Klasszikus

Fülek és hangszerek

2011.02.23. 10:00
Ajánlom
Miss Susan Cushing, az idősödő vénkisasszony kínos rendben tartott, józan viktoriánus otthonába, amelyet lakója magányos tisztességénél fogva rendszerint a posta is messziről elkerült, egy napon csomag érkezett. Egy kartondoboz, benne két frissen levágott emberi füllel.

Miss Cushing természetesen nem tudta mire vélni a dolgot. Szerencséjére azonban nem is kellett túlságosan sokáig foglalkoznia a talánnyal, mivel Mr. Sherlock Holmes, a legendás detektív, aki számára még a legforróbb augusztusi napokon sem bírt semmiféle csáberővel sem a tengerpart, sem a vidéki pihenés, nem érezvén igazán otthonosan magát sehol máshol, csak egy ötmilliós világváros kellős közepén, éppen unatkozott a Baker Streeten, amikor a reggeli lapoknak ez az abszurd híre megragadta a figyelmét. A problémát természetesen még aznap délelőtt meg is oldotta, és ebéd közben már annak a részletes elbeszélésével szórakoztatta Watsont, hogyan tett szert egy legalább ötszáz guinea-t érő Stradivarira mindössze ötvenöt shillingért egy zsidó árusnál a Tottenham Court Roadon.

Bár a tény, hogy a zenei anekdotát éppen egy olyan novellába szőtte bele, amelyben a fülek alapvetően nem az esztétikai élvezet speciális receptoraiként jutnak főszerephez, Sir Arthur Conan Doyle fanyar humorérzékét is dicséri, a mesteri hangszer felbukkanása mégis sokkal fontosabb része az elbeszélésnek, hogysem pusztán szeszélyes hangulati elemként lehetne tekinteni rá. Holmes ugyanis, a morfinista hobbivegyész, aki a gumikerekek lenyomatainak listájától a cigarettahamu típusaiig mindenhez értett, köztudottan szenvedélyes hegedűjátékos is volt, de ahogyan semmi mással, ezzel sem foglalkozott professzionális elszántsággal. Mégpedig azért nem, mert a bűnüldözés zsenijeként, vagyis lényegében művészként szükségszerű kívülállásra ítéltetett, hogy a dedukció és a pozitivista igazságfelfogás bajnokaként megóvja a társadalmat a deviancia erkölcstelen megnyilvánulásaitól. Géniuszából fakadóan mintegy felmentést kapott az alól, hogy higgyen a polgári morálban, netán alá is vesse magát neki, arra azonban megbízhatóságának szilárdságához, az olvasó feltétlen szimpátiájának elnyeréséhez mindenképpen szüksége volt, hogy kétes jellemvonásainak sötétségét valamilyen nemes kötődés ellensúlyozza. Conan Doyle szerkezeti terveiben ezt a stratégiai helyet foglalja el Holmes zene iránti nemtörődöm, de annál mélyebb elkötelezettsége, a Stradivarija, ami a 19. század végének szellemi horizontján a tökéletesség szinonimájaként ragyogott, mindannak jelképeként, amit a "boldog békeidők" számára a hétköznapok szabályrendszerét legitimáló, ugyanakkor ezen szabályok által domesztikált és kordában tartott, erkölcsössé szelídített szépség jelentett.

Pedig a 17-18. században, amikor az újfajta vonós hangszerek készítése fantasztikus virágkorát élte, a szépségnek nem az volt a feladata, hogy a ködülte, szénporos dickensi sikátorok nyomorúsága és a Miss Cushingok csillogóan tiszta kínai porcelánjával felszolgált ötórai tea között megnyugtató egyensúlyt teremtsen. A Stradivarik, Amatik és Guarnerik kora, ha úgy tetszik, kockázatvállalóbb időszak volt, amelyben az emberi igazságérzettel felfoghatatlan szakadékokat az Úr szándéka szerint valónak tekintették. A kontrasztra a különböző affektusokat, reprezentatív érzelmi állapotokat kifejező tételtípusok a világ alapvető megjelenési formájaként mutattak rá, a kifejezés és előadásmód találékony kifinomultsága pedig fontos szövetségesre lelt az észak-itáliai mesterek csodálatos hangszereiben, amelyeknek híre hamar elterjedt egész Európában. A jól ismert bresciai és cremonai központokon kívül nagyszerű hangszerkészítő cégek jöttek létre Velencében is, Vivaldi és Casanova, a karneváli szezon, a zeneszerző-operavállalkozók, a zenei szempontból (is) kiapadhatatlan utánpótlást nyújtó leányárvaházak, az inkvizíciós cenzúra és a szerencsejáték örvénylően sokrétű, csupa ellentét városában, amelyet a kontinens egyik legjelentősebb kulturális centrumaként szinte minden arisztokrata és uralkodó felkeresett időről időre ekkoriban. Ebben a városban telepedett le az 1680-as években a dél-tiroli születésű Matteo Goffriller, kicsit később pedig a Lendinarából származó Domenico Montagnana is. Jóllehet sokféle vonós instrumentumot készítettek pályafutásuk során, mindketten csellóikról lettek igazán híresek, amelyek közül a fennmaradt példányok vagy rajongó gyűjtők tulajdonába kerültek, vagy folyamatosan cirkulálnak a világ hangversenytermeinek sztár-csellójátékosai, Mischa Maisky, Yo-Yo-Ma, Anner Bylsma vagy éppen Pablo Casals között. (A mindenható recepció sokszor tájékozatlanságból fakadó elfogultságára jellemző, hogy Goffriller hangszereit sokáig a Guarneri, a Bergonzi vagy éppen a Stradivari cég műveinek tartották egészen az 1920-as évekig. Eredetileg Casals Goffrillere is feltételezett Bergonzi-csellóként került a művész tulajdonába 1913-ban.)

Ez a kölcsönzések és öröklések láncából létrejött folyamat annál is érdekesebb, mivel minden hangszer elvitathatatlan és legyőzhetetlen egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkotójuk hozzáértésén és ízlésén kívül annak a kornak a zenei ideáljáról is árulkodnak, amelyben készültek. A mai hangversenyélet egyik legnevesebb csellistája, Gautier Capuçon egyszer úgy nyilatkozott a rendelkezésére bocsátott Goffriller-csellóról, hogy az más, mint egy Montagnana vagy egy Stradivari, olyan hangszer, amelyen "igazán tudni kell játszani", minden hangnál külön mérlegelve a vonó súlyának, sebességének vagy éppen a vibrato energiájának lehetőségeit, vagyis a hangszer a technikai tudás mellett biztos ízlést is igényel. Csakúgy, mint az eltérő esztétikai és poétikai igényeket megfogalmazó stíluskorszakok összehangolása, ugyanis Capuçon márciusban a Vivaldi-kor gordonkáján egy, a Sherlock Holmes által védelmezett polgárság ízlésének megfelelő, nosztalgikus dallamosság uralta Csajkovszkij-kompozíciót fog játszani. Ehhez pedig a nagyszerű hangszer mellett jó fülek is kellenek. Zenei értelemben.

Gautier Capucon (gordonka) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar

2011. március 2. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sosztakovics: Kamaraszimfónia, op. 110
Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, op. 33; C-dúr vonósszerenád, op. 48

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Zenés színház

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Színház

Rangos nemzetközi fesztiválon látható Székely Kriszta Nóra-rendezése

A Katona József Színház előadása a Lessingtage Digital online fesztiválon szerepel. A közvetítés – az eseményre meghívott többi produkcióhoz hasonlóan – bárki számára ingyenesen követhető lesz.
Zenés színház

Online premierrel jön Vecsei H. Miklós operarendezése

A Szöktetés a szerájból az Opera Otthonra első online premierje lesz január 23-án 19:00 órától.
Színház

Fullajtár Andrea felmondott az SZFE-n

A színésznő eddig a diákokért maradt. A jelenlegi vezetéssel nem tud osztályfőnökként részt venni a tanításban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Klasszikus zenehallgatás

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Klasszikus hír

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus ajánló

A Goldberg-variációkkal lép színpadra a fiatal Berecz Mihály

Berecz Mihály zongoraművész ad szólóestet január 12-én az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban. Az online követhető esten Johann Sebastian Bach Goldberg-variációk című műve hangzik el.
Klasszikus ajánló

Idén is folytatódnak a Müpa ingyenes online közvetítései

A nehézségek ellenére a Müpa számtalan digitális fejlesztést, új programokat valósított meg a 2020-as évben - mondta Káel Csaba vezérigazgató. Koncertjeik továbbra is élőben, ingyenesen követhetők az intézmény online platformjain.