Klasszikus

Fidelio Napi Zene – Esterházy Pál: Harmonia Caelestis

2016.07.15. 16:30
Ajánlom
Esterházy Péter halálának másnapján azt a zeneművet választottuk, amire egyik leghíresebb művének címe utal. Az 1711-ben Harmonia Caelestis címmel megjelent kantátakötet darabjait ugyanis az író felmenőjének, a galántai gróf, magyar nádor, költő és zeneszerző Esterházy Pálnak tulajdonítják, talán tévesen.

Esterházy Péter családregényében ugyan egy írói fogásként apjaként emlegeti a politikus-zeneszerző Esterházy Pált, valójában azonban időben jóval távolabbi ez az egyenes ági rokonság közöttük.

Esterházy Péter így ír Esterházy Pálról regényében: „Édesapámnak 1711-ben Bécsben jelent meg Harmonia cælestis című vallásos énekgyűjteménye, s a magyar zenetörténet-írás ez idáig kiemelkedő zeneszerzőként is számon tartotta. Az újabb kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy ez a meghatározás vele kapcsolatban csak korlátozott értelemben használható. Nemcsak azért, mert a kötet dallamainak jó része bizonyítottan nem tőle való (hiszen a kortárs zeneszerzők többsége is felhasznált idegen dallamokat), hanem mert föltételezhetően a dallamok földolgozását, a darabok komponálását sem ő (vagy nem egyedül) végezte. Kótaírása nemcsak külső alakjánál fogva, hanem egyébként is kezdetleges, bizonytalan és helytelen is. Az édesapám testi és szellemi képzettségére vonatkozó fennmaradt dokumentumokból kirajzolódó tudásszint és a Harmonia cælestis egésze, de főleg komplikáltabb rétege között olyan szakadék tátong, melyet csak fantáziával lehet áthidalni; hogy e célból csupán a legfontosabb függőhídfajták említtessenek: egyszerű, külön lehorgonyzott, önmagában lehorgonyzott, azután a kábelhíd, a ferdekábeles hárfahíd, a ferde csillagkábeles, a ferde legyező alakú és az egypilonos ferde hárfakábeles. Apám hárfán is, csillagon is játszott". 

Esterházy Pál herceg

Esterházy Pál herceg

Mindazonáltal nehéz igazságot tenni a szerzői jogok tekintetében, ugyanis Esterházy Péter műve köztudomásúan sok fiktív elemet tartalmaz, így nem könnyű eldönteni, hogy fenti állításait tényekre alapozta-e vagy csupán a fiktív családtörténet egyik ironikus gesztusa mindez. 

Fidelio Napi Zene

Rovatunkban minden nap más-más zeneművel várjuk Olvasóinkat a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a népzene világából. Kapcsolódjon ki velünk és adja át magát a zene élvezetének!

További zenékért kattintson ide.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Jazz/World

„Fúvom az énekem” - a Hajdu Klára Quartet új lemezre készül

A következő év elején jelenik meg a Hajdu Klára jazz díva legújabb lemeze, amelynek zenei világa az énekesnő gyerekkori zenei élményeiből és a magyar népdalkincsből építkezik.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Klasszikus ajánló

Hátrányos helyzetű fiatalok a Zeneakadémia színpadán

Szeptember 23-án debütál az Óbudai Danubia Zenekar és Hámori Máté új kezdeményezése, a Közös Hang projekt, amelynek célja, hogy elősegítse a nehezebb sorsú zenét tanuló gyerekek integrációját.
Klasszikus gyász

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Klasszikus interjú

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.