Klasszikus

Ha zene szól, nem tudok mással foglalkozni – Bősze Ádám és Vashegyi György a Kult50-ben

2019.07.23. 16:25
Ajánlom
A Kult50 legújabb videójában Bősze Ádám zenetudós, műsorvezető és Vashegyi György karmester, régizenész ült le egymással beszélgetni – mi másról, mint zenéről.

Videósorozatunk hetente jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

 

Bősze Ádám

„Bősze úr, ma ön van a rádióban, én meg már a Petőfit hallgatom” – írta a műsorvezetőnek egy hallgató, de nem sejtette, hogy belőle lesz kabarétréfa.

Hogy jobb útra térjen züllött tinédzserként, ferences gimibe íratták, és amikor nem vették fel színésznek, megkönnyebbült, és elment szerzetesnek. Ott aztán meghallott egy Byrd-lemezt, és rájött, hogy zenével szeretne foglalkozni. Zenetudós lett, otthagyta a szerzetesi életet is. Bősze Ádámot 2008 óta a Bartók Rádió műsorvezetőjeként ismerjük, aki túl sokat és túl viccesen bakizik, egy szűkebb kör pedig ínyenc zenei antikváriusként tartja számon. Szerethető és közvetlen személyisége kakukktojás a gyakran rigorózus klasszikus zenei színtérben, nem csoda, hogy a Virtuózok című tehetségkutató egyik házigazdájának is őt szemelték ki a köztévénél.

IMG_4474-141059.jpg

Bősze Ádám (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

2017 nyarán mutatkozott be humoristaként: a #Szeretnekahallgatók című klasszikus zenei standup bejárta az országot.

Nem népnevelni akar, szögezte le, pedig az efféle intelligens, a közönség általános műveltségére alapozó humor hiánycikk a szórakoztatóiparban. A standup címe ironizál, a Bartók stúdiójába érkező, gonoszkodó hallgatói sms-ek ihlették: „Egészen addig bántottak a beszólások, amíg fel nem olvastam az elsőt adásban – vallotta be a Fidelio interjújában. – Volt, aki – mert nem hallgatja a Bartók Rádiót – meg is volt rökönyödve, hogy hogyan adhatok ilyen szerénytelen címet a show-nak.”

Komolyzene-kedvelőként Bősze Ádámot elkerülni meglehetősen nehéz – ez persze rossz hír az utálkozó sms-ek íróinak. Pécsett ifjúsági programokat vezet (#NoBabel), Pesten rendhagyó zenetörténeti előadásokat tart a Három Hollóban. 2019 elején indult új műsora a Bartókon Varázsbolt címmel. A második standup estre sem kellett sokat várni: ez idén áprilisban debütál Bő szekund címmel.

 

Vashegyi György

A hazai régizenejátszás egyik úttörője: Vashegyi György nemcsak művészként, hanem menedzserként is sokat tett azért, hogy a magyar közönség megismerje a 16–18. század zenéjét.

Vashegyi-Gyorgy-Wagner-Csapo-Jozsef-2013--160840.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Wágner Csapó József)

Vashegyi György a magyar klasszikus zenei élet régésze, aki John Elliot Gardinertől és Helmuth Rillingtől, illetve a Drezdai Régi Zene Akadémián tanult. 1990-ben zenészbarátaival megalapította a Purcell Kórust, egy évvel később pedig az Orfeo Zenekart, hogy motorjai legyenek annak, ami tőlünk nyugatabbra, Angliában, Németországban és Franciaországban már futott: a régizene-revivalnek. Működésük nagy mérföldköve 2003-ban Haydn oratóriumának, Az évszakoknak a megszólaltatása volt, s azóta még alaposabban elmerültek a 16–18. századi zenében. A Versailles-i Barokk Zenei Centrummal együttműködve minden évben színre visznek egy francia barokk operát, lemezfelvételeik pedig kritikai sikernek örvendnek. 2018-ban Rameau Naïs című operájának felvételével kerültek a nemzetközi sajtóba, Gervais Hypermnestre című művével pedig a Müpába, ahol a Vashegyi-produkciók évről évre „headlinerei” a Régizenei Fesztiválnak is. Tudós alkat, 2010-ben az ő vezetésével indult el a Zeneakadémia régizene-tanszéke, de ez az ő műfajában elválaszthatatlan az előadói minőségtől: „az előadónak a kotta mellett kötelező kutatnia is, legyen szó akár Monteverdiről, Bachról, Brahmsról vagy akár Bartókról” – nyilatkozta a Fideliónak.

2018-ban, szokatlanul fiatalon lett a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, de a tisztsége mellett muzsikusként sem lassított a tempón. Listánkra sem a pozíciója miatt került fel, hanem azért, mert nagy érdeme van abban, hogy hazánk felkerült Európa régizenei térképére.

Ez egy olyan zenei korszak, amelynek kincseiből Magyarország a történelme folytán jócskán kimaradt, Vashegyi törekvéseinek hála viszont van alkalmunk (s van mit) pótolni.

Csabai Máté

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.