Klasszikus

Guillotine a hifiben

2004.05.10. 00:00
Ajánlom
„Azt hiszem, közvetlenül vagy áttételesen, de mindannyian arra törekszünk, hogy legyen egy kis biztonságérzetünk” – olvashatjuk egy Szabó Istvánnal készített interjúban. A filmrendező szerint ez az egyik legerősebb belső motiváció, mely mindennapi cselekedeteinket és nagy döntéseinket egyaránt irányítja, s megállapításának hátteréül a huszadik századi magyar történelem sorsfordulóit idézi; nekem mégis egy tizennyolcadik században játszódó mű, Poulenc A karmeliták beszélgetései című operája kapcsán jutottak eszembe Szabó István szavai.

A francia forradalom során kivégzett compiègne-i karmelita szerzetesnők története valós eseményeken alapul. Egy korabeli emlékirat alapján előbb egy, a mártíroknak emléket állító regény, majd Georges Bernanos tollából dráma született: Poulenc ezt használta fel műve szövegkönyvéül. A cselekmény középpontjában a labilis idegrendszerű Blanche de la Force áll, aki azt reméli, hogy a zárda csöndes világában megszabadulhat állandó és megmagyarázhatatlan szorongásától, mely egész életét megkeseríti. („Lehet, hogy a félelem is egy betegség” – mondja a második felvonásban.) A forradalom egyházellenes intézkedései révén azonban nem hogy nyugalmat nem találhat a kolostorban, de élete is veszélybe kerül. Az immár konkrét okkal bíró rettegés a zárdainál biztonságosabbnak látszó, régi világába való visszaszökésre készteti, végül azonban önként csatlakozik társaihoz a vérpadon.

Bernanos látványos tablók helyett elsősorban a zárt közösség tagjai közötti viszonyokra, a szereplők belső drámájára koncentrál. Számomra azonban a párbeszédek gyakran feleslegesen hosszúnak tűnnek, s ez éppúgy fékezi a történt sodrását, mint a sokszor lázasan „misztikuskodó” nyelvezet; az „Elborzadva, mintha stigmatizálódott volna” utasítás és számos hasonló megnyilvánulás engem inkább idegesít, mint megérint.

Persze ennél jóval gyöngébb szövegkönyvekre is születtek már halhatatlan operák: Mozart zenéje mondjuk akkor is a székhez tud szögezni, ha épp egy csirkecomb illegális elfogyasztásáról van szó. Poulencről ezt nem merném állítani. Az opera döntő hányadát kitevő, egyszerű ritmikával dolgozó, szillabikus dialógusok egy rövidebb, áriákkal és együttesekkel alaposan megtűzdelhető zenei folyamatban kétségtelenül megállnák a helyüket, két és fél óra azonban mintha túl nagy felület lenne Poulencnek ahhoz, hogy zeneszerzői eszköztára a párbeszédek megzenésítése terén ne merüljön ki idő előtt; ahogy egyre fárasztóbb például az a manír is, ahogy a „Dieu” (Isten) szót majd’ minden felbukkanásakor egy oktávval az éppen érvényes hangzó sík fölé küldi. A belátható terjedelmű, kötött szövegű imák (Ave Maria, Ave verum corpus stb.) megzenésítésében viszont érezhető a nagyböjti és a karácsonyi motetta-sorozatok révén megszerzett formai biztonság.

Az opera 1958-as, Pierre Dervaux által dirigált felvételének épp ezek a kórustételek a leggyengébb pontjai (mint olyan gyakran, itt sem sikerült elérni az egyes hangok vibrátójának csökkentését, melyek összeadódva nagyon nehézkessé teszik a hangzást). Abszolút csúcsteljesítményt nyújt viszont Madame de Croissy, a rendházfőnök asszony szerepében Denise Scharley. Hangja szeizmográfként követi a szavakban közvetített, de a puszta betűcsoportok elsődleges jelentésénél olykor jóval összetettebb érzelmeket, s az első felvonás második jelenetében, mikor Blanche-ot belépési szándékáról, annak valódi okairól faggatja, hangja a lágy, szinte anyai puhaságtól az acélkeménységű kíméletlenségig tüneményes színskálát tár elénk. A Blanche-ot éneklő Denise Duval legnagyobb érdeme annak a különleges, naiv hangnak a megtalálása, mely ha olykor a mássalhangzók sokszorozása révén kissé affektálóvá válik is, feltétlenül illik a fiatal, törékeny főhősnő karakteréhez. Blanche ellenpárját, az életvidám Constance-ot a világos, könnyű hanggal rendelkező Liliane Berton énekli, Mária anyát pedig a legendás mezzoszoprán, Rita Gorr.

Bármennyire zavar is az a szenvelgő misztika, ami belengi A karmeliták beszélgetéseit, mégis inkább egy ilyen szellemben megfogalmazott befejezést kívántam volna, mint azt a naturalista ötletet, hogy a kivégzésre felsorakoztatott apácák egyre gyengülő Salve regina-énekébe a partitúrában megjelölt helyeken újra és újra sivítson bele a guillotine lezuhanó pengéje. A brutális effekt kitűnően hallható a lemezen – kísérletező kedvű történelemtanárok demonstrációs anyagként is alkalmazhatják.

(Francis Poulenc: Dialogues des Carmélites, D. Duval, R. Crespin, D. Scharley, R. Gorr, L. Berton, X. Depraz, P. Finel, L. Rialland, Chœur et Orchestre du Théâtre National de l’Opera de Paris, vez.: Pierre Deryaux; EMI CLASSICS - Great Recordings of the Century 7243 5 62751 2 6)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.
Tánc

A tánc az emberi faj lételeme, mondják az antropológusok

Azt gondolhatjuk, a tánc csak szórakozás és nem tartozik az emberi faj legfontosabb létfunkciói közé. Az antropológia azonban mást mond. VIDEÓ!
Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Éjszaka még az ékszerek is varázslatosabbak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Börcsök Annával, Deák Andreával, Hont Angélával és ifj. Kovács Antallal.
Klasszikus ajánló

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Klasszikus kritika

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.
Klasszikus gyász

Medve ölte meg a 44 éves Julien Gauthier francia zeneszerzőt

Julien Gauthier a természet hangjait rögzítette készülő művéhez, amikor egy medve támadt rá Kanadában.
Klasszikus életrajz

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.