Klasszikus

Grúziában mindenki énekel

2016.09.10. 08:25
Ajánlom
Nicolas Namoradze grúz származású, Amerikában élő magyar zongoraművésszel az OSA Archívum zeneszerzői pályázatán bemutatott alkotása kapcsán beszélgettünk, amivel többek között bekerült a Fidelio Fortissimo Tehetségprogramba is. A New York-i Juilliard hallgatóját, egyben oktatóját Grúzia népi hagyományairól és a szovjet múltról is kérdeztem.
Nicolas Namoradze

Nicolas Namoradze (Fotó/Forrás: Művészetek Palotája)

- A családod Magyarországra érkezése után a zongorajátékban találtad meg önmagad.

- Grúziában születtem, nagyon fiatal voltam, amikor Budapestre költöztünk. Édesapám a Közép-Európai Egyetemen tanult, majd itt kezdett dolgozni jogászként. Elkezdtem zongorázni, aminek különös jelentősége volt, mert a nemzetközi iskolában buborékban éreztem magam, és a zongorajáték segített nyitni a magyar kultúra felé. Tizenegy évesen kerültem a Zeneakadémiára, a mesterképzést pedig Emanuel Ax meghívására már a New York-i Juilliardon kezdtem meg, ahol jelenleg a doktori programban is részt veszek.

- A zongora mellett a zeneszerzésben is sikereket érsz el. Hogyan viszonyulsz a kortárs zenéhez?

- A New York-i éveim alatt kezdtem komponálással foglalkozni, zongoristaként a késő 20. század érdekel, de mint koncertező művész még nem specializálódtam. Erre az időszakra talán a posztmodernizmus a legjobb kifejezés. Nem hiszek a neo stílusokban, a zenének a saját korában kell megszületnie, nem vehetjük elő újra Mahlert. Rengeteg forrás van, amiből ma meríthetünk, viszont nincs feltételrendszer, amihez igazodni lehetne. Ebben a fogódzónélküliségben kell megtalálni a saját hangunkat. Beethoven vagy Brahms is ezt tenné.

- Szívesen alkalmazod az elektronikus technikákat. Ez lenne a te irányod?

- Nem feltétlenül, az OSA Archívum által kiírt versenyen ez tűnt a legmegfelelőbbnek. Egy elektronikus arabeszket hoztam létre az aktuális kiállításhoz. Eleinte kényelmesnek is gondoltam az elektronikus zenét, úgy véltem, nem kell az előadó fejével gondolkodnom, hogy mit lehet és mit nem. Ez óriási felelősség, nem jó, ha egy darab előadása bárkinek is kellemetlen.

Valami zene, valami más

Kapcsolódó

Valami zene, valami más

A Blinken OSA Archívum és az Intermezzo Művészeti Alapítvány zenei pályázatának díjait Axel Braun Valamilyen ellenzék című kiállításának finisszázsán vehette át néhány kiemelkedően tehetséges fiatal magyar zeneszerző.

- Milyen mértékben támaszkodsz a hagyományokra, mennyire van jelen Grúzia az életedben?

- Mindig is együtt éltem a grúz népzenével. Sokat számít, példa erre az OSA pályázatára készített Eau című darab is, amiben felhasználtam a grúz népi korál stílusát. Meghatározó élményt jelentett, hogy a Zeneakadémián milyen mélyen építik be a népi hagyományokat a zenei oktatásba, a grúz népzenére is másként kezdtem tekinteni ezután.

- Korábban egy-egy szovjet művészről alig derült ki, hogy valójában grúz származású, ma pedig a különleges vezetéknevekre figyelhetünk fel Európa-szerte.

- Remek előadókról beszélhetünk a hegedűs Lisa Batiashvilitől a zongorista Eliso Virsaladzéig. Művészeink a szovjet időszakban Moszkvában tanultak, de az átállás könnyen ment, magas színvonalú zeneiskoláink vannak, egy csodálatos neomór stílusú Operaházzal büszkélkedhetünk, az énekeseink pedig elképesztően tehetségesek, köztük Anita Rachvelishvili, aki a világ egyik legkeresettebb Carmenja. Ez a jelenség ismét a népi hagyományokból táplálkozik, a grúz népzene tulajdonképpen az éneklésről és a virtuóz énektechnikákról szól, Grúziában kivétel nélkül mindenki énekel.

Megújult a Tbiliszi Operaház

Kapcsolódó

Megújult a Tbiliszi Operaház

Hat évig tartó felújítási munkálatok után nyitja meg újra kapuit a grúz főváros dalszínháza. Az évad január 30-án a több évtizedes hagyomány szerint Paliashvili Abesalom és Eteri című operájával indul.

- Az ország az elmúlt években sikeresen közelít Európához. Mi a titok?

- Grúzia próbál kapcsolódási pontokat találni a Nyugattal, és igyekszik dönteni a jövőjéről. Természetes, hogy nyomás van Oroszország felől, hiszen egy birodalom része voltunk, ami nagyon sok nélkülözéssel járt, de például Örményország és a balti államok mellett mi is megtarthattuk a saját írásképünket és a betűkészletünket, ami számomra minden esetben különleges esztétikai élményt jelent. Ez a politikai küzdelem része az életnek, nem lehet egyik pillanatról a másikra elköltöztetni az országot. (Nevet.)

A szobornak is van szíve

Kapcsolódó

A szobornak is van szíve

A grúziai Batumi városának tengerpartján álló Ali és Nino szoboregyüttes 2011-ben vált a grúzok és a turisták kedvencévé. Az alkotás, bár a tengervíz által megrongált talapzata miatt új helyre költöztetik, marad a Fekete-tenger partján.

- New Yorkba visszatérve újra beleveted magad a tanításba.

- Életemben először játszom majd Gershwin Kék rapszódiáját, aztán Rolf Schultéval adunk több hangversenyt, és néhány új darab vázlata is a fejemben van már. Charles Rosen zongoraművész-író világított rá, hogy

eddig még minden korszakban úgy vélték, hogy most van vége a klasszikus zenének,

Schumann is így gondolta, de Beethoven után is apokalipszist jövendöltek. Mindig változik a klasszikus zene, meg kell érteni, ki kell tapasztalni, de hagyni kell a maga útján, mert fiatal tehetségekből nincs hiány.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Vizuál

„Találkozunk majd az út végén” – John Travolta búcsúja Olivia Newton-Johntól

Megható üzenettel búcsúzott kollégájától és barátjától, az augusztus 8-án, 73 éves korában elhunyt Olivia Newton-Johntól John Travolta.
Könyv

Vámos Miklós: Aki újra életre keltette a latin-amerikai irodalmat

Vámos Miklós állandó rovatában ezúttal a kolumbiai Juan Gabriel Vásquez műveit ajánlja. Gondolatait a Dalok a tűzhöz című elbeszéléskötet szerkesztője, Császár László kommentálja.
Vizuál

Parkinson-kórral diagnosztizálták Lars von Triert

Hosszú ideje sejteni lehetett, hogy a legismertebb dán filmrendező, Lars von Trier egészségével nincs minden rendben. A művész produkciós cége most közleményben jelezte, súlyos betegségtől szenved a 66 éves alkotó, akinek kultikus tévésorozatának folytatása Velencében debütál hamarosan.
Zenés színház

Bűnözők lepik el a Dóm teret

Augusztus 12-én Szegedre érkezik Fred Ebb és Bob Fosse világhírű, Tony-díjas musicalje, a Chicago.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Mozarttal járja körül a Balatont a Concerto Budapest

A Jupiter szimfónia, a Varázsfuvola-nyitány, a Kis éji zene, a Serenata notturna, a klarinétverseny, az Üvegharmonika-kvintett, a D-dúr és az F-dúr divertimento is megszólal azokon a hangversenyeken, amelyeket a Concerto Budapest rendez augusztus 11-14. között, nyolc balatoni helyszínen.
Klasszikus ajánló

A Magyar Dal Napja a Pesti Vigadóban

A szeptember 11-i eseményen magyar költők kortárs zeneszerzők által megzenésített verseivel találkozhat a közönség. A Zeneművészeti Tagozat részvétele a Magyar Dal Napján lehetőséget ad arra, hogy a tagozat ösztöndíjasa, Nagy Márta bemutatkozzon mint fellépő zongoraművész, s mint a műsor szerkesztője.
Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.