Klasszikus

Gunar Letzbor: "A tradíciók foglya vagyok"

2015.08.31. 11:37
Ajánlom
Ha valaki a barokk zenét valamiféle avítt, poros dolognak tartja, érdemes beszélgetnie Gunar Letzborral, a régizene egyik mesterével, aki szerint a barokk muzsika sokkal nagyobb szabadságot ad a zenésznek, mint a klasszikus művek. Sőt, még lázadni is lehet vele. A hegedűművész szeptemberben Budapesten lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral a Müpában. INTERJÚ

- Mi az, ami egy 21. századi karmestert és hegedűművészt a régi zenéhez, a barokk korhoz vonz?

- 17-18 éves koromban, amikor már túl voltam néhány olyan éven, amikor klasszikus muzsikust akartak nevelni belőlem, s úgy tűnt, még előttem is van jó néhány hasonló tanulóév, hirtelen nagyon bezártnak éreztem a helyzetemet. Szigorú korlátok között zajlott a zeneoktatás, nem láttam semmiféle lehetőséget arra, hogy újszerű előadói megoldásokon törhessem a fejem. A klasszikus zenét tanító hírességeket olyan nagy elismerés és tisztelet övezte, hogy fel sem merülhetett, hogy eltérek attól, amit ők oktatnak. A tradíciók foglyának éreztem magam.

Gunar Letzbor

Gunar Letzbor (Fotó/Forrás: wildundleise.de)

- Ha jól számolom, ez a 60-as évek vége felé lehetett, amikor Nyugat-Európában a diákság sok minden ellen lázadozott. Ennek is volt szerepe abban a ráébredésben, amiről beszél

- Természetesen nagy hatással volt rám - ahogy több diáktársamra is - az akkori forradalmi hangulat, erősen dúlt bennünk a szabadságvágy és úgy éreztük, többet szeretnénk, mint amit kapunk. És bármily furcsán hangzik, a barokk zene sokkal több szabadságot nyújt, mint a klasszikus muzsika.

- Miben rejlik ez a szabadság?

- A barokk zeneszerzők nem fektetnek le olyan szigorú kereteket az értelmezéshez, mint amilyeneket egy-egy klasszikus szerző. Sokkal nagyobb esélyt adnak a muzsikusnak arra, hogy a saját személyiségét is belevigye egy-egy mű előadásába. Ezért aztán néhányan a főiskolán összeálltunk és azt mondtuk, hogy bennünket a barokk zene érdekel. Mára már nem jelent olyan nagy szenzációt, ha valaki autentikus módon játssza a barokk szerzőket, de ez akkor még egyáltalán nem volt divatban. Ami azonban sajnos óriási félreértés, hogy ma sokan a barokk muzsika előadásmódját ugyanolyan szűk keretekbe szorítják, ahogy a klasszikus szerzők darabjait. Ez engem végtelenül elszomorít, mert a kollégák közül jó néhányan épp azt a szabadságfokot hagyják számításon kívül, ami miatt a régizene előadása olyan izgalmas és vonzó. Ez pedig a szubjektív tényező, amelynek köszönhetően egy jó előadóművész egyedi élményt tud nyújtani azáltal, hogy egy-egy zenemű bemutatásakor a saját látásmódját is közvetíteni képes.

- Szeptemberben a Bridging Europe - Európai Hidak fesztivál barokk estjén lép fel a Budapesti Fesztiválzenekar művészeivel. A programot azokból az osztrák zeneművekből állította össze, amelyeket a világhírű zenekarával, az Ars Antiqua Austriával szokott játszani. Mi a jellegzetessége ennek az együttesnek?

- Az AAA-t (Ars Antiqua Austria-t) 1986-ban alapítottuk és az eredeti elképzelésünk az volt, hogy elsősorban olyan barokk zenét játszunk, amely Ausztria területén született. Mára ez a koncepció egy kicsit kiszélesedett, a repertoár valamelyest bővült, így már elhangoznak francia és német barokk darabok is, de továbbra is az a fő célunk, hogy a rendkívül gazdag és egyedülállóan magas színvonalú osztrák barokk zenevilágot megismertessük és közel vigyük a hallgatóságunkhoz. Örömmel mondhatom, hogy az eltelt több mint harminc év alatt sikerült megvalósítanunk a kitűzött célt.

Gunar Letzbor

Gunar Letzbor (Fotó/Forrás: wildundleise.de)

- A budapesti koncert programjának összeállításakor milyen szempontokat vett figyelembe?

- Ezen a koncerten világi zeneműveket játszunk, egyházi zene nem lesz a darabok között. A választott művek mindegyike kamarazenélésre íródott. Azt szeretném, ha a koncert valamelyest átfogó képet tudna nyújtani arról, hogy az osztrák zeneszerzők által írt barokk darabok milyen sokféle felfogásban játszhatóak.

- A kiválasztott szerzők mind-mind a Habsburg Birodalom udvaraiban működtek.

- Így van. Elsőként Franz Biber, a hegedűre írt művek zseniális és máig sokat játszott komponistájának darabja szerepel a barokk estünkön. Ő egyébként az 1600-as évek végének kiváló hegedűművésze is volt. Aztán a kedvenceim egyike Romanus Weichlein, aki mellesleg Bibernél tanult, ő maga is játszott hegedűn és orgonán is. Furcsa módon sokkal kevésbé ismert a neve, mint Biberé, de szerintem legalább olyan tehetséges volt. Az “Encaenia Musices” című darabja egészen egyedülálló. Különös szerepet kap benne a trombita és a vonósok feladata is rendkívül izgalmas. Ez épp egy olyan darab, amelyben nagyon is jól kibontakozhat az individuum, s ráadásul jellegzetes benne az osztrák hangulat, többször is felcsendülnek osztrák népzenei motívumok.

- Végig szigorúan az osztrák mezsgyén maradunk?

- Charles Mouton francia származású komponistával kapcsolatban sok vita folyik arról, hogy a művei melyik nép zenéjéhez állnak közelebb, a franciához vagy az osztrákhoz. Én azon a véleményen vagyok, hogy sokféleségük miatt az interpretációtól függ, hogyan halljuk és értékeljük az általa írt zenét. Az is fontos a darabjainak az előadásánál, hogy milyen hegedűt, illetve milyen típusú brácsát választanak a zenészek. A barokk korban kicsit másként szóltak ezek a hangszerek.

- A fesztivál egyik fő üzenete, hogy ismerjük és szeressük meg egymás kultúráját. Van olyan a zeneszerzők között, akit azért választott ki, mert szorosabban is kapcsolódik ehhez a gondolathoz?

- Aki feltétlenül megemlítendő - ő is a kedvenceim közé tartozik - Georg Muffat, aki már a 17. század végén nagy pacifista hírében állt, s ha lehet ilyet mondani, az akkori fogalmak szerint igazi européer volt, aki legalább négy nyelven beszélt és rendkívül nyitott ember lehetett a róla szóló írások és dokumentumok alapján. Így hát egyértelmű, hogy egy ilyen fesztiválon, amelynek az a címe, hogy Bridging Europe, feltétlenül műsorra tűzzük Muffat darabját is. Gondolhatja, hogy mindannyian nagy izgalommal, s örömmel készülünk a szeptemberi budapesti fellépésünkre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.