Klasszikus

Földes Andor újrafelfedezése

2003.01.20. 00:00
Ajánlom
Nincs rá igazi magyarázat, hogy miért vált az 1992-ben elhunyt Földes a magyar zenei köztudat oly méltatlanul kevéssé ismert előadójává. Nem kétséges, komoly adósságunk van Földes zongoraművészi, zeneszerzői örökségével szemben egyaránt. Persze ez fordítva is igaz: a Hungaroton tavalyi Földes-lemeze kitűnő nyitánya lehet egy újrafelfedezésnek.

Az 1913-ban született zeneszerző-zongoraművész Földes Andor pályájára az a két muzsikus volt leginkább meghatározó hatással, akiket az azóta eltelt hét-nyolc évtized múltán is a kor legnagyobb magyar pianista-zenszerzőinek tartunk: Dohnányi és Bartók. Előbbitől a Zeneakadémián – a kor egyik legkitűnőbb zongora-mesteriskoláján – a szakma minden csínját-bínját, a fölényes hangszertudást leshette el, utóbbi pedig már tizenéves korától kezdve a legfontosabb emberi-művészi példaképpé vált számára. A már 1939-ban az Egyesült Államokba emigrált Földes Andor a maroknyi hűséges társ egyikének bizonyult az Amerikában ismeretlenséggel, anyagi nehézségekkel küzdő Bartók-házaspár számára. Aligha kerülhetett volna méltóbb kezekbe a II. zongoraverseny 1947-es tengerentúli bemutatója, mint Földes Andoréba, akinek 1940-ben a szerző tőle szokatlanul meleg sorokkal ajánlotta a partitúrát. Bár a Hungaroton lemezén szereplő archív felvételek – amelyen Földest a Páriszi Lamoureux Zenekar kíséri Roger Desormiere és Eugene Bigot vezényletével –az ősbemutató után egy évvel készültek, az előadás érvényességén – vagy a ma oly divatos kifejezéssel élve „autentikusságán”– ez mit sem változtat. Mind az Op. 1-es Rapszódiából, mind a II. zongoraversenyből készültek azóta kidolgozottabb felvételek is, de az az erő, az a személyes elkötelezettség, amely átsüt Földes interpretációján, bővel kárpótol mind a zenekar kisebb felületességeiért, mind a fél évszázados hangtechnika hiányosságaiért.

A lemezen szereplő harmadik opusz Földes egyetlen zenekari műve, a Kis szvit vonószenekarra. Bár az 1950-ben komponált darab stílusát tekintve sokkal inkább a zenei mentor hatásáról, mint Földes egyéni zeneszerzői hangjáról tesz tanúbizonyságot, – s bartóki mércével mérve egy szigorú zenetörténész szemében talán „könnyűnek találtatna” –, a népzenei reminiszcenciákban gazdag mű mégis hatásosan, hitelesen közvetíti Földes vallomását a bartóki örökségről. Kiválóan megkomponált, személyes hangú muzsika ez az alig tíz perc terjedelmű darab, s – kivált annak tudatában, hogy a magyar zeneszerzés még hosszú-hosszú évekig nem tudott kilépni Bartók árnyékából – aligha lehet neki felróni ezt az „epigonizmust”. Egy meghatározó jelentőségű mester árnyákában nagyra nőni nem szégyen, sokkal inkább egyfajta „kegyelmi állapot”: hiszen mivé is lett volna a zenetörténet, ha Bachnak nincsenek muzsikus fiai, vagy Brahms nem „folytatja” Beethoven szimfóniáit...

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.