„Liszt zongoraversenyei közül ez nyúlik vissza a messzebb múltba, és ez mutat a távolabbi jövőbe. A múlt: a gregorián dallamvilág; a jövő: Bartók zenéje.
Nem véletlen, hogy a zongoraművész Bartók egyik emlékezetes produkciója éppen a Haláltánc volt! Bartók megrázónak, lenyűgözőnek tartotta Liszt Haláltáncát” – írta a zeneműről Pándi Marianne.
Liszt Ferenc Haláltáncának inspirációs forrása több mint egy évszázad óta vitatott kérdés. A darabot tárgyaló első írás 1865-ben leszögezte, hogy megkomponálásához az első lökést ifjabb Hans Holbein művészete szolgáltatta. Ez az attribúció azonban háttérbe szorult, amikor a zeneszerző életrajzírója, Lina Ramann Orcagna Trionfo della morte freskóját nevezte meg a Haláltánc egyedüli ihletőjeként. Később ugyanezt a freskót a firenzei Buonamico Buffalmacco-nak tulajdonították.
Az biztos, hogy Liszt Ferenc 1838-ban Marie d'Agoult-val látogatott Pisába, ekkor láthatta a freskót, ami mély hatást tett rá.
Buonamico Buffalmacco: A halál diadala
A zenemű vázlatait Liszt még abban az évben lejegyezte, de aztán hosszú időre félretette, és csak 1849-ben készült el vele. A komponista ezt az első változatot azonban nem tartotta kielégítőnek, ezért 1853-ban, majd 1859-ben is átdolgozta. Az elkészült darabot végül 1865-ben tartotta kiadásra érettnek, és ugyanez év áprilisában mutatta be Hans von Bülow Hágában.
Liszt Ferenc halála
1886. július 21-én Liszt Ferenc Bayreuthba utazott a Parsifal és a Trisztán és Izolda előadására. Megfázva, lázasan és köhögve érkezett szállására és rögtön lefeküdt pihenni, de este nyolckor átment a Wahnfried-villába, ahol estélyt rendeztek. Az elkövetkező napokban egyre betegebb lett, ennek ellenére nem feküdt ágyba, előadásokra járt és számos látogatót fogadott. Július 28-án egy orvos megállapította, hogy Lisztnek tüdőgyulladása van, ezért ágyban kell maradnia, valamint teljes nyugalomra van szüksége. A lánya, Cosima megtiltotta a tanítványoknak, hogy szobájában látogassák. Július 31-én, szombaton a mester állapota sokat romlott és öntudatlan volt. Lánya egész nap mellette volt, este azonban a Wahnfried-villába ment egy estélyre. Liszt Ferenc 23 óra 30 perckor meghalt.
Liszt Ferenc sírja Bayreuthban
Lisztet a halotti szobában ravatalozták fel, ahol a látogatók 10 és 14 óra között megtekinthették a halottat. Később halotti maszkot készítettek és lefényképezték a halott mestert. Este egy ideig díszőrséget álltak Liszt tanítványai. Hétfőn ismét felravatalozták a Wahnfried-villa dísztermében, ravatala mellé Wagner szobrát állították. A temetésre kedden került sor a bayreuthi temetőben, a város polgármestere beszélt. A koporsót egy nyitott halottaskocsi vitte. Négy személy tartotta a halotti kendőt, tizenkét tanítványa pedig égő fáklyákkal lépdelt a halottaskocsi mellett. A sír fölé Bayreuth városa később egy mauzóleumot építtetett. Felmerült hamvainak hazaszállítása, de az állam ezt nem kérte.
-093612.jpg/1920)
