Klasszikus

Ha ez igaz, nem lehet egyszerű Daniel Barenboim mellett dolgozni

2019.02.11. 00:05
Ajánlom
Nagyszerű zenész és igazi humanista. De akkor miért félnek tőle az emberek? Daniel Barenboim pótolhatatlan, de ez neki a legnehezebb.

Úgy látszik, az új évezredben egyre nyíltabban beszélünk arról, hogy az úgynevezett nagy emberektől sem fogadható el akármi. Nem kell köztörvényes Harvey Weinsteinnek lenni ahhoz, hogy a közönség elriadjon néhány befutott művésztől, közszereplőtől. Elég ha, konyhanyelven szólva, szörnyű ember az illető.

Erre következtethetünk a VAN Magazine 2019. február 6-i cikke alapján is, amely „A titán árnyéka” címet viseli, és Daniel Barenboim karmesterről és zongoraművészről „rántja le a leplet”. Olyan tényekkel, amiket zenészkörökben eddig is tudtunk, de komoly figyelmet, újságírói figyelmet még nem kaptak.

Zenészkörökben Barenboim a temperamentumáról hírhedt

– írja a cikk. – „Feldühödik, ha egy hegedűs forgatja a szemét, vagy egy énekes rosszkor hajol meg, vagy egy kiszemelt szólista épp szabadságon van. Volt már, hogy összeszidott egy zenészt, mert nem koncentrált eléggé, amikor valaki a közeli családjából aznap hunyt el. Inzultált egy doktort, aki azt mondta, hogy az influenzás zenésznek nem kellene fellépnie. Legalább kétszer előfordult, hogy szemtanúk előtt megragadta és megrázta a stábtagjait dühében.”

Daniel_Barenboim_-_1958-144543.jpg

Daniel Barenboim 1958-ban, 16 évesen

Barenboim diplomata, közszereplő, az emberi jogok harcosa. Egykori csodagyerek, akit nem más, mint Wilhelm Furtwängler fedezett fel. Mindent elért, amit ebben a szakmában lehet, népszerűségét könyvekkel, tévés szereplésekkel és a YouTube-on erősíti.

Emberként sem könnyű, ha valaki ennyire pótolhatatlan. A berlini Staatsoperben, ahol életre szóló kinevezése van a zeneigazgatóként, gyakorlatilag érinthetetlenné vált a személye. „Senki nem akarja nélküle csinálni” – nyilatkozta egy korábbi munkatárs. Barenboim pedig állandóan átlép határokat, csak mert senki nem állítja meg. „Soha nem találkoztam senkivel, aki ilyen hamar, milliszekundumok alatt képes ilyen dühös lenni” – számolt be róla az alapítványa korábbi dolgozója. A VAN riportja szerint a művész kiválósága megkérdőjelezhetetlen, de kegyetlensége, diktatórikus magatartása ijesztő.

A Barenboim környezetében készült interjúk rávilágítanak arra, mi történhet, ha túl sok hatalom egyesül valakinek a kezében.

Barenboim a 90-es évek elején került Berlinbe, ahol az Operaház zenekar gyors fellendülésnek indult. Az új zeneigazgató megemelte a fizetéseket, igaz, ő maga a város legjobban fizetett közalkalmazottjává vált. „Ő a kulcs. Akárhova el lehet adni a zenekart az ő nevével” – nyilatkozta egy korábbi dolgozó. „Barenboim bármit megtehet. Azután a művészeti vezető megnézi, hogy az ő ötleteinek maradt-e hely.”

GettyImages-545492998-150406.jpg

A Barenboim Akadémia megnyitását megelőző sajtótájékoztatón (Fotó/Forrás: Carsten Koall/Getty Images Hungary)

Ha valaki nem ért egyet vele, otthagyja. „Mindig azt mondom, hogy ez a félelem légköre” – számol be egy mostani Staatsoper dolgozó. Van, hogy fizikai agresszió is történik, de a HR-osztály ezzel aligha foglalkozik. Általános, hogy Barenboim semmibe veszi azokat, akik nem kiváló muzsikusok – vagy nem muzsikusok. Perfekcionizmusa mögött a beszámolók szerint nagyfokú kényszeresség rejlik, és előfordul, hogy a beosztottak szándékosan hibáznak olyan dolgokban, amiket aztán helyre lehet hozni. Így egy rossz helyre tett szék arrébb helyezésével le lehet csillapítani a dührohamát.

A beszámolók persze nem hagyják figyelmen kívül karmesteri, zongoraművészi kiválóságát.

Barenboim tele van energiával, gyors, precíz, és sokszor lebilincselő. Csajkovszkij IV. szimfóniájának próbája után mondta egy zenész: „Nincs olyan, hogy nem nyűgöz le, nem vonódsz be teljesen.” A Wagner-operákkal kapcsolatban pedig: „Beavatott Wagnerbe. A megközelítése teljesen természetes, mintha nem is egy gigantikus alkotásról beszélnénk.”

Habár a személyes munkában szörnyeteg, általánosságban elmondható, hogy Barenboim törődik a muzsikusokkal. A maga módján. Többször is megesett, hogy fizetésemelést harcolt ki nekik, és olyan is előfordult, hogy a Staatsoper felújításának költségeiben segített adománygyűjtéssel. Számára egy fontos: a produktum minden előtt.

GettyImages-114494474-150406.jpg

Daniel Barenboim a West-Eastern Divan Orchestra élén (Fotó/Forrás: Jakubaszek/Getty Images Hungary)

A karizmája nagyon hatásos a politikai manőverekben. A német államnak nem volt gond, hogy 21,4 millió euróval támogassa a Pierre Boulez Saal létrejöttét, ahol a Barenboim Akadémia is helyet kap. Volt olyan vélemény is, aki szerint Barenboim még annál is jobb politikus, mint amilyen zenész.

Kevés ember véleményét tartja nagyra – ilyen volt Pierre Boulez, illetve ilyen Zubin Mehta. Hatalmas motivációja van a zenélésre, még a saját egészségét sem félti. Boulezzel előfordult, hogy repedt bordával és törött vállal vezényelt koncertet, Barenboimra pedig egy ízben orvos vigyázott a pulpitus mellől, mert majdnem elájult, de nem akarta félbehagyni az előadást. Egy másik estén úgy vezényelt, hogy közben szemműtétre jegyezték elő a következő napok valamelyikére. Alig látta az Elektra kottáját, néha más ütemet ütött, rossz jelet adott a zenészeknek. Az előadás egy pontján a zenekar nagy része megállt, de Barenboim még ekkor sem szakította félbe az estét.

Tudja, hogy nem játszik jól Bartókot, mégis kínozza magát vele. Ugyanazt az elköteleződést, amit a zenészeitől elvár, magán is behajtja.

Barenboim 76 éves, a Staatsopernél mégsem gondolkodik senki azon, hogy mi lesz utána.

Nem számít, mennyire mérgesek rá az emberek, a legtöbben azt mondanák, hogy éljen százhúsz évig. Ő a Staatsoper magja. Egyszerre a probléma és a megoldás.

Daniel Barenboim esete azt mutatja meg, mi a kényszeres perfekcionizmus árnyoldala. Attól még szeretjük hallgatni? Persze. Hiszen szinte tökéletes.

A teljes írás a VAN oldalán olvasható.

Fejléckép: Daniel Barenboim szabadtéri koncerten a Staatsoper újranyitása előtt 2017-ben. Fotó: Omer Messinger/Getty Images Hungary.

A vezénylés 10 aranyszabálya Richard Strausstól

Kapcsolódó

A vezénylés 10 aranyszabálya Richard Strausstól

Karmesterként Richard Strauss mindig is pragmatikus volt: precíz, takarékos mozdulatokkal vezényelt, amelyet sokan furcsának tartottak olyan szenvedélyes művek esetében, mint a Salome vagy az Elektra. Elmondjuk, mik voltak a zeneszerző tanácsai, és mutatunk néhány karmestert, akik magasról tettek rájuk.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.