Klasszikus

Finale

2009.10.22. 00:12
Ajánlom
Akár ez is lehetne a címe az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar október 26-i hangversenyének. Mozart utolsó szimfóniája mellett ugyanis Haydn utolsó versenyművét és utolsó előtti szimfóniáját hallhatja ezen az estén a közönség.

1788 nyarán Mozart viszonylag rövid idő, mindössze másfél hónap alatt három szimfóniát komponált. Nem tudjuk, milyen alkalomra szánta a darabokat, s kérdés azok egyáltalán elhangzottak-e életében? Ami feltűnő, az Esz-dúr (K. 543), a g-moll (K. 550) és C-dúr kompozíció (K. 551) sajátos egységet alkot: hangvételükben egymást mintegy kiegészítik. Különösen éles a kontraszt a g-moll és a C-dúr mű nyitótétele között. Az előbbi szenvedélyes, izgatott, az üstdobot és trombitát is foglalkoztató utóbbi viszont ünnepélyes, fenséges: pompát, ragyogást, erőt áraszt. Állítólag a Haydnt Londonba hívó zenekarvezetőtől, Johann Peter Salomontól származik a kompozíció kétségkívül találó ragadványneve: Jupiter-szimfónia. Német nyelvterületen elterjedt egy kevésbé találó ragadványnév is: Sinfonie mit der Schlussfuge (szimfónia zárófúgával), jóllehet a beszédes-bensőséges F-dúr lassút és vidám, Allegretto tempójú menüettet követő finale semmiképp sem tekinthető szabványos-következetes fúgának. Fúgákat sok komponista írt Mozart korában, főként az egyházi zene mesterei jeleskedtek ezen a téren, köztük például Joseph Haydn öccse, Michael. Amiben Mozart messze meghaladja tudós hajlamú kortársait - s részben a maga korábbi fúgáit is -, az ezúttal a klasszikus szonátaforma és a barokktól örökölt imitációs, ellenpontozó szerkesztés egyedülállóan virtuóz kombinációja. A kezdet szonátaformát ígér, de már az úgynevezett átvezető rész fúgatémaként használja fel a főtémát. A folytatásban újra és újra megjelennek polifon szakaszok, a kóda pedig páratlanul bravúros összegzése a különféle tematikus ötleteknek. A tételt bevezető négyhangú alapképlet - amelyet egyes kutatók Mozart névjegy-témájának tartanak, mert más művekben is feltűnik - talán gregorián eredetű, mindenesetre feltűnően emlékeztet a Lucis creator dallam kezdetére. 

Haydn aránylag kevés versenyművet alkotott, s azokat is többnyire fiatalabb éveiben. Kivétel az Esz-dúr trombitaverseny. Ez kifejezetten kései kompozíció, röviddel a második londoni út után, 1796 vége táján keletkezett, a bécsi udvar trombitása, Anton Weidinger ösztönzésére. Weidinger billentyűkkel ellátott trombitát konstruált (voltaképp a modern trombita közvetlen előfutárát teremtette meg), s ezzel az addig jobbára csak hármashangzat-felbontásokra, rövid szignálszerű dallamokra alkalmas, nehézkes hangszert képessé tette gyors futamozásra is. Haydn természetesen alaposan kiaknázta az új lehetőségeket: a szélső tételekben bőséges alkalmat adott a feltalálónak virtuóz képességei csillogtatására. A középső, siciliano-jellegű Andante tételben a trombita éneklő dallamot játszik - erre sem nagyon akadt példa addig a zeneirodalomban.

A hangverseny utolsó műsorszáma, Haydn Esz-dúr (103-as) szimfóniája a második londoni turnén hangzott el először, 1796 tavaszán. Miután Salomon addigra csődöt jelentett, a mester egy másik vállalkozóval, Viottival kötött szerződést: alighanem az olasz hegedűs-zenekarvezető közel hatvan tagú együttese volt a legjobb, amellyel élete során találkozhatott. Már a 102-es B-dúr szimfóniát is Viottiék adták elő, természetesen óriási sikerrel. A következő szimfóniában Haydn ismét meglepetést tartogatott a különleges ötletekre fogékony londoniaknak. Egykor, még az első londoni turnén egy váratlan üstdobütés keltett hatalmas derültséget: talán a G-dúr (94-es) mű hallatlan népszerűsége is ösztönözte az idős komponistát, hogy ismét az ütőhangszerre bízzon soha addig nem hallott effektust. Mégpedig ezúttal rögtön a darab kezdetén. Ha arra gondolunk, hogy az ütők hosszú ideig nem tartoztak a szimfonikus zenekar nélkülözhetetlen insrumentumai közé - Haydn London előtt írt szimfóniáinak nagy részében egyáltalán nincs üstdob -, képzelhetjük a döbbenetes hatást. Az üstdob-tremoló után szinte szorongató muzsika a folytatás: hallatlanul drámai és meglehetősen hosszú lassú bevezető készíti elő a feszültséget végre oldó gyors főtémát. Ez utóbbi valójában a lassú bevezető fő motívumát viszi tovább, annak felgyorsított változatával kezdődik. A 6/8-os metrumú tétel témaanyagában, zárótémaként az úgynevezett expozíció végén vidám-népies Ländler is feltűnik. A lassútétel fő gondolatának jellegzetes hangköze a bővített szekundlépés (esz-fisz), amely némi egzotikus-keleties ízt kölcsönöz a melódiának. Nem kizárt, hogy Haydn itt egy cigányzenekartól hallott dallamot használt fel. Azt tudjuk, hogy a hercegi udvar egyes ünnepségeire Eszterházára, illetve Kismartonba meghívtak cigánybandákat is - egy ilyen alkalomról még aprólékos képi ábrázolás is fennmaradt. A vidám, rusztikus menüett fő témájának feltűnően nagy, csuklásszerű hangközugrásai ugyancsak a kor „könnyűzenéjére" utalhatnak: egyes kutatók a jódlizás hatását vélik benne - talán nem alaptalanul - felfedezni. A szokatlanul terjedelmes finale a Jupiter-szimfónia zárótételének közeli rokona. Formája világos szonáta-rondó, a kezdő kürt-szignál után felhangzó főtémája azonban határozottan barokkos, s a polifón szövésmód végig uralkodik a darabban. Haydn talán úgy érezhette, Oxford messze földön híres egyetemének doktori címe, amelyet még az első angliai látogatáson kapott meg, s amire roppant büszke volt, kötelezi arra, hogy megmutassa, valóban kivételes mestere a tudós stílusnak is.

2009. október 26. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar hangversenye

 

Mozart: C-dúr ("Jupiter") szimfónia, K. 551
Haydn: Esz-dúr trombitaverseny, Hob. VIIe:1; Esz-dúr ("Üstdobpergés") szimfónia, Hob. I:103
Km.: Boldoczki Gábor (trombita)
Vez.: Fischer Ádám

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Vizuál

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.