Klasszikus

Gyermekopera a Holokauszt Emlékközpontban

2004.09.22. 00:00
Ajánlom
Szívszorító opera bemutatóra kerül sor szeptember 27-én a Holokauszt Emlékközpontban. Hans Krása: Brundibár című, 1943-44-ben a terezini gettóban született gyermekoperáját láthatja a közönség. Előadja a svájci Mädchenkantorei Basel gyermekszólistái és kórusa, svájci "il mosaico" Ifjúsági Zenekar, és a Budapesti Énekes Iskola. Vezényel: Hermann Ostendarp.

A németek Terezin (Theresienstadt) városát jelölték ki a mintegy 80 ezer lelket számláló cseh zsidóság gyűjtőtáborának, amelyben másfél évszázaddal korábban a Habsburg Birodalom hírhedt politikai börtöne működött. 1941 és 1945 között zsidók tízezrei érkeztek ide, eleinte csak a cseh és morva városokból és vidékről, később külföldről is. Terezin helyzete azonban különleges volt a német haláltáborok között. A nemzetközi közvéleményt elámító német propaganda itt valósította meg a "Mustersiedlung" (mintaváros) koncepcióját, amellyel megmutathatták, hogy milyen "emberi" körülményeket jelent a zsidók kényszerlakhelyre telepítése. Ezért lehetett a terezini gettónak korlátozott önkormányzata, viszonylag gazdag kulturális élete. A németek cinikus tervük véghezviteléhez főként zenészeket tartottak fogva Terezinben, akik, amíg szükség volt a világ ámítására, művészetükkel a német háborús propaganda céljait szolgálták akaratlanul is. A Brundibár a terezini zenei élet legsikeresebb darabja lett. Az opera szerzője Hans Krása 1899-ben született Prágában, ahol ekkoriban három kultúra virágzott érdekes szimbiózisban: a cseh, a német és a zsidó. A prágai Német Művészeti Akadémián, majd Párizsban tanult zeneszerzést, a Brundibar című művét egy 1938-as, az ifjúság erkölcsi nevelését segítő állami pályázatra írta. A német megszállás miatt a pályaműveket nem értékelték.

A gyermekoperát az 1943. szeptember 23-i bemutatótól az 1944 szeptemberi transzportokig összesen ötvenötször adták elő, állandóan más-más szereplőkkel, mert a folyamatos auschwitzi deportálásokból nem maradtak ki a fiatal énekesek és zenészek sem. Az előadások, mint ahogy az egész terezini kulturális élet, a háborús propaganda eszközei voltak - a Vöröskereszt nemzetközi csoportja előtt is eljátszották a gyerekek a Brundibárt. Az eredeti tervek szerint csak zongorakísérettel adhatták volna elő az operát, de a tiltó törvények ellenére a németek hangszereket hozattak Terezinbe, így a gyerekek énekét egy kiváló muzsikusokból álló nemzetközi zenekar kísérte. Ezt Rudolf Freudenfeld vezényelte, és fennmaradt néhány név az első szereposztás főbb szerepeit éneklő gyerekek közül is. A terezini gettóban 1941 és 1945 között ötezer gyerek raboskodott, közülük alig háromszázan élték túl a háborút. Mindent, amire egy gyereknek szüksége van a felnőtté váláshoz - játék, tanulás -, megvont tőlük a gyilkos hatalom. Ezt a kis emberekre nehezedő nyomást tompította Hans Krása operája. Ha a valóságban nem is, legalább a színpadon a jó legyőzi a rosszat. A háború után Terezinben gyűjtötték össze azt a hárommilliónyi csehországi németet, akiket mint háborús bűnösöket kitelepítettek az országból. Ma a csehek nemzeti emlékhelye, amely a történelem tragikus pillanataira emlékeztet.

A Brundibar a régi cseh nyelvben morgós, mogorva embert jelentett. Több mint száz éve így hívták a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet. Ezt a mesét idézi fel Hans Krása híressé vált gyermekoperája, címszereplője a morgós vándormuzsikus. Az opera rövid története: Két szegény kisgyerek, Aninka és Pepicek, tejet vennének beteg édesanyjuknak, azonban pénz nélkül a Tejesember szóba sem áll velük. A gyerekek elhatározzák, hogy énekléssel keresik meg a tejrevalót, de Brundibár, a kintornás konkurenciát lát bennük, és elzavarja őket. A Kutya, a Macska, a Veréb és az állatsereglet siet a gyerekek segítségére, és a barátság erejével végül az ő énekük győz, így Aninka és Pepicek megvehetik a tejet édesanyjuknak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hollywood

Gustavo Dudamel csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán

Ráadásul John Williams azt mondta rá, hogy egy géniusz.
Klasszikus galéria

Ismerd meg a fényképészt, aki utánozhatatlan fotókat készít klasszikus zenészekről

Vízben ázó cselló, fegyverként használt fagottok, a térben eltévedt vonósnégyes. Nikolaj Lund fotóművészete minden, csak nem unalmas.
Klasszikus hír

Ők kaptak KÓTA-díjat idén

Erdei Péter, Szabó Dénes és Fekete Gyula is KÓTA-díjat kapott. Mutatjuk a teljes listát!
Klasszikus hír

Lajtha-díjjal tüntették ki Balog József zongoraművészt

Balog József zongoraművész vehette át a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának díját a magyar kultúra napján Budapesten, a Bartók Rádió Lajtha-emlékkoncertjén.
Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.