Klasszikus

Földes Andor - piano

2004.09.20. 00:00
Ajánlom
Földes Andor (1913-1992) a XX. század egyik legkiválóbb, világszerte nagyra becsült zongoraművésze volt. A művész özvegye és Retkes Attila zenetörténész múlt hét végén mutatta be Földes Andor Stravinsky, Barber és Copland műveiből összeállított CD-felvételét.

Az óbudai születésű fiú csodagyerekként tűnt fel a magyar zenei életben: nyolcévesen már az ország legjobb szimfonikus együttesével, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával koncertezett. Később a Zeneakadémián Dohnányi Ernő osztályába került, s mire megszerezte művészi diplomáját, már Európa-szerte turnézott.

Földes 1939-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol hamarosan a Detroiti, a Los Angeles-i és a New York-i Filharmonikusok állandó vendégszólistája lett. 1957-ben visszatért Európába, ahol – koncertkörútjai mellett – a saarbrückeni zeneművészeti főiskola zongora tanszakát vezette. 1961-től élete végéig Svájcban élt, de közben négy kontinensen (Európában, Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában) adott emlékezetes sikerű hangversenyeket. Keys to the Keyboard (Zongoristák kézikönyve) című pedagógiai munkáját – amelyet 1948-ban, New Yorkban publikált először – tizennégy nyelvre fordították le, míg Emlékeim (Erinnerungen) című, szubjektív hangú memoárkötete nem sokkal halála előtt látott napvilágot Berlinben, s rövidesen magyarul is megjelent. A könyv angol fordítása az Egyesült Államokban jelenik meg, 2004 őszén.

Földes Andor gazdag repertoárján a barokk, a bécsi klasszika, a romantika és a XX. század remekművei egyaránt szerepeltek. Bár a Zeneakadémián Dohnányi növendéke volt, igazi mesterének Bartók Bélát tekintette, akihez tizenhat éven át, Bartók haláláig tartózkodó, de mégis bensőséges barátság, egyfajta apa-fiú kapcsolat fűzte. Az sem véletlen, hogy a tekintélyes müncheni kritikus, Joachim Kaiser egy cikkében „Bartók földi helytartójának” nevezte Földest.

A Klasszikus és Jazz Kiadó gondozásában megjelent kiadvánnyal Földes Andor különleges, XX. századi repertoárját felvonultató lemezt ismertethet meg a magyar közönség. Igor Stravinsky neoklasszikus korszakában, 1924-ben komponálta Zongoraszonátáját, amit Földes Andor elsősorban az Egyesült Államokban adott koncertjein játszott szívesen; a többi között Carnegie Hall-beli szólóestjén is előadta, s előtte Los Angelesben személyesen felkereste a zeneszerzőt. Samuel Barber (1910–1981) neve elsősorban a híres vonószenekari Adagio révén vált ismertté, bár az 1930-as évek vége óta az egyik legtöbbet játszott amerikai zeneszerző Európában. A felvételen op. 20 jelzésű Excursions (Kirándulások) című műve hallható, amely az 1942 és ’44 között komponált ciklus stilizált zongoradarabok sorozata. Aaron Copland (1900–1990) a modern amerikai zeneszerzés termékeny, sokoldalú, eredeti tehetségű képviselője volt. Zongorára írt darabjait legtöbbször beszédszerű deklamáció, valamint a kemény, szinte ütőhangszer-szerűen kezelt formarészek, az aszimmetrikus ritmusok és a lágy, lírai dallamok sűrű váltakozása jellemzi. Az 1939 és ’41 között keletkezett Zongoraszonáta – mely az amerikai zenekritikusok szerint a korszak egyik legjelentősebb alkotása – is ebben a szellemben fogant, formai felépítése pedig a tradicionális, gyors–gyors–lassú tételrendet követi. A szonátát – röviddel megjelenése után – Földes Andor mutatta be a New York-i WQXR zenei rádióállomás műsorában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Ezeket a könyveket vásárolták legtöbben karácsonyra

A könyv az egyik legjobb dolog, ami a fa alá kerülhet – legalábbis szerintünk. A decemberi eladási adatokból az is kiderül, hogy melyik kötetekkel lepték meg szeretteiket a vásárlók.
Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Klasszikus

Mit játszhat egy fagottista a tévémacin túl?

A kérdésre a választ Stefán Zsófia koncertje adhatja meg, aki a Concerto Zeneházban lép fel január 14-én.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Könyv

Rovarokkal, penésszel, idővel való küzdelem a corvinák védelmében

Vegyészek, restaurátorok, ötvös- és textilművészek is munkálkodtak azért, hogy Mátyás király világhírű kódexei fennmaradjanak.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus üvegplafon

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus hír

Egy részeg férfi vonóshangszereket hajított ki egy mozgó vonatból

A Büchenből Hamburgba tartó vonaton mintegy 14 ezer eurós kárt okozott a randalírozó német férfi.
Klasszikus hír

Három fontos elismerésben részesült Oláh Vilmos Ázsiában

Japán, hongkongi és thaiföldi szervezetek választották tiszteletbeli taggá a magyar hegedűművészt, derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
Klasszikus cziffra györgy

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus hír

Tagokat toboroz a Vass Lajos Szimfonikus Zenekar

A 70. évadját játszó ifjúsági együttes, a Vass Lajos Szimfonikus Zenekar az új évben új arculatot és lendületet kíván adni saját történetének. Ebből viszont nem hiányozhatnak az új és lelkes tagok.