Klasszikus

Giovanni Pierluigi da Palestrina

2004.12.27. 00:00
Ajánlom
A reneszánsz kort kiteljesítő egyik legnagyobb olasz zeneszerző 1525. december 27-én született a Rómától mintegy 40 km-re fekvő Palestrinában.

Egész életét szülővárosában és Rómában töltötte: tanulóéveiben a S. Maria Maggiore fiúkórusában énekelt. Először a palestrinai főtemplom orgonistájaként és karnagyaként alkalmazták, majd a római Szt. Péter-bazilikához tartozó Capella Giulia zenemestere volt.

1554-ben első nyomtatásban megjelent művét, a 4-5 szólamú misék első könyvét III. Gyula pápának ajánlotta, aki felismerte zsenijét, és elrendelte Palestrina pápai kórusba (Capella Sixtina) való felvételét annak ellenére, hogy nem volt pap és nős volt. A következő évben a lateráni S. Giovanni-templom karnagyává nevezték ki, majd Róma harmadik főtemplomában, a S. Maria Maggioréban volt karnagy. Később a Collegium Romanumban és az Ippolito d’Este kardinális udvarában szolgált, végül 1571-től haláláig, 1594. február 2-ig újra a Szt. Péter-bazilikában működött.

Amikor a tridenti zsinat (1545-63) a mise zenéjével foglalkozott, és felmerült a figurális zene kizárásának szükségessége, Palestrina műveinek méltóságteljes, a szöveg szavait követő stílusa döntő szerepet játszott a kérdés kedvező megítélésében. 1555-ben Missa Papae Marcelli c. miséjének megírásával az egyházi zene hivatalosan elismert mintaképévé vált, s kinevezték a pápai kórus zeneszerzőjévé is. Stílusának nemes egyszerűsége, kompozíciós tökélye iskolát teremtett, amelyet Palestrina-stílus néven ma is tanítanak. 1605-ben Claudio Monteverdi fivére, Giulio Cesare Palestrina és kortársainak művészetét prima prattica névvel illette. Ennek fő sajátosságai az éneklő dallamosság, az egyszerű hármashangzatokra épülő, világos harmóniavilág és a természetes szólamvezetés. A gregorián megreformálásában vállalt szerepe vitatott, újabb kutatások szerint Palestrinának nem volt része az 1614-es Medici-kiadás létrejöttében.

12 misekönyve, motettáskönyvei, valamint néhány vallásos és világi madrigálja, offertóriumai, litániái, lamentációi és himnuszai az a capella kórusirodalom csúcspontját képezik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.
Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.