Klasszikus

Ha hiszi, ha nem

2013.09.16. 07:07
Ajánlom
Halotti mise és hídverés: a Fesztiválzenekar és vendégei Dvořák Requiemjét adták elő az Európai hidak fesztivál szeptember 13-i estéjén. KRITIKA

Antonín Dvořáknak nyilvánvalóan kitüntetett szerep jut a Budapesti Fesztiválzenekar 2013-14-es, jubileumi évadján, hiszen Fischer Iván nem csupán az elsőre cseh tematikájú Európai hidak - Bridging Europe programján vezényel egynemű Dvořák-programokat, hanem az évadzárót operaprodukció is a mozdonykedvelő mester életművéből veszi majd: a Mozart-Da Ponte-trilógia diadalai után a Ruszalkával átlépve a romantikus operarepertoár terepére. A karmesternek és zenekarának Dvořák-affinitása persze már eddig is feltűnhetett (lemezről, tavalyi koncertről, vagy épp a komponistának szentelt egyik legelső maraton révén), ám mégis mindez most mintha új szintre emelkedne: mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt.

C76D0869-3880-438A-A5D7-7B7474958980

A Budapesti Fesztiválzenekar 2012. szeptember 29-i koncertje a Brugge-i Concertgebouwban

Dvořák még a Jóistennel is csehül társalog - fogalmaztak a zeneszerző kortársai, s ennek ismeretében nem is reménytelen törekvés a cseh kultúrához éppen a Requiemen keresztül közelebb férkőzni. Az először 1891 októberében, Birminghamben előadott halotti mise valamiképp mégis kihívás, vagy legalábbis válaszadás elé állítja az egyszerű zenehallgatót és a még egyszerűbb recenzenst. Ki-ki mit kezd ugyanis azzal a ténnyel, hogy e műfaj természeténél fogva túlterjed a koncertlátogatókat nagyjából közös felekezetben tömörítő humanista művészetvallás világán, s hogy a Requiem liturgikus jellegével olyan regiszterben (is) mozog, ahová a hallgató amúgy nem feltétlenül követné a mélyen katolikus komponistát? A válasz csakis személyes lehet, s meglehet, mint oly sokszor az életben, végül ez a válasz is egyszerűbbnek bizonyul a kérdésnél. A péntek esti hangverseny mindenesetre hívőnek és hitetlennek egyaránt a szépség teljében mutatkozott meg: intenzív, plasztikus és mindvégig kiegyenlített zenekari teljesítménnyel, egy nem minden posztján tökéletes, de ami ennél sokkal fontosabb, nagyszerű csapatteljesítményre képes és a művet érezhetően kívül-belül meghitten ismerő csehországi kórussal (Cseh Filharmónia Énekkar, Brno), valamint jó és remek vendégszólistákkal.

Furcsamód a legnevesebb s a kommunikációban is külön kiemelt énekes, a szoprán Juliane Banse összességében pozitív, ámde mégis vegyes benyomásokat keltett. Első néhány hangindítása feszültnek tűnt, s később is maradt némi idegenszerűség, valami kis diszkomfort elem ebben az amúgy oly formátumos éneklésben, amely például az est talán legszebb pillanatait megtermő Pie Jesu tétel kvartettjében kulturáltsága és formaérzéke révén került közel szívünkhöz. A mezzoszoprán Jolana Fogašová hangja olykor világosabbnak tetszett kolléganője szopránjánál, de ettől függetlenül az egész este során a legstabilabb teljesítményű szólistának bizonyult. A szlovák tenor, Peter Berger helyenként bővebben mérte a hangerőt a kelleténél vagy legalábbis a Fischer által kirajzolt hangzásarányoknál, ám maga a tenorhang imponálóan kiegyenlített és gazdag matériájú volt. S negyedikként a sorban jól megfelelt a neve dacára svájci születésű Alejandro Marco-Buhrmester is, aki hősbaritonjával teljesítette a szélsőséges elvárásokat nem támasztó basszus szólamot. 

Fischer Iván túlhangsúlyozások, erős drámai kiemelések nélkül, „szabadon" hagyta leperegni a szent zenei cselekményt, amely így egyetlen lélegző egységként tárult fel előttünk, még ha a szünet két részre metszette is szét az előadást. Rég elhalt zeneszerzők ritkán okulnak az utókor kritikáiból, s ebben az interpretációban hallva amúgy is mintha egyre a magasabb szintézis felé törtek volna a finnyásabb elemzők számára kifogásolhatónak vagy épp megmosolyogtatóan provinciálisnak vélt kompozíciós szakaszok. Hát még a csúcspontok: az Offertorium fúgája, a hat tételes Dies irae, vagy a már említett Pie Jesu! Fischer vizuálisan is mindenkor esztétikus mozdulatai a hatalmas együttes karmesterpróbáló szituációjában mit sem veszítettek kerekded bájukból, s csak csodálhattuk, hogy a kényesebb pontokon milyen ökonomikusan, mozgását meg nem törve emelt ki ebből egy-egy félreérthetetlenül világos avvisót a BFZ vezetője.  

Szép koncert volt: csodakürtökkel, áradó könnyel és hozsannával a magasságban. Hiszik vagy sem.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze.