Mozart és Grieg – Közép-Európa és Skandinávia, klasszika és romantika, az örök gyermek nyitott szilajsága és a felnőtt fegyelmezettség burkát feszegető érzelmek – még sorolhatnánk a párhuzamba állítható ellentéteket. A közönséget a Liszt Ferenc Kamarazenekar ezen a koncerten ismét zenei meglepetéssel kényezteti, miközben a változatosság az előadók számára is lehetőséget ad tehetségük és tudásuk gazdag palettájának megvillantására.

Mozart állandósult jelzőjét magától a karmestertől, Takács-Nagy Gábortól kölcsönöztük, ő aposztrofálta a művészt az örök gyermek zeneszerzőnek, az ártatlan rácsodálkozónak, a teljes életműre rávetítve ezt a zenében megfogalmazott életszemlélet. Szerző és interpretátor rokon lelkek:

Takács-Nagy Gábor (Fotó/Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Nem véletlen, hogy a világon mindenütt szeretettel fogadja zenekar és közönség egyaránt. A hangverseny első műsorszámaként a K. 201-es A-dúr szimfóniát vezényli, amely a fiatalkori szimfóniák sorába tartozik, de a 18 éves Mozart már érett, tökéletes alkotása, telve derűvel és jókedvű ragyogással.

A szimfóniát követő mű, az ephiteton ornans-nál maradva, egy másik gyermeki képet mutat, a dac, a nyugtalanság, a csakazértis küzdelmes érzelmi láncolata fedezhető fel a szopránáriában. A mű keletkezése köré szőtt legenda is ráerősít a Don Giovanni-korszakban írt virtuóz darab kicsit rossz-gyerekes történetére, hiszen a korabeli pletykák szerint, amolyan „na csináld meg, ha tudod” fricskázás. Egy, az érvényesüléséhez minden eszközt bevető énekesnő követelőző akaratára született 15 perces, az előadó teljes tudását és erejét igénybe vevő, harcias darab népszerűségében vetekszik az Éj királynő áriájával.

Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar)

A szünet után, továbbra is Takács-Nagy dirigálásával, a legismertebb hazai kamarazenekar újabb, a vonószenekari repertoár bővítését célzó vállalkozásának lehetünk tanúi. A hat Grieg-dal zenekari átiratban ősbemutatóként hangzik el, új minőségében válhat még népszerűbbé, hiszen Baráth Emőke éteri szépségű hangja mellé a kamaraegyüttes kísérete ad új színeket és árnyalatokat. A csodás romantikus ciklus a Grieg-házaspár válságos és szomorú életszakasza után, az újrakezdés bizakodó hangulatában, az 1884-89 közötti években keletkezett. Goethe és Heine mellett a korszak romantikus német költőinek népszerű, rokokóba hajló megzenésített emlékkönyv-versei korabeli slágerdallamokká, vidám-szomorú, dúdolható, visszaidézhető, klasszikus zenei kedvencekké váltak.

A koncert végén pedig Grieg egyetlen teljességében elkészült és fennmaradt vonósnégyese hangzik el, LFKZ-s virtuóz előadásban, négy helyett tizenhatan, szoros művészi egységben, gazdagabb hangzásban mutatják be a 1878-ban keletkezett, nagyívű alkotást.

Mozart és Grieg - Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Támogatott melléklet.