Klasszikus

Great Pianists - Emil Gilels

2003.01.02. 00:00
Ajánlom
Amikor annak idején először hallottam a Philips készülő sorozatáról, az ötlet igencsak megdobogtatta a szívemet. Átfogó antológia a huszadik század legnagyobb zongoraművészeinek válogatott felvételeiből – mindez álomszépnek tűnt.

Aztán egyszer csak megérkezett. A nagy kiadók, félretéve az öldöklő konkurenciaharcot közösbe adták archívumuk legféltettebb kincseit, s mindezt az anyagot hozzáértő, a század zongoramuzsikáját jól ismerő szerkesztők kezére bízták. Az eredmény nem is maradt el.

Az 1916-ban született Emil Gilels pályája sok szempontból rokon Richterével. Mindketten Ukrajnában (Odessza, ill. Zsitomir), zenész családban, s mindössze egy év különbséggel születtek. A fiatalabb Gilels 1933-ban megnyerte az össz-szövetségi zongoraversenyt, (Richter 1945-ben), majd 1935-től Neuhaus osztályában tanult (Richter 1937-től). Mindketten az ötvenes években robbantak be az európai és tengerentúli koncertéletbe, s ettől fogva meghatározó alakjai maradtak a zenei életnek egészen halálukig. Felvételeiken keresztül pedig valószínűleg örökre…

Egy ilyen, fél évszázadnál is hosszabb életmű szinte tálcán kínálja a lehetőséget, hogy a művész repertoárjának (Gilels esetében különösen széles) spektruma mellett a előadó különböző korszakait is bemutassa, a szerkesztő azonban csak részben élt ezzel a lehetőséggel: a kronológia a Beethoven-zongoraverseny 1957-es felvételétől a Mozart-versenymű 1973-as előadásáig terjed. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy míg a késői 70-es és 80-as években készült Gilels-felvételek kevés utánjárással megszerezhetők, addig a korai Gilels-felvételeket jószerivel reménytelen keresni, mindjárt nemcsak érthetővé, hanem támogatandóvá is válik a szerkesztő döntése. A Busoni-átirat Gilels kedvelt koncert-nyitódarabja volt, a CD-n is egy leningrádi koncertfelvételt hallhatunk, a Mozart-mű pedig a DGG egyik legsikeresebbnek felvételének bizonyult az idők során. Megkapó a „fiatal” Gilels visszafogott és érzékeny előadásmódja a Beethoven-koncertben. Az első tétel kissé visszafogottabb tempója lehetővé teszi, hogy minden apró nüansz a maximálisan érvényesülhessen; így ez az oly sokszor harciasan virtuózra „értelmezett” tétel a nagy virtuóz kezében hátborzongató szépséggel ragyogtatja meg cantabiléit. A Bach-szvit 1960-as felvétele komoly tanulságul szolgálhat mindazoknak, akik a „legkorszerűbb” Bach-értelmezések bűvöletében hajlamosak kiátkozni a pár évtizeddel korábbi „romantikus” Bach-felfogást. Ugyanolyan makulátlanul „tiszta” Bach ez is, mint Schiffé, csak az eszközök mások. A Weber-szonáta sajnos nem tartozik a remekművek közé, de a pianista teljesítménye itt is csak szuperlatívuszokkal mérhető. Debussy és Ravel impresszionista zongoraműveit hallgatva pedig lassan megértettem, miért is oly népszerű Gilels és generációjának zongorázása: játékukban Rachmanyinov és Busoni romantikussága és poézise a huszadik század második felének perfekcionizmusával ötvöződik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.