Klasszikus

Földes Imre: „Ha meg kell fogalmaznunk, tisztulnak a gondolataink”

2010.12.16. 07:34
Ajánlom
Földes Imre zenetörténész 2010. november 18-án vehette át életműve elismeréseként a Moholy-Nagy-díjat. Ebből az alkalomból kérdeztük őt zenetörténet-tanításról, zenei ismeretterjesztésről és a kortárs zene mai helyzetéről.

- A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem díját eddig olyan alkotók vehették át, mint Rubik Ernő világhírű tervező vagy Hannes Böhringer művészetfilozófus. Mit jelent az Ön számára ez a kitüntetés?

- Teljesen váratlanul ért. Igaz, annak idején 1960 és 1974 között, vagyis 14 évig tanítottam az akkor még Iparművészeti Főiskolának nevezett intézetben, de hogy még mindig emlékeznek rám és azóta is figyelemmel kísérik, amit másutt csinálok, ez meghatott. Péter Vladimir nagyon szellemes műtárgya, mobilja mellé oklevelet kaptam az Egyetem rektorának, Kopek Gábornak az aláírásával, amelyben az áll, hogy a díjat alkotói életművem elismeréseként adományozták nekem. Meghökkentem! Életművem elismeréseként? Életműveket díjazni életutak végén szokás, én pedig még csak fél évvel múltam 76 éves...

- Legendás zenetörténet órái és speciális kollégiumai a Zeneakadémián végzett magyar muzsikusok több generációja számára jelentettek életre szóló élményt. Jelenleg is lankadatlan frissességgel, nagy lelkesedéssel oktat. Miért szeret tanítani?

- El sem tudom képzelni, hogy mi lenne, ha nem állhatnék publikum elé, fiatalok elé, idősebbek elé. Miért olvasnék, miért hallgatnék zenét, miért járnék kiállításokra, miért fényképeznék, miért utaznék, ha nem oszthatnám meg az élményeimet másokkal? Az a dialógus, amit az ember a közönségével folytat ‒ akár szóban, akár csak pillantásokkal ‒, állandóan ébren tartja az elmét. Ha meg kell fogalmaznunk, tisztulnak a gondolataink.

- A zenetörténet, zeneirodalom tanítása során nagy súlyt helyez arra, hogy a zenét a kulturális élet egészének összefüggésében mutassa be, hogy rámutasson a társművészetekkel való párhuzamokra. Miért érzi ezt fontosnak?

- Fiatalon az összefüggéseket még kevésbé kerestem, de mindig kíváncsi voltam. Diákként állandóan kérdeztem a tanáraimtól. Nem is hívtak föl felelni. Minek? Aki ilyen jókat kérdez, biztosan tud is ‒ gondolták. Ebben ugyan alaposan tévedtek, de erről nem világosítottam fel őket... Később azonban egyre jobban érdekelt, hogy mit építettek akkor, amikor egy-egy zenemű született, vagy: hogyan dolgozzák föl egy-egy bibliai vagy mitológiai hős történetét a zeneművészetben, az irodalomban, a vizuális művészetekben?

Ha nem lineárisan, mindig egyetlen vágányon futva, hanem körkörösen, egy-egy témát sok oldalról körüljárva tanítanának az iskolákban, műveltségünk rohamosabban gyarapodna. Mellesleg az ismeretek könnyebben raktározódnának el a memóriánkba és könnyebben bukkannának elő.

Induljunk ki egy szóból, legyen az például a "pszichológus". Rögvest tisztázhatjuk, hogy akinek ez a szakmája, miben különbözik attól, aki pszichiáter. Utalhatunk a nagy pszichológusokra, pszichiáterekre, de tovább mehetünk a szavak jelentése, származása felé. A lélek szó görög, illetve latin megfelelőit ‒ pszükhé, psyche ‒ jól ismerjük. Foglalkozunk vele jócskán, mármint a pszichénkkel. A művészetnek is egyik legfőbb témája. Nyomatékkal mutat rá filmjének címében is Hitchcock: Psycho. Amor és Psyche története, szépséges epizódja Apuleius Az aranyszamár című, igencsak olvasmányos regényének, de Móricz Zsigmond is írt róluk színdarabot. Tengernyi festményről néznek ránk. Canova többször is megmintázta a szerelmespárt. A történetből Lully operát és két balettet, César Franck szimfonikus költeményt, Hindemith szintén balettet formált. Ide kívánkozik Weöres Sándor Psychéje és Bódy Gábor belőle készült, nemrég DVD-n is megjelent filmjének mindhárom variációja. Amor, aki az antik görögöknél Cupido vagy Erósz, kaput nyit az erotika felé... Ezért kapta Babits Mihály nagyszerű antológiája az Amor Sanctus címet.  Mondhatja-e ezek után bárki, hogy mi köze mindehhez egy 21. századi embernek? De ha még ez is kevés, Vergilius tizedik Eklogájához utasítanám: "Omnia vincit Amor...", mindent legyőz Amor, vagyis a szerelem! Van, aki ennek a gondolatnak az aktualitását kétségbe vonja?

- A professzionális muzsikusképzésen kívül a legkülönbözőbb fórumokon rengeteget tett és tesz ma is a zenei ismeretterjesztés érdekében. Véleménye szerint ma nagyobb-e vagy kisebb az érdeklődés az úgynevezett komolyzene iránt, mint volt 30-40 évvel ezelőtt?

- Amikor megnyílt a Művészetek Palotája, nem hittük, hogy megtelik a nagyterem. Tévedtünk. Ha a műsorfüzetekbe belelapozunk, olykor 10-14 zenei esemény hív bennünket ugyanazon az estén hangversenyre Budapesten. Felvettük a versenyt Londonnal? Minden zenekarunknak megvan a közönsége. Mulatok is rajta. Szinte sose találkozom ugyanazokkal két különböző zenekar koncertjén. Egyesek olyanok, mint a futballrajongók. Egy illuminált fiatalember kiabálta a múltkor a 6-oson: csak három igazi focicsapat van Magyarországon: a Ferencváros, az FTC és a Fradi.

- Mindig is páratlan nyitottsággal és értő figyelemmel kísérte a kortárs zenét, s ma is irigylésre méltóan tájékozott még a legifjabb zeneszerző nemzedék műveit illetően is. Milyennek látja a 21. század elejének zenéjét, különösen a fiatal zeneszerzőkét? S milyennek a kortárs zene és a közönség mai kapcsolatát?

- Nincs abban semmi különös, hogy figyelem, ki milyen zenét ír, hiszen zeneszerzést végeztem ‒ persze, hogy érdekelnek a kortársaim, a kollégáim. Megtehetem, hogy érdek nélkül figyeljem őket, drukkolhatok nekik, hiszen letéve az asztalra a diplomamunkáimat, a tollat is letettem. A mai fiatalok legalább olyan tehetségesek, mint azok, akiknek a pályája fél évszázaddal ezelőtt indult. Csak hát nem tudhatjuk, hogy kik azok, akiknek a zenéjére kíváncsi lesz a következő generáció. Nincs az a muzsikus, aki biztosra mehet. Schumann, aki fölfedezte Chopint, Brahmsot, Ferdinand von Hillert legalább olyan nagyra tartotta... A kortárs zene és a közönség kapcsolata az elmúlt évtizedek alatt, azt gyanítom, nem változott. Az ízlés Magyarországon konzervatív. Ez nem nyugtat meg, de úgy hallom, az osztrákok még maradibbak.

- 76 évesen is irigylésre méltóan aktív életet él. Mi a "titka" fiatalságának?

- Nincs különösebb titok mögötte. Sok függ a génektől és legalább annyi az orvosoktól...

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.