Klasszikus

Franz Schubert

2003.01.20. 00:00
Ajánlom

Bécs külvárosában, Lichtenthalban született 1797-ben, apja tanító volt. A muzikális család tagjai tevékenyen hozzájárultak a rendkívül tehetséges gyermek zenei kiképzéséhez: apja hegedűre, bátyja zongorára tanította, és házi vonósnégyesükben hamarosan ő játszotta a brácsaszólamot. Hatéves korában kezdett komponálni, tizenegy évesen a bécsi „Sängerknaben” udvari énekkar tagja lett. Három esztendőn át Salieri volt a mestere.

1814-ben fejezte be első operáját (Des Teufels Lustschloss), ugyanebben az évben apja mellé került tanítónak, hogy ilymódon elkerülje a katonai szolgálatot. Négy év múlva búcsút mondott ennek a fárasztó és számára terhes hivatalnak, s megpróbált „szabad” művészként megélni — új életmódja azonban sok megpróbáltatást, nélkülözést hozott számára. Időnként óraadásból tengődött, két ízben Magyarországon is működött, 1818 és 1824 nyarán Esterházy gróf zselizi kastélyában a család leányait tanította zongorázni. Több ízben tett ausztriai hangverversenykörutakat Vogl operaénekessel, aki dalait sikerre vitte. Baráti köre, a bensőséges házi muzsikálások és kedélyes „schubertiádák” ihlető, lelkes közönsége pótolta számára az igazi nagyközönséget, amelyhez életében tulajdonképpen soha nem jutottak el alkotásai; nem volt jó üzletember, és a haszonleső kiadók csak ritkán vállalkoztak művei megjelentetésére. Ez lett a sorsa színpadi műveinek, de sikertelenek maradtak egyéb próbálkozásai is, amelyek különféle karmesteri állások elnyerésére irányultak. Egyetlen önálló szerzői estjét már súlyos betegen rendezte meg 1828 tavaszán, ugyanez év novemberében meghalt, anélkül, hogy kortársai felismerték volna művészetének igazi jelentőségét.

Az utókor is hosszú ideig hamis képet őrzött erről a művészetről: a köztudatban egyre az a Schubert élt, akit mintegy hatszáz dalának elenyésző töredékéből, azoknak is inkább sekélyes átiratai révén ismert a zenehallgatók széles köre, és főként az, akinek népszerű melódiáiból a Három a kislány című, hamis Schubert-portrét rajzoló operettet utóbb összeállították. Ennek a biedermeier érzelmességű, idillikusan ábrándos Schubertnek a képét közkeletű rézkarcok hatásosan ábrázolták a „Schubertiádák” kedélyes körében, és ez a kép túlontúl sokáig — úgyszólván egészen napjainkig — elhomályosította annak a Schubertnek a vonásait, aki az Erlköniget tizennyolc éves fővel megzenésítette, és aki művészi testamentumaként a Winterreise monumentális dalsorozatát hagyta reánk; az édeskés operett túlságosan ismert lett ahhoz képest, hogy milyen kevesen ismerték a „nagy” C-dúr szimfóniát és a posztumusz B-dúr zongoraszonátát!

Schubertet a paradoxonnak tűnő „klasszikus romantikus” jelzővel illeti az elemző zenetörténet, mivel művészete Mozart és Beethoven alkotásának tudatos folytatása, és mondanivalója a klasszikus formák kereteibe illeszkedik. Ami romantikussá teszi, az a hangzás igényén, a hangzás szépségének valósággal fizikai vágyán túl a vándorlás állandó attitűdje — ennek természetes velejáróival, a táj szeretetével és a távoli otthon nosztalgiájával, a közösségből kirekesztett vándor magányának gyötrő fájdalmával. Mindez a Szent Szövetség Bécsének körülményei között érthető életérzése az olyan művésznek, akiben tettrekész elszántság és erő híján csak a szabadság nosztalgiája van meg. Ezek a tulajdonságok jelölik ki Schubert művészetének határait, de e határokon belül zenéjének intenzitása, érzelmi telítettsége, kifejező ereje, atmoszféra teremtő varázsa páratlan. Általában a parttalan álmodozás birodalmában otthonosabb, mint a kemény markolású, konciz szerkesztés területén, de álmai egy világ teljességét tárják a hallgató elé és olykor a végtelent is megsejtetik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Színház

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.
Vizuál

Játéktól a mesterségig – népi kézműves kiállítás nyílt a Hagyományok Házában

A Hagyományok Háza egyedülálló tárlattal várja a látogatókat Játéktól a mesterségig címmel, amely a népi kézműves szakképzések végzős hallgatóinak vizsgaremekeit mutatja be, szeptember 25-éig.
Színház

Egyeztetést sürget a Színházi Dolgozók Szakszervezete a kiözelmúltbeli balesetek miatt

A szakszervezet közleményt bocsátott ki, amelyben leírták, csak azokban az esetekben tudnak aktívan fellépni, ha szakszervezeti tag az érintett, ugyanakkor kezdeményezik, hogy más színházi szervezetekkel közösen dolgozzanak ki protokollt a hasonló esetekre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.
Klasszikus beszámoló

Kobayashi Ken-Ichiróval turnézott Japánban a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a legutóbbi, 2019-es nagy sikerű japán turné után idén június 17-től július 7-ig újra a „felkelő nap országának” nagyvárosaiban vendégszerepelt, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.
Klasszikus kritika

Sorscsapások két kalapácsütésben – Mahler-koncert Szombathelyen

Mahler 6. szimfóniája nem tartozik a szerző leggyakrabban játszott művei közé, a Tragikus melléknév azonban félrevezető lehet azoknak, akik először találkoznak a darabbal. Az alkotás ezúttal Szombathelyen, a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában hangzott el.