Klasszikus

Hamarosan kezdődik a debreceni Bartók kórusverseny

Bartók Béla XXVIII. Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál
2018.06.29. 11:40
Ajánlom
A világ minden tájáról, a Fülöp-szigetekről, Kínából, Amerikából, Oroszországból, Írországból, Dániából is érkeznek kórusok Debrecenbe, hogy énekszóval töltsék meg a város tereit július 5-8. között.

A 2018-as versengésre mintegy 1000 főnyi vendég érkezik majd, a hazai jelentkezők mellett a világ számos pontjáról. Három földrész 12 országának 21 kórusa versenyzik öt kategóriában (gyermekkarok, ifjúsági kórusok, egyneműkarok, énekegyüttesek és kamarakórusok, valamint vegyeskarok), megadott létszám- és életkori határok között. Az elnyerhető versenydíjak összege 800-1600 euró, a helyezésektől és a kategóriáktól függően. A kortárs zeneértő előadása érdekében karvezetői mesterkurzus is gazdagítja a programkínálatot.

Napközben a Kölcsey Központban zajlanak a versenyek, esténként pedig a Déri Múzeum parkját veszik birtokba a kórusok, hogy ízelítőt adjanak hazájuk népi hagyományaiból. Szabadidejükben az énekesek utcai meglepetés-koncertekkel és jótékonysági hangversenyekkel kedveskednek, vasárnap délelőtt pedig a liturgiák menetét színesítik a város templomaiban.

bartok_nemzetkozi_korusverseny-113351.jpg

Debreceni utcakép a fesztivál idején (Fotó/Forrás: Bartók Nemzetközi Kórusverseny és Fesztivál / Facebook)

A kórusversenyt és –fesztivált a legendás debreceni karnagy, Gulyás György alapította 1961-ben. Sajátossága, hogy kizárólag a modern kortárs zene megszólaltatására és népszerűsítésére koncentrál – Bartókra és az 1945 után keletkezett irodalomra.

2005-ben a Nemzetközi Kórusszövetség (IFCM) a világ tíz legjobb kórusversenye közé választotta a debrecenit. A Debrecenben nagydíjat nyert kórus automatikusan meghívást kap a 2019. évi „Kórusmuzsika Európa Nagydíjra”, a világ legjobb kórusainak versenyére.

Debrecen városa rendszeresen rendel új alkotásokat kortárs magyar komponistáktól, az elmúlt évtizedekben elhangzott ősbemutatók száma kilencvenhez közelít. 2018-as versenyünkre is készülnek új művek: Dragony Tímea, Kecskés D. Balázs, Varga Judit, és Zarándy Ákos a’ cappella kórusmű írására kapott felkérést, míg Kovács Zoltán nagyszabású oratorikus művet komponál.

Nemzetközi folklórfesztivál

A névadó Bartók szellemiségéhez kapcsolódva nemzetközi folklórfesztivál is részévé vált az eseménynek, melynek során a nívós folk-koncertek és táncházak mellett a kórusok is bemutatják hazájuk vokális népzenéjét.  A verseny utolsó napján zajló templomi fellépéssorozat, a Musica Sacra keretében Debrecen és a régió templomaiban kapnak fellépési lehetőséget a városba érkező énekkarok.

Egyre népszerűbbek a szabadtéri, közönséget is bevonó villámcsődület-jellegű akciók, emellett a kórusok jótékonysági hangversenyekkel is kedveskednek, templomokban, szeretetotthonokban, kórházakban és különböző szabadtéri helyszíneken. A versengő kórusok mellett a debreceni ifjúsági együttesek tagjai látnak el segítői és tolmács-feladatokat, szinte észrevétlenül nőve bele a nemzetközi kulturális nagyrendezvények pezsgésébe. Ezen eszközök révén is igyekeznek a verseny szervezői nemcsak a szakmai közönség, hanem szélesebb rétegek számára is népszerűvé tenni a közös éneklés, zenélés ügyét.

A rendezvény nyitó-, zárókoncertjét, és nagydíjas versenyét a Bartók Rádió élőben közvetíti. A teljes programot itt és itt találja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?