A Nemzeti Örökség Intézete által a Szent István park 14. szám alatti ház előtt szervezett megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, az intézet elnöke bejelentette, hogy 2015-ben, a legendás zongoraművész halálának 20. évfordulóján felújítják síremlékét a Farkasréti temetőben.

Batta András, a Zeneakadémia egykori rektora köszöntőjében felidézte, hogy bár Fischer Annie sohasem volt hivatalosan az intézmény tanára, valójában mindenkit mindig tanított. "Külön intézménnyé vált, külön zeneakadémiává. Olyan művészek jártak hozzá, mint Vásáry Tamás, Frankl Péter, Schiff András vagy Prunyi Ilona." Batta András méltatta Fischer Annie férjének, Tóth Aladár zeneesztétának, az Operaház egykori igazgatójának érdemeit is. "Az ő tudása és szellemi köre Fischer Annie zongorajátékára is meghatározó hatást gyakorolt" - hangsúlyozta a zenetudósról, akinek neve szintén az emléktáblán áll.

Vásáry Tamás zongoraművész királynőnek, papnőnek nevezte egykori jó barátját, Fischer Annie-t. Mint felidézte, 1945-1950 között maguk is a Szent István parkban laktak, és többször lett figyelmes egy ablakból kihallatszó zongoraszóra - később tudta meg, hogy Fischer Annie gyakorolt ott. "Mesélt, és ez a lényege az előadóművészetnek. Tudta, hogy miről szólnak a művek, minden hangot, minden szünetet értett" - emlékezett vissza Vásáry Tamás, aki úgy vélte, hogy Fischer Annie volt a világ legnagyobb zongoraművésze. "Nem az első volt. Az egyetlen. Nem lehetett besorolni" - fogalmazott.