Klasszikus

Háború és béke hegedűművésze – 100 éve született Isaac Stern

2020.07.21. 08:55
Ajánlom
Száz éve, 1920. július 21-én született Isaac Stern, a múlt század egyik legnagyobb hegedűvirtuóza, aki azt vallotta: „A hangszer szólaltatja meg a művet, nem pedig a mű vezeti a vonót.”

A volhíniai, akkor Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó Kremenyecben jött a világra. Még egyéves is alig volt, amikor a család kivándorolt Amerikába, Stern San Franciscóban nőtt fel. Első zeneóráit édesanyjától vette, aki a szentpétervári konzervatóriumban végzett énekesnő volt.

Hétévesen kezdett hegedülni és egy évvel később már a helyi konzervatórium tanulója volt, képzését egy gazdag mecénás fizette, aki hallotta játékát.

Tanárától, a helyi szimfonikus zenekar koncertmesterétől alapos képzést kapott, hogy a technikai tudás elsajátítása után figyelmét a művészi kifejezésre összpontosíthassa. A rendkívül tehetséges fiú 1936-ban a San Franciscó-i Szimfonikusokkal mutatkozott be, néhány hónappal később New Yorkban Otto Klempererrel és a Los Angeles-i Filharmonikusokkal Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét játszotta. Sokáig vívódott, hogy elfogadja-e a neki felajánlott biztos zenekari állást, de végül úgy döntött, szólókarriert kezd. Hírneve egyre nőtt, először 1943-ban bűvölte el a New York-i Carnegie Hall hallgatóságát. Karrierje során itt lépett fel a legtöbbször, több mint 200 alkalommal, az ötvenes években ő mentette meg a lebontásra ítélt épületet, amelyben az egyik terem ma az ő nevét viseli.

001-Isaac-Stern-1945-023147.jpg

A huszonöt éves Isaac Stern, 1945-ben (Fotó/Forrás: Carnegie Hall)

Az 1940-es évek végén már a legnagyobb fesztiválokra hívták, 1949-ben világ körüli turnéján 120 fellépése volt. Egyik legemlékezetesebb koncertjét 1950-ben, a Bach halálának 200. évfordulóján a franciaországi Prades-ban rendezett fesztiválon volt. A hegedűs Stern és Szigeti József, a gordonkaművész Pablo Casals (aki itt vezényelt is), a zongorista Eugene Istomin és Mieczyslaw Horszowski a falu főterén lévő XI. századi Szent Péter templomban zenéltek, a legenda szerint Spanyolországból, ahol a Franco kormány megtiltotta a rendezvény látogatását, sok néző szökött át a Pireneusokban húzódó határon.

1951-ben első amerikai hegedűsként lépett fel a Szovjetunióban. Az 1960-as évektől azonban többé nem látogatott ide, mert nyílt vitába keveredett Nyikita Hruscsov pártfőtitkárral, Stern azt kifogásolta, hogy a szovjet művészek nem utazhatnak szabadon Nyugatra. Többször játszott Magyarországon is, Németországba ugyanakkor csak 1999-ben utazott először, mert úgy érezte, nem akar abban az országban fellépni, ahol a holokauszt megtörtént. A katonai junta uralma alatt bojkottálta Görögországot is, 1979-ben kínai meghívását csak úgy fogadta el, ha filmeseket is magával vihet. A koncertkörútról készült Maótól Mozartig című dokumentumfilm Oscar-díjat nyert.

A múlt század legnagyobb művészeivel és dirigenseivel lépett fel, számos komponista, köztük Leonard Bernstein, Paul Hindemith és Krzysztof Penderecki kifejezetten az ő számára írtak darabokat. Ő játszotta a hegedűszólamot Bartók opus posztumusznak jelölt első Hegedűversenye amerikai premierén 1961-ben, öt évvel később Maja Pliszeckaja orosz balerinát kísérte annak utolsó fellépésén, amikor a hattyú halálát táncolta a New York-i Metropolitan Operában. Egy emlékezetes alkalommal a csellista Jacqueline du Pré helyett, aki betegsége miatt már nem tudta kezébe venni a vonót, ő játszotta el Mendelssohn Hegedűversenyét.

Isaac_Stern_1979-023149.jpg

Isaac Stern, 1979

Stern repertoárja szinte az egész zeneirodalmat felölelte Vivalditól a kortárs zenéig. A hatvanas évek elején zongoratriót alapított, Eugene Istomin zongoristával és Leonard Rose csellistával elsősorban Beethoven és Brahms műveit adták elő. Nagy hangsúlyt fektetett a komolyzene népszerűsítésére, ezért gyermek- és családi hangversenyeket szervezett, ő fedezte fel például Yo-Yo Mát és Itzhak Perlmant, a világ számos országban tartott mesterkurzusokat, s tagja volt a Lyndon Johnson amerikai elnök melletti művészeti tanácsadó testületnek.

A zene nagyköveteként szinte élete végéig koncertezett, túl a hetvenen is csaknem százszor lépett fel évente.

Hegedűjátékát több mint száz hangfelvétel őrzi, ezeken 63 zeneszerző közel 200 műve hallható. Vivaldi A négy évszak című remekművének 1983-as felvételén Pinchas Zukermann, Shlomo Mintz és Itzhak Perlman mellett ő volt az egyik szólista. Hegedűjátéka több filmben is hallható, a többi közt a Humoreszk című romantikus drámában, a Hegedűs a háztetőn filmváltozatában vagy A tehetséges Mr. Ripley-ben, A szív dallamaiban pedig magát alakította. 1991-ben, az Öböl-háború napjaiban jeruzsálemi koncertjét rakétariadó szakította félbe, miközben a zenekar tagjai lementek a pódiumról, a közönség pedig gázálarcot vett fel, ő Bach egyik szóló hegedű-partitáját játszotta (erről egy gyenge minőségű videó itt látható).

Hangszerei kisebb vagyont értek, birtokában volt két Guarneri del Gesu és egy Stradivari is. Szabadidejében szívesen teniszezett és kártyázott, szerette a labdarúgást és a baseballt, de a film, a fizika és a kibernetika is érdekelte.

Művészetét számtalan díjjal ismerték el, többek között 1984-ben a Kennedy Központ díjával, 1987-ben művészeti Wolf-díjjal tüntették ki. 1991-ben megkapta a legmagasabb amerikai művészeti elismerést, a Nemzeti Művészeti Érdemérmet, 1992-ben pedig a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is. 2000-ben – Bob Dylan társaságában – a zenei Nobel-díjként emlegetett Polar-díjat vehette át, többszörös Emmy- és Grammy-díjas volt, megkapta a Grammy életműdíjat és a francia Becsületrendet. 2012-ben Tel-Avivban utcát neveztek el róla. Önéletrajza 1999-ben jelent meg.

A múlt század egyik legnagyobb hegedűvirtuóza 2001. szeptember 22-én halt meg New Yorkban, szívelégtelenség következtében. Mindkét fia a zenei pályát választotta, s karmesterként lett ismert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Színház

Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze

Május 11-én új tagot választottak a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Törőcsik Mari halálával megüresedett helyre Lehoczky Zsuzsát választotta a jelenlegi tizenegy tag.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.
Klasszikus hír

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.