Klasszikus

Gyermekopera a Holokauszt Emlékközpontban

2004.09.22. 00:00
Ajánlom
Szívszorító opera bemutatóra kerül sor szeptember 27-én a Holokauszt Emlékközpontban. Hans Krása: Brundibár című, 1943-44-ben a terezini gettóban született gyermekoperáját láthatja a közönség. Előadja a svájci Mädchenkantorei Basel gyermekszólistái és kórusa, svájci "il mosaico" Ifjúsági Zenekar, és a Budapesti Énekes Iskola. Vezényel: Hermann Ostendarp.

A németek Terezin (Theresienstadt) városát jelölték ki a mintegy 80 ezer lelket számláló cseh zsidóság gyűjtőtáborának, amelyben másfél évszázaddal korábban a Habsburg Birodalom hírhedt politikai börtöne működött. 1941 és 1945 között zsidók tízezrei érkeztek ide, eleinte csak a cseh és morva városokból és vidékről, később külföldről is. Terezin helyzete azonban különleges volt a német haláltáborok között. A nemzetközi közvéleményt elámító német propaganda itt valósította meg a "Mustersiedlung" (mintaváros) koncepcióját, amellyel megmutathatták, hogy milyen "emberi" körülményeket jelent a zsidók kényszerlakhelyre telepítése. Ezért lehetett a terezini gettónak korlátozott önkormányzata, viszonylag gazdag kulturális élete. A németek cinikus tervük véghezviteléhez főként zenészeket tartottak fogva Terezinben, akik, amíg szükség volt a világ ámítására, művészetükkel a német háborús propaganda céljait szolgálták akaratlanul is. A Brundibár a terezini zenei élet legsikeresebb darabja lett. Az opera szerzője Hans Krása 1899-ben született Prágában, ahol ekkoriban három kultúra virágzott érdekes szimbiózisban: a cseh, a német és a zsidó. A prágai Német Művészeti Akadémián, majd Párizsban tanult zeneszerzést, a Brundibar című művét egy 1938-as, az ifjúság erkölcsi nevelését segítő állami pályázatra írta. A német megszállás miatt a pályaműveket nem értékelték.

A gyermekoperát az 1943. szeptember 23-i bemutatótól az 1944 szeptemberi transzportokig összesen ötvenötször adták elő, állandóan más-más szereplőkkel, mert a folyamatos auschwitzi deportálásokból nem maradtak ki a fiatal énekesek és zenészek sem. Az előadások, mint ahogy az egész terezini kulturális élet, a háborús propaganda eszközei voltak - a Vöröskereszt nemzetközi csoportja előtt is eljátszották a gyerekek a Brundibárt. Az eredeti tervek szerint csak zongorakísérettel adhatták volna elő az operát, de a tiltó törvények ellenére a németek hangszereket hozattak Terezinbe, így a gyerekek énekét egy kiváló muzsikusokból álló nemzetközi zenekar kísérte. Ezt Rudolf Freudenfeld vezényelte, és fennmaradt néhány név az első szereposztás főbb szerepeit éneklő gyerekek közül is. A terezini gettóban 1941 és 1945 között ötezer gyerek raboskodott, közülük alig háromszázan élték túl a háborút. Mindent, amire egy gyereknek szüksége van a felnőtté váláshoz - játék, tanulás -, megvont tőlük a gyilkos hatalom. Ezt a kis emberekre nehezedő nyomást tompította Hans Krása operája. Ha a valóságban nem is, legalább a színpadon a jó legyőzi a rosszat. A háború után Terezinben gyűjtötték össze azt a hárommilliónyi csehországi németet, akiket mint háborús bűnösöket kitelepítettek az országból. Ma a csehek nemzeti emlékhelye, amely a történelem tragikus pillanataira emlékeztet.

A Brundibar a régi cseh nyelvben morgós, mogorva embert jelentett. Több mint száz éve így hívták a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet. Ezt a mesét idézi fel Hans Krása híressé vált gyermekoperája, címszereplője a morgós vándormuzsikus. Az opera rövid története: Két szegény kisgyerek, Aninka és Pepicek, tejet vennének beteg édesanyjuknak, azonban pénz nélkül a Tejesember szóba sem áll velük. A gyerekek elhatározzák, hogy énekléssel keresik meg a tejrevalót, de Brundibár, a kintornás konkurenciát lát bennük, és elzavarja őket. A Kutya, a Macska, a Veréb és az állatsereglet siet a gyerekek segítségére, és a barátság erejével végül az ő énekük győz, így Aninka és Pepicek megvehetik a tejet édesanyjuknak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kortárs zene

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus kritika

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.
Klasszikus videó

Szivárványos zászlóval ért véget a BBC Proms

58 nap, 85 koncert, 191 karmester, 83 zenekar és együttes: szeptember 14-én zárt Nagy-Britannia legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja, a BBC Proms.
Klasszikus hír

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus videó

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.