Klasszikus

Finale

2009.10.22. 00:12
Ajánlom
Akár ez is lehetne a címe az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar október 26-i hangversenyének. Mozart utolsó szimfóniája mellett ugyanis Haydn utolsó versenyművét és utolsó előtti szimfóniáját hallhatja ezen az estén a közönség.

1788 nyarán Mozart viszonylag rövid idő, mindössze másfél hónap alatt három szimfóniát komponált. Nem tudjuk, milyen alkalomra szánta a darabokat, s kérdés azok egyáltalán elhangzottak-e életében? Ami feltűnő, az Esz-dúr (K. 543), a g-moll (K. 550) és C-dúr kompozíció (K. 551) sajátos egységet alkot: hangvételükben egymást mintegy kiegészítik. Különösen éles a kontraszt a g-moll és a C-dúr mű nyitótétele között. Az előbbi szenvedélyes, izgatott, az üstdobot és trombitát is foglalkoztató utóbbi viszont ünnepélyes, fenséges: pompát, ragyogást, erőt áraszt. Állítólag a Haydnt Londonba hívó zenekarvezetőtől, Johann Peter Salomontól származik a kompozíció kétségkívül találó ragadványneve: Jupiter-szimfónia. Német nyelvterületen elterjedt egy kevésbé találó ragadványnév is: Sinfonie mit der Schlussfuge (szimfónia zárófúgával), jóllehet a beszédes-bensőséges F-dúr lassút és vidám, Allegretto tempójú menüettet követő finale semmiképp sem tekinthető szabványos-következetes fúgának. Fúgákat sok komponista írt Mozart korában, főként az egyházi zene mesterei jeleskedtek ezen a téren, köztük például Joseph Haydn öccse, Michael. Amiben Mozart messze meghaladja tudós hajlamú kortársait - s részben a maga korábbi fúgáit is -, az ezúttal a klasszikus szonátaforma és a barokktól örökölt imitációs, ellenpontozó szerkesztés egyedülállóan virtuóz kombinációja. A kezdet szonátaformát ígér, de már az úgynevezett átvezető rész fúgatémaként használja fel a főtémát. A folytatásban újra és újra megjelennek polifon szakaszok, a kóda pedig páratlanul bravúros összegzése a különféle tematikus ötleteknek. A tételt bevezető négyhangú alapképlet - amelyet egyes kutatók Mozart névjegy-témájának tartanak, mert más művekben is feltűnik - talán gregorián eredetű, mindenesetre feltűnően emlékeztet a Lucis creator dallam kezdetére. 

Haydn aránylag kevés versenyművet alkotott, s azokat is többnyire fiatalabb éveiben. Kivétel az Esz-dúr trombitaverseny. Ez kifejezetten kései kompozíció, röviddel a második londoni út után, 1796 vége táján keletkezett, a bécsi udvar trombitása, Anton Weidinger ösztönzésére. Weidinger billentyűkkel ellátott trombitát konstruált (voltaképp a modern trombita közvetlen előfutárát teremtette meg), s ezzel az addig jobbára csak hármashangzat-felbontásokra, rövid szignálszerű dallamokra alkalmas, nehézkes hangszert képessé tette gyors futamozásra is. Haydn természetesen alaposan kiaknázta az új lehetőségeket: a szélső tételekben bőséges alkalmat adott a feltalálónak virtuóz képességei csillogtatására. A középső, siciliano-jellegű Andante tételben a trombita éneklő dallamot játszik - erre sem nagyon akadt példa addig a zeneirodalomban.

A hangverseny utolsó műsorszáma, Haydn Esz-dúr (103-as) szimfóniája a második londoni turnén hangzott el először, 1796 tavaszán. Miután Salomon addigra csődöt jelentett, a mester egy másik vállalkozóval, Viottival kötött szerződést: alighanem az olasz hegedűs-zenekarvezető közel hatvan tagú együttese volt a legjobb, amellyel élete során találkozhatott. Már a 102-es B-dúr szimfóniát is Viottiék adták elő, természetesen óriási sikerrel. A következő szimfóniában Haydn ismét meglepetést tartogatott a különleges ötletekre fogékony londoniaknak. Egykor, még az első londoni turnén egy váratlan üstdobütés keltett hatalmas derültséget: talán a G-dúr (94-es) mű hallatlan népszerűsége is ösztönözte az idős komponistát, hogy ismét az ütőhangszerre bízzon soha addig nem hallott effektust. Mégpedig ezúttal rögtön a darab kezdetén. Ha arra gondolunk, hogy az ütők hosszú ideig nem tartoztak a szimfonikus zenekar nélkülözhetetlen insrumentumai közé - Haydn London előtt írt szimfóniáinak nagy részében egyáltalán nincs üstdob -, képzelhetjük a döbbenetes hatást. Az üstdob-tremoló után szinte szorongató muzsika a folytatás: hallatlanul drámai és meglehetősen hosszú lassú bevezető készíti elő a feszültséget végre oldó gyors főtémát. Ez utóbbi valójában a lassú bevezető fő motívumát viszi tovább, annak felgyorsított változatával kezdődik. A 6/8-os metrumú tétel témaanyagában, zárótémaként az úgynevezett expozíció végén vidám-népies Ländler is feltűnik. A lassútétel fő gondolatának jellegzetes hangköze a bővített szekundlépés (esz-fisz), amely némi egzotikus-keleties ízt kölcsönöz a melódiának. Nem kizárt, hogy Haydn itt egy cigányzenekartól hallott dallamot használt fel. Azt tudjuk, hogy a hercegi udvar egyes ünnepségeire Eszterházára, illetve Kismartonba meghívtak cigánybandákat is - egy ilyen alkalomról még aprólékos képi ábrázolás is fennmaradt. A vidám, rusztikus menüett fő témájának feltűnően nagy, csuklásszerű hangközugrásai ugyancsak a kor „könnyűzenéjére" utalhatnak: egyes kutatók a jódlizás hatását vélik benne - talán nem alaptalanul - felfedezni. A szokatlanul terjedelmes finale a Jupiter-szimfónia zárótételének közeli rokona. Formája világos szonáta-rondó, a kezdő kürt-szignál után felhangzó főtémája azonban határozottan barokkos, s a polifón szövésmód végig uralkodik a darabban. Haydn talán úgy érezhette, Oxford messze földön híres egyetemének doktori címe, amelyet még az első angliai látogatáson kapott meg, s amire roppant büszke volt, kötelezi arra, hogy megmutassa, valóban kivételes mestere a tudós stílusnak is.

2009. október 26. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar hangversenye

 

Mozart: C-dúr ("Jupiter") szimfónia, K. 551
Haydn: Esz-dúr trombitaverseny, Hob. VIIe:1; Esz-dúr ("Üstdobpergés") szimfónia, Hob. I:103
Km.: Boldoczki Gábor (trombita)
Vez.: Fischer Ádám

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Idén is eloszlatták a felhőket a TérTáncKoncert hősei

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ötödik alkalommal rendezte meg ingyenes szabadtéri programját, a TérTáncKoncertet, ahol idén is több száz hátrányos helyzetű térségből érkező fiatal táncolt együtt, ezúttal Beethoven VII. szimfóniájára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus bfz

A hajóbaleset áldozataira emlékezett a Fesztiválzenekar Koreában – VIDEÓ

Szöulban Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar egy koreai dalt adott elő a Hableány tragédiájára emlékezve.
Klasszikus sopron

Kórusok veszik birtokba Sopron belvárosát

A régizenétől a gospelig kalauzol a Soproni Kórusünnep, amelyet július 6-án rendeznek meg összesen 14, osztrák és magyar kórussal.
Klasszikus galéria

Idén is eloszlatták a felhőket a TérTáncKoncert hősei

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ötödik alkalommal rendezte meg ingyenes szabadtéri programját, a TérTáncKoncertet, ahol idén is több száz hátrányos helyzetű térségből érkező fiatal táncolt együtt, ezúttal Beethoven VII. szimfóniájára.
Klasszikus ajánló

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus kritika

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.