- Ön is kiveszi a részét a másodszorra megrendezésre kerülő Cziffra Fesztiválból. Mit jelent az Ön életében a legendás zongorista, mint ember és mint művész?
- Cziffrával nem sokszor találkoztam. 1970 - erről ritkán beszéltem, - ominózus év a számomra. Akkortájt volt a Magyar Rádióban a Beethoven Emlékverseny. Szegény Kocsis Zoltán az első, én pedig a harmadik helyezést értem el. Nem sokkal rá indultam a Cziffra-versenyen, ahol is a döntőig jutottam. Rachmaninov c-moll második zongoraversenyét adták meg kötelező darabnak. Időben nem tudtam rá készülni, emiatt betegségre hivatkozva lemondtam a szereplést. Két évvel rá indultam megint. Cziffra kedvesen fogadott, noha felemlegette, hogy nem volt szép húzás tőlem a két évvel korábbi verseny visszamondása. Emlékszem, Grieg zongoraversenyét játszottam, összességében meglehetősen nehéz darabokat kellett előadnom. Noha a közönség szavazata nem mellettem döntött, Cziffra szerint én voltam a legjobb, ezzel megbocsátotta a korábban elkövetett bakimat. Nyitott, elragadó személyiségként emlékszem rá, meghallgatott, tanácsokat adott. Egy-két zenei megoldásával abszolút nem értek egyet, de frenetikus zongorázását a mai napig lenyűgözőnek tartom.
- Bach, Mozart, Liszt és Grieg szerepel a Cziffra Fesztivál debütáló hangversenyén. Hogyan állt össze a repertoár?
- Kevesen gondolnák, de Cziffra remekül játszott Bachot is, de főleg átiratokat. Ha már Balázs Jánossal ketten vagyunk, adta magát az ötlet, hogy kétzongorás műsort adjunk a Cziffra György Kamarazenekar közreműködésével. A repertoárt közösen, egymás ötleteit figyelembe véve alakítottuk ki.

Kapcsolódó
Budapestért díjjal ismerték el Balázs Jánost
Balázs János Liszt Ferenc- és Junior Príma-díjas zongoraművészt, kimagasló teljesítményéért, példamutató pályafutásáért, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási lehetőségeinek megteremtésében végzett áldozatos munkájáért díjazták.
- Cziffra játéka, előadói stílusa érezhető a Zeneakadémián tanuló fiataloknál? Valamelyest követik őt?
- Úgy vélem, hogy Cziffra nagyon szabadon és rugalmasan zongorázott. Nem mondom, hogy az ő nyomdokait követik, de azért egyes növendék játékában nyomokban tetten érhető. Némi szabadság a legszigorúbb kötöttségek között sem árt, a szabadsághoz és a szabálykövetéshez való viszonyt érdemes elsajátítani tőle.
- Beszélhetünk Cziffra György népszerűségéről hallgatói körökben ?
- Sajnálatos módon nem úgy vettem észre, hogy hangsúlyosan népszerűségnek örvendene. Ez egyszerűen a szokások jelentős változásával, a trendek alakulásával magyarázható. Természetesen tisztában vannak vele, ismerik a nevét. Mindig is annak voltam a híve, hogy hallgassák, vegyék elő a felvételeit.
- Ön, mint egyetemi tanár, elismert zongoraművész milyen gyakorisággal veszi elő Cziffra felvételeit, mondhat még újat az ő játéka?
- Gyakran foglalkozom vele, és mindig nagy örömmel, nosztalgiával hallgatom. Most, hogy beszélünk róla, ha hazamegyek, talán fel is teszem valamelyik lemezét.