Klasszikus

Gomen naszai

2005.10.17. 00:00
Ajánlom
Mielőtt olybá tűnne, hogy megpróbálnék felvágni a mintegy másfél tucat kifejezésre rúgó japán szókincsemmel, gyorsan lefordítom – a címben foglalt állítás japánul annyit tesz: nagyon sajnálom.

Vladimir Ashkenazy és a tokiói NHK Szimfonikus Zenekar koncertjét komoly szakmai érdeklődés előzte meg, amely Ashkenazy személyét és a minket Japántól elválasztó mintegy tizenegynéhány-ezer kilométert tekintve nem meglepő. Az egykori ünnepelt zongoravirtuóz a hetvenes évektől egyre tudatosabban fordult a karmesterkedés felé, s azon kevesek – pl. Barenboim vagy Kocsis – közé tartozik, akik nemcsak az elefántcsont-billentyűk mellett, hanem pálcával a kézben is sikeressé váltak. Ashkenazy ma két nagyzenekar (az NHK és az EU Ifjúsági Zenekara) zeneigazgatója, emellett a Philharmonia Orchestra és az Izlandi Szimfonikusok tiszteletbeli karmestere – csoda, hogy jut még ideje a zongorára is.

Pedig jut, hiszen Sosztakovics-lemeze 1999-ben Grammyt nyert, teljes Wohltemperiertes-sorozata pedig nemrégiben került a lemezboltokba. Akit pedig Ashkenazy neve és a tokióiak kuriozitása egyaránt hidegen hagyott, azt elcsábíthatta a kitűnően szerkesztett műsor: Tori Takemitsu, a japánok legjelentősebb zeneszerzőjének opusza mellett Strauss csodálatos Négy utolsó éneke alkotta az első félidőt, a szünet után pedig két Nizsinszkij-balett zenéje következett: Debussy Jeaux (Játékok) című, ritkán hallható, ám épp ezért izgalmas műve, és Ravel második Daphnis-szvitje, amely – mit mondjak, biztos beleférne a lakatlan szigetre magammal vitt hátizsákomba.

Előrebocsátom, semmiképpen sem lenne „fair” véleményeznem az első félidőt. A zenekar mögött ülve kitűnően megfigyelhettem ugyan Ashkenazy gesztusait vagy a pozanok összesen másfél oldalnyi kottáját, a hangzáskép megítélésére azonban ez a pozíció kevéssé alkalmas. Takemitsu műve, az Egy madárcsapat (más források szerint: A nyáj) leereszkedik az ötszögletű kertbe érdekes, kifejezetten – és vállaltan – képszerű muzsika: ez kevéssé meglepő annak tükrében, hogy a szerző nevéhez mintegy kilencvenhárom filmzene fűződik. Hatásos, de nem tolakodó effektusok, az európai zenekari hangszerelés fölényes ismerete, amelyhez egyfajta sajátos kiegyensúlyozottság, harmónia társul – ez utóbbi nem európai értelemben. Nem túl könnyen befogadható zene, de nem is az a fajta hangzás, amivel a középiskolásokat szokták ijesztgetni, ha a hetvenes évek zenéjéről van szó. (Egy kis ijedtség azért akadt egy emeletről lezuhanó táska csattanása nyomán.)

A Négy utolsó ének csodája – lehet, csupán a korábban említett okok miatt – számomra nem született meg. Objektivitás, meg-megszakadó ívek, az intim gesztusok teljes hiánya a zenekar és karmestere részéről, minden tétel végén obligát taps a közönség soraiból – ennyi sajnos bőven elég volt ahhoz, hogy Strauss búcsúja a romantikától fájdalmas idézőjelek közé kerüljön. A finn szólista, Soile Isokoski produkciójáról pedig inkább akkor nyilatkoznék, ha majd nem tíz méterrel mögötte, hanem előtte ülök.

A második félidő végén – immár egy földszinti helyről – jóval elégedettebben állhattam fel. A Debussy- és Ravel-opuszokban a zenekar a legerősebb oldalára támaszkodhatott: a fegyelmezettségre és a lenyűgözően pontos együttjátékra. A Jeux bonyolult partitúrája kifogástalan arányokkal és elismerésre méltó perfekcionizmussal szólalt meg, a Ravel-mű szintén – mégsem ragadott magával egyik sem. Minél jobban füleltem, annál jobban tetszett a ritmusok pontossága, a slamposságot hírből sem ismerő együtthangzás – de a Daphnis hallgatásakor óhatatlanul és menetrendszerűen bekövetkező érzelmi katarzis ezúttal mégis elmaradt. Mivel olyan hülyeséget nem szeretnék leírni, hogy talán az esetlegesség, a kontrollálhatóság határát súroló megfeszülés varázsa hiányzott az előadásból, inkább csendben meghúzódom, és elismerem: egy kifejezetten szimpatikus, makulátlan hangszeres teljesítményt nyújtó, meglepően fiatal tagokból álló zenekar tökéletes, első osztályú produkcióját hallhattuk a második félidőben. A hiba az én készülékemben van. Gomen naszai.

(2005. október 14. 19:30 Nemzeti Hangversenyterem; Az NHK Szimfonikus Zenekar koncertje (Tokió); Takemitsu: Egy madárcsapat leereszkedik az ötszögletű kertbe; R. Strauss: Négy utolsó ének; Debussy: Játékok; Ravel: Daphnis és Chloé - 2. szvit; km.: Soile Isokoski (ének); vez.: Vladimir Ashkenazy)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Vizuál

Bemutatták a Természetes fényt a Berlinalén – A sajtóvisszhangokból válogattunk

Kedden, a Berlinale második napján mutatták be Nagy Dénes Természetes fény című nagyjátékfilmjét. A magyar alkotást méltató külföldi kritikákból válogattunk.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Plusz

Anthony Hopkins… ááá, ehhez már nem lehet mit hozzátenni!

A hazai sajtón is végigsöpört a 83 éves angol színészlegenda legújabb videója. Nézze meg, hányféleképp találtak rajta fogást az egyes orgánumok. Szubjektív sajtószemle
Színház

Lőrinczy György a Szentendrei Teátrum új vezetője

Az idén ötvenegy éve alapított Szentendrei Teátrum élén Lőrinczy György a korábbi igazgatót, Vasvári Csabát váltja, aki nem indult újra a pozícióért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Klasszikus ajánló

Csajkovszkij legnépszerűbb zongoraversenyével lép fel Farkas Gábor

Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével ad online hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nánási Henrik vezényletével csütörtökön a Zeneakadémiáról.
Klasszikus online közvetítés

Feledkezzünk bele a klasszikus zene dallamaiba!

A Filharmónia Magyarország novemberben nyitotta meg virtuális koncerttermét, így a vírushelyzethez alkalmazkodva folytatják missziójukat és népszerűsítik a klasszikus zenét. Az élő közvetítések a Filharmónia közösségi oldalain követhetőek. Márciusban közel húsz koncerten hallhatja a közönség hazánk legkiválóbb zenekarait, művészeit.