Klasszikus

Föl-föl, az angyali egyetértésig – II. rész

2007.12.18. 00:00
Ajánlom
Kolozsi László december 11-i koncertkritikájának folytatását, amely a Felvilágosodás Korának Zenekara és Kórusa valamint Sir Simon Rattle hangversenyéhez kapcsolódik, az alábbiakban tesszük közzé.

Sir Simon Rattle

Az Éden és a Péri zenéje festői, plasztikus zene: ezért is írtam azt, hogy Rattle színezett: bizonyos részeket felélénkített, másokat sötétebbre mázolt (az említett pestises jelenetét), de ha az kellett, fehéren is hagyott részeket: a Győzök Karának kijelentése – Gáza éljen, a nagy hódító – után, hosszú és jelentőségteljes csönd állt be: lehelet megszegett. (Elmélkedtem azon, az előadás után, hogy miért is, hogy mire figyelmeztetett, mit készített elő ez a Gardinernél észre sem vehető megállás: éppen azért is érdekes Rattle előadása, mert számos, egymásnak nem ellentmondó válasz létezik, és még az sem tűnik erőltetettnek, ha azt gondoljuk, a mű sötét múltjára utalt.) Ugyanakkor Rattle nagyságát jelzi az is, hogy az Indusok Karának szavait, A zsarnok vesszen, haljon – milyen dübörögve, milyen indulattal énekeltette el.

Rattle és zenekara mind a tuttikban mind a csenddel árnyalt részekben, ne kerüljük a szuperlatívuszokat, lenyűgöző volt, ritkán hallhatunk zenekart ilyen színesen, ennyi árnyalatot kidolgozva megszólalni. A Péri és a Kórus Ez lészen a díj kezdetű tételéből Rattle (aki egyébként rekonstruálta és elő is adatta Mendelssohn Máté Passió verzióját), Bach kórustételét kreált: a fenségesen dübörgő tételben egy tömbként szólalt meg a kórus, olyan elképesztő hanggal és energiával, hogy szinte már ekkor az ég felé röpítette nem csak szegény Périt, hanem a Müpa bűvöletbe ejtett közönségét is.

Az énekes szólisták, a zenekarhoz hasonlóan, Rattle elképzeléshez igazodva, hol operásan, hol mintha Kantáta szólót adnának elő, szólaltak meg, az egyik legkiválóbb Bach énekes, Bernarda Fink altszólója egyértelműen Bach műfajához igazodott, a beteget jelentett, de kiváló Péri, Sally Matthews ha kellett úgy énekelt, mint egy drámai szoprán, ha kellett úgy, mint egy tündér, egy Purcell darabból: a darab végén egy erőteljes, franciás hangáradattal lepett meg (nem értettem, egyszerűen nem értettem, hogy miért mondták be a koncert előtt, hogy nem érzi jól magát: elképesztően erőteljesen, drámai erővel, és tiszta hangon énekelt). A hazánkban szintén nem először éneklő Mark Padmore (Paul McCreeshék passió előadása közben szabályosan megrendült), nem túl nagy hang, de olyan kultúráltan, és olyan, szintén a mű drámaiságát hangsúlyozó kontúrokkal énekelt, hogy ez tulajdonképpen nem vett el az előadás, és megszólalásai erejéből.

Ha a dráma hangsúlyozásához az kellett: a fuvolák és oboák nyomatékosították az elbeszélést, a tuttik erősítették a darab harciasabb tételeit; ugyanakkor a csöndesebb áriák, a szerelmesek bensőséges kapcsolatát elbeszélő rész olyan érzékenyen és visszafogottan szólalt meg, hogy ez után az első részt lezáró rész után csak lassan – ahogy a harangzúgás kezdődik – erősödött föl, tört föl az áhítatból, a taps.

A Péri az égbe ért. Figyeltem Simon Rattle-t: ez az ő műve (ő jutatta el a Périt a megigazulásig).

Mozdulatai érthetőek, pontosak. Nem beszél mellé testtartásával, gesztusaival sem. Egyértelművé teszi, mit vár el a szólistától.

Ugyanakkor a lehető legudvariasabban kísérte végig, karját adva Sally Matthewst, nem tolakodott az előtérbe, mindig énekesei, a kiváló szoprán, Kate Royal után jött vissza a színpadra. A közönség hangos bravókkal, és dübörgő tapssal – melyet a villanyokat felkapcsoló, biztosan már hazakívánkozó ügyelő sem tudott lecsillapítani - jutalmazta.

Az emlegetett Rilke utolsó Duinói Elégiája ezekkel a fenséges, tehát ehhez az előadáshoz méltó szavakkal kezdődik: „bár ujjongva szállna a szörnyű belátás végén, dicsérő dalom, föl-föl, az angyali egyetértésig”. Jelen esetben ez az üdvrivalgás (is) jelentette az angyali egyetértést.

A szörnyű belátása pedig: nagyon ritkán, a kelleténél sokkal ritkábban részesülhetünk ilyen drámai élményben, ilyen varázslatban. Hiába is igyekszem dicsérettel visszaadni, ami azon az estén történt: ez az angyali egyetértés csak megélhető.

(2007. december 11. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Felvilágosodás Korának Zenekara és Kórusa koncertje; Schumann: Az éden és a péri; km.: Sally Matthews, Kate Royal, Bernarda Fink, Mark Padmore, Andrew Staples, David Wilson-Johnson (ének); vez.: Sir Simon Rattle)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Jazz/World

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.