Klasszikus

Hacsaturján, a szovjetek dicsőséges zeneszerzője

2018.05.01. 10:04
Ajánlom
Negyven éve, 1978. május 1-jén halt meg Aram Hacsaturján szovjet-örmény zeneszerző, a Gajane és a Spartacus című balettek szerzője, aki - bár egy időben rásütötték a "formalizmus" és a "burzsoá tendenciák" bélyegét - a szovjet zenei élet elismert alakjaként fejezte be fél évszázados zenei pályafutását.
Aram Hacsaturján

Aram Hacsaturján (Fotó/Forrás: (csm)

Szegény örmény családban született 1903. június 6-án, Tbiliszi közelében. Már kisgyermekként lenyűgözték az örmény, grúz és azeri népdalok, de sokáig még kottát olvasni sem tudott. Az iskolai zenekarban tubán játszott és autodidaktaként tanult zongorázni. Formális zenei képzése csak 19 éves korában kezdődött a moszkvai konzervatórium cselló szakán, miközben biológiai tanulmányokat is folytatott, ekkoriban még törte az orosz nyelvet. A Beethoven és Rahmanyinov zenéje iránt lelkesedő fiatalember 1929-ben zeneszerző szakra iratkozott át, első komolyabb kompozíciója hegedűre és zongorára írt tánca volt.

A harmincévesen diplomázó Hacsaturján nevét I. szimfóniája tette ismertté, amelyet 1934-ben az örmény szovjetköztársaság megalakulásának tizedik évfordulójára komponált, ekkor már barátjának tudhatta Gorkijt is. Nemzetközi hírnevet zongoraversenyével ért el 1937-ben, ezt 1940-ben David Ojsztrah számára írott Hegedűversenye követte, a zenemű ezután szinte soha nem hiányzott a neves művész repertoárjáról.

A lelkes kommunista és ugyanolyan lelkes örmény nacionalista Hacsaturján Sztálinról poémát, Lenin emlékére Gyászéneket írt. Az októberi forradalom harmincadik évfordulójára komponált harmadik szimfóniájával azonban kihívta a párt haragját: a következő évben, 1948-ban Sosztakovics és Prokofjev mellett őt is formalizmussal és burzsoá tendenciákkal vádolták meg. Számára a következmények nem bizonyultak végzetesnek, miután

önkritikát gyakorolt, visszakerülhetett a szovjet zenei élet élvonalába,

majd Sztálin 1953-as halála után nyíltan állást foglalt az őt megbélyegző határozattal szemben.

Gayane: Adagio
Prokofjev, Sosztakovics és Hacsaturján

Prokofjev, Sosztakovics és Hacsaturján

Egyik legismertebb műve, az 1942-ben született Gajane című balett, amelyben három évvel korábbi, Boldogság című darabját dolgozta át. A népi tárgyú, Gyerzsavin nyomán írt táncjáték egy kolhozban játszódik, s egyszerre dicsőíti az örménységet és a szövetkezeteket, a zenét később két szvitben dolgozta fel. A Gajane két legismertebb részlete az Adagio, amelyet Stanley Kubrick is felhasznált 2001: Űrodüsszeia című filmjében, és a Tengiz Abuladze Vezeklés című filmjében is felhangzó, de több rock-feldolgozást is megélt Kardtánc. Másik igen népszerű műve az 1952-ben komponált, de csak négy év múlva bemutatott Spartacus, a mára klasszikussá vált balettet Magyarországon Seregi László koreográfiájával 1968-ban játszották először. A Spartacus zenéje volt az Onedin család című angol tévésorozat kísérőzenéje, és a Coen testvérek rendezte A nagy ugrásban is megszólalt.

Hacsaturján zenéje az örmény népzenében és ritmusvilágban gyökerezik, de a 19. századi orosz zenei hagyományokat is követi.

Kardtánc

Nevéhez fűződik az örmény szovjet tagköztársaság himnuszának zenéje, szerzett filmzenét (A sztálingrádi csata), melódiáit felhasználták A bolygó neve: Halál és a Férfias játékok című hollywoodi produkciókban. Zenét írt orosz klasszikusok (Puskin, Lermontov), illetve Shakespeare több drámája (Macbeth, Lear király, Othello) nyomán. Balettjei, zongora-, hegedű- és csellóversenye mellett írt kamara-, zongora- és kórusművet. Nevét Nyugat-Európában a Lev Oborin számára 1936-ban komponált, szokatlan hangnemű Desz-dúr zongoraversenyével ismerték meg. Hacsaturján a második tételben éneklő fűrészt akart szerepeltetni, amelyet végül a flexaton nevű hangszerrel helyettesített, a darabot manapság sokszor e nélkül a ritka, kísértethangot adó instrumentum nélkül játsszák. Utolsó alkotó korszakában született, 1976-ban befejezett Hősök emlékezete című oratóriumát a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének felkérésére írta Garai Gábor versszövegére.

Hemingway a Hacsaturján-házaspárral

Hemingway a Hacsaturján-házaspárral

Hacsaturján 1950-től vezényelt is, Európában és a tengerentúlon is koncertezett. Utazásai alkalmával megismerkedett mások mellett Ernest Hemingwayjel, Charlie Chaplinnel, találkozott Nasszer egyiptomi és Joszip Broz Tito jugoszláv elnökkel. 1951-től két korábbi iskolájában is – a moszkvai konzervatóriumban, illetve a Gnyeszin intézetben – tanított. 1954-ben a Szovjetunió népművésze lett, öt évvel később Lenin-díjat kapott, négyszeres Sztálin-díjas, átvehette az Állami-díjat, és megkapta a Lenin-rendet, parlamenti képviselő és a zeneszerzők szövetségének titkára volt.

Aram Hacsaturján egy hónappal hetvenötödik születésnapja előtt, 1978. május 1-jén halt meg Moszkvában. Jerevánban temették el, 1998 és 2004 között arcképe díszítette az egyik örmény bankjegyet. 2003 óta nevével évente nemzetközi versenyt rendeznek fiatal hangszeres zenészek számára. Emlékét őrzi az örmény fővárosban megnyílt Hacsaturján Múzeum, szobra áll a jereváni operaház előtt, s nevét viseli az Aeroflot orosz légi társaság egyik Airbus A-319 gépe.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.