Klasszikus

Filmen a Kékszakállú

2005.02.05. 00:00
Ajánlom
A filmszemlén nagyon sokan érdeklődnek a Bartók művéből készült film iránt, még a vetítés előtt elfogytak a jegyek.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével készült az operafilm, a Kékszakállú herceg várából. Rendezője Silló Sándor, a karmester és zenei rendező Selmeczi György. Judit szerepét Kolonits Klára, a kékszakállúét pedig Kovács István alakítja, énekli. Mára Bartók e műve kedvenc operánkká vált, pedig 1911-ben, amikor a mester, Balázs Béla drámája alapján a lipótvárosi kaszinó pályázatára komponálta, a zsűri előadhatatlannak találta, és csak hét esztendő múlva mutatták be.

A '80-as évek elején is készült a Kékszakállúnak egy televíziós feldolgozása. Szinetár Miklós filmjében Sass Sylvia és Kováts Kolos alakította a szerelmespárt. A mostani filmszemlére elkészült – egyébként fekete-fehér – változat szakít azokkal a korábbi színre viteli hagyományokkal, amelyek romantikus környezetbe helyezték a kékszakállú és Judit történetét. Sokkal inkább expresszionista megközelítésre törekszik.

- Azt próbáltuk elképzelni, hogy milyen lehetett volna az, hogyha Bartók életében találkozik azokkal az expresszionista filmesekkel, akik abban az időben a filmművészet élvonalába tartoztak. Valami olyasmire gondoltunk, mint ahogy Einstein Sosztakoviccsal együtt dolgozott – mondta Móczán Péter producer.

A vár egyébként, az alkotók verziója szerint, egy színház, a maga tágas és titkos szűkebb tereivel. A stáb három teátrumban forgatta egyébként a jeleneteket. A külső felvételeket a Vígszínház tetején, háztető-rengetegben, kupolák erdejében készítették.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll”

Felnőtt egy generáció, amely saját bőrén tapasztalhatta meg, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet – köszönhetően Fischer Ádámnak.
Színház

Nincsenek skatulyái – Simon Zoltán

A fiatal színművész éveken át vizilabdázott, férfias testalkata, erős egyénisége mégis skatulyázás nélkül teszi lehetővé számára különböző figurák megformálását a színpadon.
Vizuál

Libanoni Oscar-jelölt film, új Sorrentino, Pawlikowski és Farhadi - kezdődnek a Mozinet Filmnapok

Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Paulo Sorrentino, Asghar Farhadi, Pawel Pawlikowski, Penélope Cruz, Javier Bardem - néhány név azok közül a művészek közül, akiknek filmjeit megcsodálhatjuk a 8. Mozinet Filmnapok vetítésein, szombattól kedd estig országszerte az art mozik hálózatában.
Színház

Nem provokál, mégis provokatív – Fekete Ádám

Az a fajta művészi és emberi szabadság az alapja ma is minden munkájának, amit a Táp Színháznál tanult. Fekete Ádám a KULT50-ben megjelent portréja.
Színház

„Megismertem, mik a határaim” – Zoltán Áron

Úgy véli, minden fiatal színésznek hasznára válna, ha néhány évet egy vidéki színháznál töltene el. Jelenleg a Vígszínház társulatát erősíti, ahol jobbnál jobb szerepek találták meg.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus 1956

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és innen folytatták a rádióadást, telefonvonalak segítségével. Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.
Klasszikus pályázat

Filmzeneszerző versenyt hirdet a Pannónia Stúdió

Nemzetközi filmzeneszerző versenyt hirdet a tavaly újranyitott Pannónia Stúdió a Magyar Virtuózok és az Inspired Selection magyar zenész katalógus közreműködéséve.
Klasszikus brahms

Amikor Brahms a Bibliában keresett rekviemszöveget

Brahms Német requiemjét, illetve Schubert egyik Goethe-megzenésítését is műsorra tűzi a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok október 26-án az Olasz Kultúrintézetben.
Klasszikus kult50

„Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll”

Felnőtt egy generáció, amely saját bőrén tapasztalhatta meg, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet – köszönhetően Fischer Ádámnak.
Klasszikus orgona

„Csak úgy rekonstruálhattuk a Zeneakadémia orgonáját, ahogy azt elődeink 1907-ben megálmodták”

Ötven év után felébred Csipkerózsika-álmából a Zeneakadémia nagyorgonája, amelyet magyar-német együttműködésben, Szabó Balázs és Fassang László orgonaművészekkel építettek újjá. Miért olyan különleges az így létrejött hangszer?