Klasszikus

Folytatásra várva

2004.10.12. 00:00
Ajánlom
Haydn op. 76-os vonósnégyesei a szerző életművében és az egyetemes zenetörténetben is fontos szerepet játszanak. Az 1797-ben keletkezett hat mű – hasonlóan Haydn más kései műveihez – újításokat is hoz, miközben felidézi a szerző korábbi stílusait. Nem szorul magyarázatra, hogy Haydn ekkorra mindent tud a vonósnégyesről: minden szólam fontos, de mindig az együtt-játék, az együttes hangzás a lényeges. Mozart tanult Haydntól, Haydn tanult Mozarttól: talán ezek a kései vonósnégyesek Haydn „Mozart-kvartettjei”, amelyek Beethovenre is oly nagy hatással vannak.

Az op. 76 tehát nem egy ciklus a sok közül, ez nem Haydn „egyik hat vonósnégyese” a (körülbelül) 68-ból, hanem talán a legfontosabb hat. Az egyben legismertebb ciklusban mégse találunk olyan koherenciát, mint például az op. 20-as sorozatban – hacsak nem tekintjük annak Haydn említett, lankadhatatlan kísérletező kedvét –, Haydn kései vonósnégyesei individuumok: egyesével szemlélve is remekművekről beszélhetünk. A G-dúr Mozart azonos hangnemű kvartettjének könnyedségét idézi, ideális cikluskezdő darab, meglepő moll zárótétellel. A d-moll talán az egyik legszebb Haydn-vonósnégyes – külön kiemelném a kánonszerkesztésű menüettet, melynek tán egyik közvetlen leszármazottja Schubert Esz-dúr triójának scherzója; előde pedig Mozart 421-es d-mollja. A Császár-vonósnégyest mindenki ismeri variációs tételéről, én ezt tartom a ciklus legérdekesebb darabjának: a második tétele nem igazi variáció, voltaképp csak a kíséret, a hangszerelés változik, a dallam érintetlenül szól végig; a negyedik tétel viszont mind a három tételt felidézi és összegzi. Haydn a szerkesztés mestere, a C-dúr mű is bizonyítja. A Napfelkelte néven is közismert B-dúr vonósnégyes jó példa arra, hogy az öregkori Haydn-művekben hogy tér vissza a Sturm und Drang, persze egyszerűsödve, letisztulva, helyenként Mozart egyik legpuritánabb művét, az 563-as divertimentót megidézve. A D-dúr kvartett első tételével mintha vége is lenne a műnek, a Fisz-dúr (!) második tétel meglepő folytatás. Az Esz-dúr pedig variációs első tétellel indul, melyben először csak a téma váza szólal meg, mint néhány korai szimfóniában (pl. A filozófus) – vagy majd az Eroica zárótételében. A H (!)-dúr második tétel viszont akkora hangnemi utazást tesz meg, hogy az még Brahms korában is figyelemreméltó. Az az érzésem, hogy ha Haydn még 77 évet él, ő találta volna fel a romantikát, de talán a dodekafóniát vagy a jazzt is...

A hangrögzítés történetében Haydnnak furcsa hely jutott. A korai felvételek között ugyanis akad egy nagyszerű sorozat, a Pro Arte Vonósnégyes 29 Haydnt rögzített a harmincas években (utóbb kettőről kiderült, hogy Hoffstetter írta). Jellemző, hogy alig van ezek közt komplett ciklus. A Budapest Vonósnégyes ugyan az ötvenes években felvett néhány kvartettet, köztük a teljes op. 76-ot, csak a sztereó LP idején merült fel, hogy érdemes lenne szisztematikusan lemezre venni az összes Haydn-kvartettet. Ma viszont, amikor Haydn talán végre méltó helyére kerül a Parnasszuson, a legjobb régi felvételeket rendre elfelejtik kiadni CD-n (az említett Budapesten kívül a „nagy” Juilliardék bejátszásai pl. sose jelentek meg CD-n), és az újabb vonósnégyesek se kényeztetnek el minket. Így igazán nagy dolog, amikor egy neves mai együttes felvesz egy-egy ciklust. Ennek ellenére hiába keressük mondjuk a Hagenék op. 76-osát, arra még nem került sor, leszámítva a Kaisert, és a Takács Vonósnégyes is hamarabb fejezte be a komplett Beethoven-ciklust, minthogy még egy sorozat Haydnt rögzített volna (annak idején megjelent velük a két és fél utolsó Haydn is). Így a Decca újra kiadta azt, ami van: az 1987-88-ban rögzített op. 76-os sorozatot.

A Double Decca-sorozat szokásos unalmasságában is esztétikus borítóját érdemes megfordítanunk: az akkori Takács Kvartett mosolyog a hátoldalon, Takács-Nagy Gáborral és a lehetetlenül fiatalon elhunyt Ormai Gáborral. Akik tehát a Beethoven-ciklus Takács Kvartettjének hangzásához szoktak, vagy többet hallgatják az újabb Bartókokat, mint a régit, azok egy másik vonósnégyest ismernek. És ha végighallgatjuk az újra kiadott Haydnt, azt kell mondanunk: a régi semmivel se volt rosszabb. Meg kell vallanom: számomra ez pozitív csalódás. A mostani felállású együttes a középső Beethovenekkel és nem utolsósorban a másfél évvel ezelőtti, zeneakadémiai koncertjével meggyőzött arról, hogy ma ők a világ egyik legjobb vonósnégyese (az op. 18-cal kapcsolatos fenntartásaimat pedig megosztottam a Fidelio olvasóival). Most újra eszembe jut, hogy szerettem őket annak idején, a Mozart-vonósötösök rögzítésekor, csak akkor még nem ismertem másokat. Érdemes lenne rendszeresen újrahallgatni akkori lemezeiket, beszerezni azt, amit akkor elmulasztottunk.

Ez a dupla lemez ugyanis egyszerűen nagyon jó. Jók a tempók (se nem gyorsak, se nem lassúak), szépek a dallamívek, a hangzásban semmi zavaró szólisztikus, idegen elem. A kvartett mostani vezetőjénél nekem sokkal jobban tetszik Takács-Nagy Gábor hegedűhangja, vibrátója. Az egész előadás lendületes, könnyed, de nem sekély. Referenciaként a Budapesték komplett ciklusát és egy külön B-dúrt hallgatok a régiek közül, illetve a Pro Arte C- és B-dúrját, az újabbakból pedig Alban Bergék 1998-as felvételét. Takácsék messze jobbak, mint az Alban Berg, és bizonyos szempontból természetesebbek, mint a Budapest. Utóbbi különösen nagy szó, hisz itt talán a világ legjobb vonósnégyesével hasonlítom őket össze. A hat vonósnégyes előadása persze nem egyenletes, a G-dúr talán a legjobb, a d-mollal kevésbé vagyok elégedett (igaz, itt van egy abszolút referencia, a Magyar Vonósnégyes – CD-n szintén kiadatlan – felvétele), a Kaiserquartett nagyon finom, a B-dúrban a bőrünkön érezzük a napkeltét, a D-dúr szellemes, de az Esz-dúr utolsó tétele kicsit talán merev – apróságok ezek, minél többször hallgatom, annál elégedettebb vagyok.

Már csak az a kérdés, lesz-e folytatás. Hozzájutunk-e elérhető áron az op. 77-esekhez és a töredék 103-ashoz, illetve – ha nem is ebben a felállásban – a Vonósnégyes visszanyúlik-e a Beethovenek után az elődhöz: Haydnhoz.

(Haydn: Hat vonósnégyes, op. 76 –, Takács Vonósnégyes; Decca 475 6213)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.