Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

2019.02.15. 15:55
Ajánlom
Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!

Tizenegy és fél státusszal rendelkezett az ELTE BTK Zenei Tanszéke, ami amúgy is kicsi, de még tovább kellett csökkenteni, miután a kormány 250 millió forintot von el tőlük – írja az érintett Facebook-oldala. A kétségbeesett bejegyzésből kiderül, hogy az elbocsátások folytán az egyetem „ellehetetleníti a tanszék működését mind tanári, mind hallgatói oldalról”.

A Zenei Tanszék hallgatói azt írják, „valóban nehezen illünk bele a »klasszikus« bölcsészettudományok közé”, de jelen vannak az OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) művészeti szekciójában, több országban felléptek már, az egyetem jeles alkalmain, ünnepélyein is ott vannak. „Nélkülünk nincs kari ünnep, diplomaosztó, díszdoktoravatás, évnyitó, szoboravatás, kari karácsony és Pázmány-nap sem.”

Tudják, hogy az egyetem – pontosabban a bölcsészkar és a természettudományi kar – rossz helyzetbe került, de az őket érintő létszámleépítés súlyos következményekkel jár. Eddig tizenegy és fél státusszal bírt a tanszék, most már csak nyolc és felet tart fenn, ezzel pedig lehetetlenné válik a működésük. „Egy operaénekes nehezen tanítana zongorát vagy karvezetést, ahogyan egy zeneelméletet vagy partitúraolvasást oktató sem lesz képes átadni a tökéletes hangképzés titkait” – írják. Úgy vélik, hogy mindhárom elküldött oktatójuk „kiváló szakmai és emberi értelemben egyaránt”.

munka_a_zenei_tanszeken-153512.jpg

Oktatás az ELTE Zenei Tanszékén (Fotó/Forrás: ELTE Zenei Tanszék / Facebook)

Szót ejtenek az intézkedések emberi oldaláról is.

„Mi úgy látjuk, van értelme vállalni az ezzel járó nehézségeket, mert van értelme a XXI. századi Magyarországon ének-zene tanárnak, művészetközvetítőnek, kultúrával foglalkozó szakembernek tanulni és lenni.

Meg lehet kérdezni, hogy mi szükség van manapság énekoktatásra, erre is felelünk: semmi nem mutatja jobban a művészeti nevelés fontosságát, mint a mai hazai közhangulat, a mindennapi magyar valóság.

A művészetpedagógia nem egy jól mutató, idealista fejezet a NAT-ban, hanem valódi kulcs ahhoz, hogy a gyermek gyermek maradjon az ő világából eleinte még kilógó számok, történelmi adatok, tudományos leírások között. Sokan felnőttként is képesek szem elől téveszteni a művészet jelenlétének fontosságát: elfelejtik, hogy »a zene lelki táplálék, amely semmi mással nem pótolható«, hogy a zene a felnőttek részére is egy mentsvár lehet a hétköznapi stressz és munka világában” – olvasható a közleményben.

Végül a tanszék a nyilvánosság figyelmét kéri, hiszen az „elindíthat valamiféle pozitív változást”. Egyben szolidaritást vállalnak az összes, létszámleépítésben érintett egyetemi oktatóval és az általuk tanított hallgatókkal is.

Tanszék: Nem lehetetlenül el a munkánk

Frissítés: 2019. február 16. 9:00 A Zenei Tanszék részéről Bodnár Gábor tanszékvezető arról tájékoztatta a Fideliót, hogy működésük nem lehetetlenül el: „de, a három kolléga elküldése miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást. Mindenképp találunk azonban megoldást, leginkább óraadók jöhetnek szóba.” Erről szólóan közleményt is kiadtak.

A tanszékvezető semmiképpen nem szeretné, ha az a kép alakulna ki, hogy már nem tudják ellátni a feladatukat.

Cikkünk korábbi verziójában szintén tévesen szerepelt, hogy a Zenei Tanszéktől vonnak el 250 milliót, az igazság ezzel szemben, hogy a tanszék nem önálló gazdasági egység, az egész BTK gazdálkodik ennyivel kevesebb pénzből.

Az ELTE Zenei Tanszéke 1984-ben indult el a Tanárképző Főiskolai Karán, jelenleg a Bölcsészettudományi Kar önálló szervezeti egységeként a Trefort-kert „F” épületében zajlik az oktatás, ahol egy száz férőhelyes kamaraterem is létesült. A tanszék a hazai énektanár- és zenei művészetközvetítő-képzés meghatározó szereplője lett, hallgatóiból áll a Pro Musica vegyes- és női kar.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus portré

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.