A Harangokhoz Rachmaninovnak az inspirációt Edgar Allen Poe azonos című költeménye jelentette, amit 1912-ben a szimbolista orosz költő, Konsztantyin Balmont fordításában ismert meg.
Néhány hónappal később, 1912 végén úgy döntött a zeneeszerző, hogy családjával együtt elhagyja Moszkvát: túl sok energiát rabolnak el tőle karmesteri kötelezettségei, s nem marad elég ideje a komponálásra. Rachmaninovék úti célja Róma volt, ahol a Piazza di Spagnán találtak szállást egy olyan lakásban, amelyben korábban Csajkovszkij is hosszabb időt töltött. Itt keletkezett a Harangok legnagyobb része.
A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
Rachmaninov többször nyilatkozott arról, hogy már gyermekkorában, a Novgorodban töltött időkben is erősen foglalkoztatta a templomi harangok hangja, s nem utolsósorban a velük kifejezett emberi történések, érzelmek. Így a dóm négy harangját mindig a gyász fogalmával kapcsolta össze.
A Harangokban minden tétel az emberi élet egy-egy eseményét dolgozza fel: a születést, az esküvőt, a félelmet és halált.
Fidelio Napi Zene
Rovatunkban minden nap más-más zeneművel várjuk Olvasóinkat a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a népzene világából. Kapcsolódjon ki velünk és adja át magát a zene élvezetének!
További zenékért kattintson ide.
hírlevél
