Klasszikus

Gyöngyösi Levente zenelabirintusa

2011.11.29. 05:00
Ajánlom
Izgalmas téma, amikor egy zeneszerző az alkotás folyamatáról beszél: gondolhatnánk, az ihlete vezérli. December 3-án bemutatandó Zongoraversenyéről nyilatkozva Gyöngyösi Levente azonban úgy véli, a zeneszerzés nem kizárólag ihlet kérdése. Az ösztön szakmai tudás nélkül mit sem ér. Utóbbi azért is különösen fontos a harminchat éves komponista számára, mert az általa művelt stílusban - ahogyan fogalmaz - késhegyen kell táncolni.

- Miért éppen zongoraversenyt írt?

- A válasz nagyon egyszerű, a háttérben gyakorlati okok álltak: erre kaptam felkérést a Duna Szimfonikusoktól. Mostanában legtöbbször felkérésre komponálok, de az ötlet mégsem előzmény nélküli. Balog Józseffel közös tanárhoz, Schweitzer Katalinhoz jártunk a Bartók Konziban. Az ő ötlete volt, hogy dolgozzunk együtt valamilyen formában.

- Nem irigylem: nehéz lehet olyan műfajban komponálni, amiben már alighanem mindent leírtak.

- Minden műfajban leírtak már mindent. Egy zongoraverseny ebből a szempontból nem jelent nagyobb nehézséget.

- Milyen ez a zongoraverseny?

- Csak azt tudom mondani, hogy milyen nem. Nem Bach-féle concerto, nem romantikus zongoraverseny, nem is mozartos, a szó könnyed, szórakoztató értelmében. Hangszerhasználat és zenekarkezelés terén inkább a Bartók-zongoraversenyekhez áll közel - ha már valamihez kell hasonlítani -, bár stílusában nem kötődik azokhoz.

- Amikor zongoraversenyt ír, a hangszer törvényszerűségei, lehetőségei révén mégiscsak fennáll a veszély, hogy esetleg olyan ütemek kerülnek papírra, amelyek más szerzőtől ismerősek lehetnek. Olyankor nem programozza át magát?

- Ennél a műnél ez nem fordult elő sűrűn, de úton-útfélen ehhez hasonló nehézségekbe ütközik az ember. Tudom, hogy abban a stílusban, amiben én komponálok, késhegyen kell táncolni: vigyázni kell, hogy a zene ne keltse túlságosan az idézet benyomását, ne keltse azt az érzést a hallgatóban, hogy ez a rész teljesen olyan, mintha mondjuk egy Brahms-műben lenne, csak rosszabbul... Ez számomra nagyon régi probléma. Az egyetlen megoldás ésszerű arányt találni az eltávolítás és a stílusjáték között. Be is ugorjon, honnan ismerős, de a kapcsolat ne legyen direkt. Hiszek abban, hogy ha valaki ügyes, akkor az „idézet" problémája nem merül fel.

- Lesz-e olyan ebben a műben, ami szokatlannak számít egy zongoraversenyben?

- Nem érdekelnek az újítások. Működőképes zenei anyag létrehozása volt a célom, meghatározható hangulattal.

- Amikor új mű írásába fog, mit tud róla először?

- Mindenekelőtt meghozok pár döntést, amelyek megszabják a kereteket. Ebben az esetben egyebek mellett azt határoztam el, hogy hagyományos három, gyors, lassú, gyors tételből álló versenymű lesz. Az első tétel a piccolóra és zongorára írt szonátám első tételének jelentősen kibővített átirata. Kemény, motorikus karakterű. Mostanában szívesen használok aszimmetrikus metrumot, például ötnyolcadot; ez a tétel is ilyen. Az érdekel, hogy egy aszimmetrikus lüktetés hogyan tudja a szimmetrikus mozgás benyomását kelteni. Ha sokáig hallgatom az ötnyolcados lüktetést, egy idő után olyan érzésem támad, mintha szabályos kétnegyed vagy négynegyed szólna. A lényeg, hogy általában nem hangsúlyozom ki az ötnyolcados ütemek belső hangsúlyait.

- Nyomasztó lehet határidőre dolgozni annak, aki a fantáziájából él, hiszen a képzeletet nem lehet sürgetni.

- A nagyszabású darabok befejezésének időszaka rendszerint hajszolt. Amikor zenét írok, olyan, mintha labirintusba kerültem volna: a kezdő paraméterek meghatározása után bemegyek az egyetlen bejáraton, elindulok az egyetlen lehetséges irányba; elindítom a darabot valamerre, de ezután nagyon sok irányba lehet továbbmenni, és nekem szinte minden pillanatban döntéseket kell hoznom, melyik irányt válasszam. Ha a tétel feléig eljutottam, a „kivezető út" megtalálásához már jóval kevesebb útvonal közül kell választanom. Ha meghallgat az ember egy remekművet, az az érzése, hogy ezt másképp nem lehetett volna megírni, ha viszont elemeire bontva, zeneszerzőként nézem, azt látom, hogy rengeteg más irányba is tovább lehetett volna menni. Mozartot, Brahmsot, Beethovent százféleképpen lehetne folytatni, de ahogy ők leírták a művet, abban a hangok úgy következnek egymás után, ahogy az a legjobb, ahogy törvényszerűnek tűnik a számunkra. Ahhoz, hogy Mozart kijusson a labirintusból, nem kellett sok idő, de nekünk, egyszerű halandóknak nehezebb a helyzetünk. A határidő közelsége az említett döntési folyamatokat felgyorsítja, gyorsan pedig nem biztos, hogy jól dönt az ember. Ilyenkor értékelődik fel a tapasztalat, csúnya szóval a rutin.

- Előfordult pályája során, hogy befejezett egy művet, majd a bemutató után rájött, hogy egy-egy részt másképp kellett volna megírnia?

- Nem vagyok nagy javítgatós, de volt ilyen. Sőt, a Passióm utolsó tételét nem szeretem, mert eredetileg másfajta tételt képzeltem a mű végére. Ha újra előadják, talán kicserélem. Pontosan emlékszem: zűrzavaros, gyorsan komponálós időszakban keletkezett a tétel, amikor már nagyon készen kellett volna lennem a művel. A megszerzett rutinra hagyatkoztam, de ez ebben az esetben kevés volt: nem ártott volna hajszálnyival több idő.

- Az ön zenéje köztudottan a könnyebben befogadhatóak közé tartozik. Könnyen dolgozik vagy nagy erőbedobással?

- Inkább utóbbi a jellemző. A zeneszerzés sokszor „barkácsmunka" is, az ihlet, a Múzsa szerepét természetesen nem lebecsülve - még a végén megsértődik és elbujdosik! Itt kicsit hozzá kell adni, ott kicsit el kell venni az anyagból, ott még csiszolni kell... A hallgatónak természetesen ebből mit sem szabad megéreznie. A zeneszerző munkájának két alkotóeleme van: a megtanult szakmai fogások, illetve az ösztöne. Egyik sem nélkülözhető, és egyik sem működik a másik nélkül. Zseniális ötletei ritkán vannak az embernek, de az, hogy hogyan dolgoz ki egy tételt, kemény szakmai feladat.

Duna Szimfonikus Zenekar

2011. december 3. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Balog József (zongora)
Vez.: Deák András

Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen
Gyöngyösi Levente: Zongoraverseny (ősbemutató)
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

Nemzetközi fesztiválok a Karinthy Színházban

Június 4-én és 5-én a Nemzetközi Történetmesélő Fesztiválon, június 8-án pedig az I. Karinthy New Wave Festivalon találkozhat a közönség nemzetközileg elismert művészekkel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Klasszikus ajánló

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus hír

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus hír

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.
Klasszikus ajánló

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.