A makrancos királylány nem eszik, nem iszik, egyfolytában sír, nem segít rajta semmi. Csak a muzsika gyógyítja meg. Az jobban beválik még a táncoló kínai babáknál, a csillogó ruháknál, az egymásnak kilincset adó csodadoktoroknál is. A zenét a pásztorbojtár hozza, megismerteti a királylánnyal a nótát, a kacagást, az egyszerű örömöket.

Gyermekopera? Gyerekelőadásra szánt opera? Az biztos, hogy a zeneszerző azt mondta, művészi kompromisszumra nem volt szükség.

A kórus vezető karnagya, Hajzer Nikolett elmondta: azért választották ezt a művet, mert az opera műfaja az, amely a Gyermekkarban összpontosuló tehetséget igazán megmutatja. „Amellett A makrancos királylány egyik személyes kedvencem, gyerekként magam is énekeltem benne.” Az ünnepi alkalmon az Aczél András rendezésében színpadra kerülő opera mellett több kórusmű is felcsendül jelenlegi és volt tagok részvételével.

A Magyar Állami Operaház Gyermekkarának története fél évszázada kezdődött, amikor az intézmény felkérte Botka Valériát és Csányi Lászlót – a Magyar Rádió Gyermekkórusát is alapító házaspárt – az együttes vezetésére. A Szív utcai általános iskola harmadik évfolyamában indult az első zenetagozatos osztály.

többek között Balázs János, Balássy Betty, Drucker Péter, Für Anikó és Tunyogi Bernadett. Köztük van a koncert házigazdája, Breinich Beáta operaénekes is, aki korrepetitorként és tanárként is részt vesz az együttes életében. Jelenleg mintegy 130 tagot számlálnak, és mind opera-előadásokban, mind hangversenyeken, lemezfelvételeken közreműködnek.

Hajzer Nikolett szerint az, aki gyermekkórusban énekel, könnyen alkalmazkodik, közösségben is megtalálja a helyét, kezelni tudja a lámpalázat és nagy munkabírású, mindamellett zenei készségei, memóriája és koncentrációja is fejlődik. Nem csupán énekelni kell, hanem ügyesen mozogni a színpadon, zavar nélkül viselni a reflektorfényt és alkalmanként prózai részeket is el kell tudni mondani. Ahogy egy sportcsapat, úgy ez is elköteleződést kíván, a szó nemes értelmében „rabságot”.

A Gyermekkar számára minden bemutató újabb kihívás, de az utóbbi időszakban akadt több olyan előadás is, amelyet különleges mérföldkőnek tartottak: ilyen volt Dohnányi Stabat Materét énekelni a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című kortárs opera, és ilyen minden egyes Varázsfuvola-előadás, amely a legügyesebb szólistákat kívánja a kórus soraiból.

A jubileumi koncert emlékezetes élménynek ígérkezik minden gyerek és felnőtt számára, akiknek élete – legyenek nézők, muzsikusok, egykori tagok – keresztezte a Gyermekkarét. Ünnep, amelyet az együttes megérdemel az „ötvenpluszegyedik” évfordulón.

 

Fejléckép: Növendékkarácsony (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház