Klasszikus

Gyógyíthatatlan szerelem

2011.10.04. 08:00
Ajánlom
Mindig megérdemelni, és néha megkapni - ennek a Liszt Ferenctől származó mondatnak kíván megfelelni Bogányi Gergely, aki arról is beszél az alábbi interjúban, hogy külsőleg nem szándékosan hasonlít a nagy zongoraművész-zeneszerzőre, noha évtizedek óta az ő szellemi közelségében éli életét. Idén már számos szólóestet adott Liszt műveiből, háromféle műsorral, de a virtuóz Liszt, a szerelmes Liszt és a vallásos Liszt arcait egy hangverseny keretében mutatja meg október 8-án, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

- Ha találkozhatna Liszt Ferenccel, mit kérdezne tőle?

- Inkább hallgatnám.

- Nyilván rendkívül jól ismeri a zongoraműveit, hiszen évtizedek óta foglalkozik velük. Mégis, nem merült fel önben kérdés valamelyik darabbal kapcsolatban - vagy minden világos?

- Nem akarok nagyképűnek látszani, de a műveiből elég világosan kitűnik, mit is szeretne, mik az elképzelései. Liszt zenéjéből ugyanaz a nemes nagyság sugárzik, mint ami az életrajz szerinti cselekedeteiből is nyilvánvaló. Ezt a párhuzamot igazolja Alan Walker monumentális Liszt-életrajza is, amely az életút valamennyi ismerhető mozzanatát napvilágra hozza.

- Befolyásolja az ön zongorajátékát Liszt személyisége? Az anekdoták, a megtörtént esetek, a fennmaradt dokumentumok?

- Liszt egyénisége egy és ugyanaz Liszt művészetével. Igen, befolyásolnak a mondatai, például ez: mindig megérdemelni, és néha megkapni. Ez az én életvezetési elveim között is az elsők között szerepel. Ő nagy elme volt, akinek az intellektuális nagysága egybeforrt érzelmi és zenei érzékenységével. Ehhez szervesen hozzátartozik nemes nagyvonalúsága is, ami ritka az ő intellektuális és művészi szintjén. Ezenkívül személyiségének alakítója mély vallásossága is, ami szintén sugárzik az életművéből.

- Mi alapján állította össze az október 8-ai hangverseny rendkívül nehéz műsorát?

- Ebben az évben - ugyanúgy, ahogy tavaly Chopin életművéhez kapcsolódóan - nagyon sok koncertet adtam Liszt műveiből. Ezeket a koncerteket három kategóriába soroltam műsoruk szerint: Liszt virtuoso, Liszt amoroso és Liszt religioso. Idén ezzel a három típusú koncerttel jártam végig a fél világot; a Művészetek Palotájában elhangzó műsor ennek a három hatalmas anyagnak az esszenciája. A virtuóz Liszt a II. magyar rapszódiában érhető tetten, és csúcsosodik ki a Don Juan-parafrázisban. A vallásos Liszt elsősorban a Bénédiction de Dieu dans la solitude című műben van jelen, a szerelmes Liszt pedig mindegyik darabban.

- Nagyapám zenekedvelő ember, de nem szereti Lisztet. Bombasztikusnak, hatásvadásznak tartja, inkább Mozartot hallgat. Ha meg kellene neki magyaráznia, miért nagy zeneszerző Liszt, mit mondana neki?

- Semmit. Eljátszanám neki a Bénédictiont.

- Lisztet könnyű olcsón játszani, virtuóz darabjait tűzijátékká, cirkuszi mutatvánnyá silányítani. A sztárvilágban, a versenyek világában, amelyekben egy-egy Liszt-mű már-már kötelező opus, óhatatlanul találkozni felületes előadásokkal. Mit gondol ezekről: elítéli vagy megérti, mondván, ezt az interpretációs lehetőséget is kínálják a leírt hangok?

- Azt nem mondom, hogy megértem, de valóban ez a helyzet. Ezek a bóvlielőadások, a futószalagon gyártott magyar rapszódiák tiszavirág életűek, ezért nem is tartom fontosnak ezt a kérdést. Ami a lényeges: még a II. rapszódiában is, ami Liszt talán leggyakrabban játszott - mondhatnám: legelcsépeltebb - darabja, még abban is olyan erőt, őszinteséget és improvizatív készséget tudjon valakit felmutatni, hogy ne legyen unalmas, ne legyen sablonos, ne legyen tucatelőadás, hanem a hallgató elhiggye, ott és akkor születik meg a kompozíció. Ilyen szempontból talán ez a mű a legnagyobb kihívás, ezért is kezdem ezzel a koncertemet.

- Nem unja még Lisztet?

- Érdekes módon nem. Ezen magam is csodálkozom, pontosabban: örömmel tapasztalom. Minél többet játszom az ő műveit, annál többet szeretném játszani. Jövőre például, amikor magunk mögött hagyjuk a Liszt-évet, még több művét tervezem műsorra tűzni. Annyira belejöttem, annyira megéreztem a szépségét, a nehézségét és elsősorban a nagyságát, hogy kicsit kábítószerként is hatott rám.

- Ennek a hatása az is, hogy ön külsejében emlékeztet Liszt Ferencre? Az öltözködése, a félhosszú haj... Már régen szerettem volna megkérdezni: szándékos ez a hasonlóság?

- Ahogyan kinézek, arról nem tehetek. Igaz, hogy egy időben sokszor hordtam fekete ruhát, de egyre többször öltözöm világosba. Ezek a dolgok periodikusan változnak nálam, ahogy minden ember életében, ebben nincs szándékosság. Ha a sors úgy adta, hogy a kezem vagy az alkatom esetleg hasonlít Lisztéhez, azzal nem tudok mit csinálni, ez van.

- De a félhosszú hajról tehet...

- Arról az egyről valóban tehetek, de azt is elmondom őszintén, hogy ennek semmi köze Liszthez, vagy ahhoz, hogy hasonlítani szeretnék valakire.

- Rengetegszer játszotta Liszt-műveit, bizonyára van kedvenc darabja. Melyik az?

- A Három nagy koncertetűd középső tétele: La leggierezza. Egyébként soha nem fordult még velem elő, hogy kedvenc darabot mertem volna megnevezni. Csodálkozom is magamon, hiszen sok-sok éven át nem volt kedvencem, mert nem lehet kedvencem. Most mégis kimondom, hogy ez a darab a kedvencem. És nemcsak most, hanem már évek óta az.

 - Miért?

- Nem tudom, egyszerűen szerelmes vagyok ebbe a darabba, de kigyógyíthatatlanul. Ez nem jelenti azt, hogy a többiért nem rajongok. Szó sincs rangsorolásról. Ez egyfajta belső, finom érzékenység, amit tulajdonképpen nem szabadna a külvilág felé mutatnom. Személyes kapcsolatról van szó, ami a legközelebbi barátaimon kívül nem tartozik senkire. A Müpa Magazin olvasóival azonban szívesen tettem kivételt.

Bogányi Gergely (zongora)

2011. október 8. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Liszt: II. magyar rapszódia; Harmonies du soir (Esti harmóniák - 11. transzcendens etűd); Eroica (7. transzcendens etűd); Waldesrauschen; Gnomenreigen; Bénédiction de Dieu dans la solitude - A vándorévek első kötetéből (Svájc); Vallée d'Obermann (Obermann völgye); Les cloches de Genéve (Genfi harangok)
Mozart-Liszt: Réminiscences de Don Juan

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.