Klasszikus

Giovanni Pierluigi da Palestrina

2004.12.27. 00:00
Ajánlom
A reneszánsz kort kiteljesítő egyik legnagyobb olasz zeneszerző 1525. december 27-én született a Rómától mintegy 40 km-re fekvő Palestrinában.

Egész életét szülővárosában és Rómában töltötte: tanulóéveiben a S. Maria Maggiore fiúkórusában énekelt. Először a palestrinai főtemplom orgonistájaként és karnagyaként alkalmazták, majd a római Szt. Péter-bazilikához tartozó Capella Giulia zenemestere volt.

1554-ben első nyomtatásban megjelent művét, a 4-5 szólamú misék első könyvét III. Gyula pápának ajánlotta, aki felismerte zsenijét, és elrendelte Palestrina pápai kórusba (Capella Sixtina) való felvételét annak ellenére, hogy nem volt pap és nős volt. A következő évben a lateráni S. Giovanni-templom karnagyává nevezték ki, majd Róma harmadik főtemplomában, a S. Maria Maggioréban volt karnagy. Később a Collegium Romanumban és az Ippolito d’Este kardinális udvarában szolgált, végül 1571-től haláláig, 1594. február 2-ig újra a Szt. Péter-bazilikában működött.

Amikor a tridenti zsinat (1545-63) a mise zenéjével foglalkozott, és felmerült a figurális zene kizárásának szükségessége, Palestrina műveinek méltóságteljes, a szöveg szavait követő stílusa döntő szerepet játszott a kérdés kedvező megítélésében. 1555-ben Missa Papae Marcelli c. miséjének megírásával az egyházi zene hivatalosan elismert mintaképévé vált, s kinevezték a pápai kórus zeneszerzőjévé is. Stílusának nemes egyszerűsége, kompozíciós tökélye iskolát teremtett, amelyet Palestrina-stílus néven ma is tanítanak. 1605-ben Claudio Monteverdi fivére, Giulio Cesare Palestrina és kortársainak művészetét prima prattica névvel illette. Ennek fő sajátosságai az éneklő dallamosság, az egyszerű hármashangzatokra épülő, világos harmóniavilág és a természetes szólamvezetés. A gregorián megreformálásában vállalt szerepe vitatott, újabb kutatások szerint Palestrinának nem volt része az 1614-es Medici-kiadás létrejöttében.

12 misekönyve, motettáskönyvei, valamint néhány vallásos és világi madrigálja, offertóriumai, litániái, lamentációi és himnuszai az a capella kórusirodalom csúcspontját képezik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.