Klasszikus

Háború és béke hegedűművésze – 100 éve született Isaac Stern

2020.07.21. 08:55
Ajánlom
Száz éve, 1920. július 21-én született Isaac Stern, a múlt század egyik legnagyobb hegedűvirtuóza, aki azt vallotta: „A hangszer szólaltatja meg a művet, nem pedig a mű vezeti a vonót.”

A volhíniai, akkor Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó Kremenyecben jött a világra. Még egyéves is alig volt, amikor a család kivándorolt Amerikába, Stern San Franciscóban nőtt fel. Első zeneóráit édesanyjától vette, aki a szentpétervári konzervatóriumban végzett énekesnő volt.

Hétévesen kezdett hegedülni és egy évvel később már a helyi konzervatórium tanulója volt, képzését egy gazdag mecénás fizette, aki hallotta játékát.

Tanárától, a helyi szimfonikus zenekar koncertmesterétől alapos képzést kapott, hogy a technikai tudás elsajátítása után figyelmét a művészi kifejezésre összpontosíthassa. A rendkívül tehetséges fiú 1936-ban a San Franciscó-i Szimfonikusokkal mutatkozott be, néhány hónappal később New Yorkban Otto Klempererrel és a Los Angeles-i Filharmonikusokkal Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét játszotta. Sokáig vívódott, hogy elfogadja-e a neki felajánlott biztos zenekari állást, de végül úgy döntött, szólókarriert kezd. Hírneve egyre nőtt, először 1943-ban bűvölte el a New York-i Carnegie Hall hallgatóságát. Karrierje során itt lépett fel a legtöbbször, több mint 200 alkalommal, az ötvenes években ő mentette meg a lebontásra ítélt épületet, amelyben az egyik terem ma az ő nevét viseli.

001-Isaac-Stern-1945-023147.jpg

A huszonöt éves Isaac Stern, 1945-ben (Fotó/Forrás: Carnegie Hall)

Az 1940-es évek végén már a legnagyobb fesztiválokra hívták, 1949-ben világ körüli turnéján 120 fellépése volt. Egyik legemlékezetesebb koncertjét 1950-ben, a Bach halálának 200. évfordulóján a franciaországi Prades-ban rendezett fesztiválon volt. A hegedűs Stern és Szigeti József, a gordonkaművész Pablo Casals (aki itt vezényelt is), a zongorista Eugene Istomin és Mieczyslaw Horszowski a falu főterén lévő XI. századi Szent Péter templomban zenéltek, a legenda szerint Spanyolországból, ahol a Franco kormány megtiltotta a rendezvény látogatását, sok néző szökött át a Pireneusokban húzódó határon.

1951-ben első amerikai hegedűsként lépett fel a Szovjetunióban. Az 1960-as évektől azonban többé nem látogatott ide, mert nyílt vitába keveredett Nyikita Hruscsov pártfőtitkárral, Stern azt kifogásolta, hogy a szovjet művészek nem utazhatnak szabadon Nyugatra. Többször játszott Magyarországon is, Németországba ugyanakkor csak 1999-ben utazott először, mert úgy érezte, nem akar abban az országban fellépni, ahol a holokauszt megtörtént. A katonai junta uralma alatt bojkottálta Görögországot is, 1979-ben kínai meghívását csak úgy fogadta el, ha filmeseket is magával vihet. A koncertkörútról készült Maótól Mozartig című dokumentumfilm Oscar-díjat nyert.

A múlt század legnagyobb művészeivel és dirigenseivel lépett fel, számos komponista, köztük Leonard Bernstein, Paul Hindemith és Krzysztof Penderecki kifejezetten az ő számára írtak darabokat. Ő játszotta a hegedűszólamot Bartók opus posztumusznak jelölt első Hegedűversenye amerikai premierén 1961-ben, öt évvel később Maja Pliszeckaja orosz balerinát kísérte annak utolsó fellépésén, amikor a hattyú halálát táncolta a New York-i Metropolitan Operában. Egy emlékezetes alkalommal a csellista Jacqueline du Pré helyett, aki betegsége miatt már nem tudta kezébe venni a vonót, ő játszotta el Mendelssohn Hegedűversenyét.

Isaac_Stern_1979-023149.jpg

Isaac Stern, 1979

Stern repertoárja szinte az egész zeneirodalmat felölelte Vivalditól a kortárs zenéig. A hatvanas évek elején zongoratriót alapított, Eugene Istomin zongoristával és Leonard Rose csellistával elsősorban Beethoven és Brahms műveit adták elő. Nagy hangsúlyt fektetett a komolyzene népszerűsítésére, ezért gyermek- és családi hangversenyeket szervezett, ő fedezte fel például Yo-Yo Mát és Itzhak Perlmant, a világ számos országban tartott mesterkurzusokat, s tagja volt a Lyndon Johnson amerikai elnök melletti művészeti tanácsadó testületnek.

A zene nagyköveteként szinte élete végéig koncertezett, túl a hetvenen is csaknem százszor lépett fel évente.

Hegedűjátékát több mint száz hangfelvétel őrzi, ezeken 63 zeneszerző közel 200 műve hallható. Vivaldi A négy évszak című remekművének 1983-as felvételén Pinchas Zukermann, Shlomo Mintz és Itzhak Perlman mellett ő volt az egyik szólista. Hegedűjátéka több filmben is hallható, a többi közt a Humoreszk című romantikus drámában, a Hegedűs a háztetőn filmváltozatában vagy A tehetséges Mr. Ripley-ben, A szív dallamaiban pedig magát alakította. 1991-ben, az Öböl-háború napjaiban jeruzsálemi koncertjét rakétariadó szakította félbe, miközben a zenekar tagjai lementek a pódiumról, a közönség pedig gázálarcot vett fel, ő Bach egyik szóló hegedű-partitáját játszotta (erről egy gyenge minőségű videó itt látható).

Hangszerei kisebb vagyont értek, birtokában volt két Guarneri del Gesu és egy Stradivari is. Szabadidejében szívesen teniszezett és kártyázott, szerette a labdarúgást és a baseballt, de a film, a fizika és a kibernetika is érdekelte.

Művészetét számtalan díjjal ismerték el, többek között 1984-ben a Kennedy Központ díjával, 1987-ben művészeti Wolf-díjjal tüntették ki. 1991-ben megkapta a legmagasabb amerikai művészeti elismerést, a Nemzeti Művészeti Érdemérmet, 1992-ben pedig a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is. 2000-ben – Bob Dylan társaságában – a zenei Nobel-díjként emlegetett Polar-díjat vehette át, többszörös Emmy- és Grammy-díjas volt, megkapta a Grammy életműdíjat és a francia Becsületrendet. 2012-ben Tel-Avivban utcát neveztek el róla. Önéletrajza 1999-ben jelent meg.

A múlt század egyik legnagyobb hegedűvirtuóza 2001. szeptember 22-én halt meg New Yorkban, szívelégtelenség következtében. Mindkét fia a zenei pályát választotta, s karmesterként lett ismert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.