Klasszikus

Hamar Zsolt: "A Nemzeti Filharmonikusoknál megismert hangzás és atmoszféra az etalon"

2013.01.05. 10:41
Ajánlom
Január 8-án a XIX-XX. századi Bécs zeneszerzőinek művei mellett Stravinsky Tavaszi áldozata szólal meg a Müpában, az NFZ korábbi állandó karmestere, Hamar Zsolt vezényletével. A visszatérés mellett a művekről és a kor zenei-művészeti szellemiségéről kérdeztük a dirigenst, akit Németországban értünk utol telefonon.

- A XIX-XX század fordulójának Bécsét idézi az este első három darabja. A korszakbeli egyezésen túl magukban a művekben felfedezhetőek rokon vonások?

- Feltétlenül. A három bécsi illetőségű zeneszerző, Mahler, Berg és Zemlinsky ugyanarra a zenei problémára, kihívásra kereste a választ. Persze, mind máshonnan indultak, és máshova is érkeztek, de az útkeresés, a kérdésfeltevések rokonsága nagyon is tapintható!

- És mi volt e zenei kihívás?

- Nagyon egyszerűen fogalmazva, az, hogy Wagner Trisztán és Izoldája után lehet-e még ugyanaz a zene, mint azelőtt. Hogy érvényes-e a hagyományos zenei nyelvezet, vagy ideje teljesen új utakat keresni? És ha az újítás a válasz, akkor vajon a korábbi századok „feszültség-feloldás" zenei logikája alkalmazható-e még.

- Választ is kapunk majd a koncerten?

- Igen. A műsorra került darabok azt üzenik, hogy a változás, újítás elkerülhetetlen volt, de a feszültségkeltésre és annak feloldására alapozott zenei építkezés továbbra is érvényes. Persze mindhárman máshogy járták körül ugyanezt a kérdést. Zemlinsky a hagyományokba kapaszkodva jut el az újítás kényszeréig. Mahler a zenei hagyományokat teljesen a saját képére formálta, átgyúrta, hogy tovább tudjon lépni. Berg pedig az új bécsi iskola, Schönberg nyomán evezett új vizekre.

- Sem a Zemlinsky zsoltár, sem a Berg-hegedűverseny nem tartozik a túljátszott darabok közé. Honnan jött e programválasztás?

- Mostanában sokat foglalkoztat ez a korszak, ez a miliő, a két említett darab pedig fontos alkotás. Mindig törekedtem rá, hogy a saját látókörömet szélesítsem, minél több művet sajátomnak érezhessek. Természetes, hogy ennek a kutatásnak az eredményeit a közönséggel is szeretném megosztani.

- Ha megenged egy provokatív kérdést, nem csak a vájt fülűek, a zenei ínyencek fogják élvezni az előadást?

- Had' legyek én is provokatív: nem értem a kérdést. Szerintem tisztelni kell a hallgatóságot, és mindig azt feltételezni, hogy ínyenc és vájt fülű. A zenészeknek nem szabad elefántcsont-toronyba zárkóznia. Az izgalmas zenéket igenis meg kell mutatni. Biztos vagyok benne, hogy ezek a darabok mindenkinek tetszeni fognak, és különben is: a zenét nem magyarázni és megérteni kell, hanem átélni és megérezni!

- Mivel, hogyan hangolódhatnak rá a hallgatók a korszakra és a hangulatra?

- Alapvetően a múlt századforduló bécsi irodalmát és képzőművészetét javasolnám, a szecessziótól akár egészen Freud doktor munkásságáig. A műsor nagyon szervesen illik ugyanis ebbe a közegbe, hangulatba. A koncert második fele pedig mintha ugyanennek az életérzésnek, pezsgésnek a folytatása lenne, csak épp Párizsban. A Tavaszi áldozat Stravinsky úgynevezett "orosz korszakából" származó műve, de nem jöhetett volna létre Párizs és az 1910-es évek vibráló atmoszférája, no és persze Gyagilev balett-társulatának formabontó munkássága nélkül.

- A Tavaszi áldozat 2013-ban száz éves darab lesz. Miért tekintették a kortársak valóságos zenei bombának?

- Furcsa kérdés, hogy valójában mennyire volt forradalmi a Tavaszi áldozat. A művészet fejlődése egyszerre evolutív és revolutív. Folyamatos és szakaszos. Sokszor a felszín alatt, búvópatakként folyik a fejlődés, ami egyszerre, egy-egy műben a nagyközönség számára is láthatóvá válik. Ezt aztán a kortársak gyakran sokkszerű forradalmi pillanatként élik meg. Stravinsky korábbi műveiben és bőven találni előjeleket. Persze a darab nem véletlenül lett ekkora szenzáció, mert valóban megrendítő erejű mű.

- A Berg-hegedűversenyt Isabelle Faust hegedűjátékával hallhatjuk. Mire számíthatunk tőle?

- Az én javaslatom volt a művésznő meghívása, ugyanis többször dolgoztam már vele, legutóbb Frankfurtban. Ott Sosztakovicsot játszott, nem csak kiválóan, de gyönyörűen. Rendkívül tehetséges és sokoldalú előadó.

- Faust szerint a versenymű attól izgalmas, hogy a már-már matematikai precizitást és világos vonalvezetést megtartva is rendkívül emocionális. Hogy látszik ez a karmester szemszögéből?

- Berggel kapcsolatban mindenképp szem előtt kell tartani, hogy Schönberg tanítványa volt. Egész életében igyekezett megfelelni mestere dodekafon törekvéseinek. Megrögzötten kereste a tökéletes dodekafon művet. De szerencsére volt annyira pragmatikus, hogy amikor valamit nem érzett helyénvalónak, akkor el tudott térni a merev szabályoktól. Aztán legfeljebb utólag próbálta megindokolni, hogy miért írt a kottába F-et, amikor a logika egy D-t kívánt volna. Nagyon precíz és szabálykövető zene, de azért végső soron az esztétikumnak vannak alárendelve a döntései.

- Milyen érzés lesz visszatérni a zenekarhoz, amelynek 1997 után első állandó karmestere volt?

- Egészen különleges, óriási élmény lesz, hiszen ez volt életem első állandó zenekara, mondhatni anya-zenekara. Sokfelé megfordultam azóta, hogy itt vezényeltem, de akármerre járok, az itt megismert hangzás és atmoszféra az etalon, a viszonyítási pont. Kiss József oboázása vagy Molnár Zoltán trombita-játéka, Kaszás Mihály timpani-hangja éppúgy, mint Bársony László vagy Koó Tamás szólamvezetői-, zenei habitusa. Az itt megszokott hangszíneket keresem a hangszerek vagy szólamok hangjában. Bárhova vet az élet, azt hiszem, mindig is egy kicsit az NFZ-t szeretném viszonthallani!

Forrás: Nemzeti Filharmonikusok

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.