Klasszikus

Händel közönsége nem tudott mit kezdeni az oratórium műfajával

2018.02.21. 15:46
Ajánlom
Hatvanhárom évesen, őrült tempóban, másfél hónap alatt írta Händel a Susanna című oratóriumot, amely a zeneszerző zseniális érzékét bizonyítja a műfajhoz. Magyarországon most először hangzik el a mű, Baráth Emőke címszereplésével a Vigadóban.

Amikor 1748-ban Händel Susanna című oratóriumán dolgozott, már ünnepelt zeneszerzője volt a műfajnak. Hazafias jellegű oratóriumait az előző években a király és a legfelsőbb körök előtt játszották – és hogy mennyire a vállára vette őt az angol nép, azt az a tény bizonyítja, hogy németként ő szerezte ezeket (Judas Makkabeus, Joshua). A Susanna írásakor Händel a csúcson volt – hét évvel előtte káprázatos sikert aratott a Messiással.

Georg Friedrich Händel

Georg Friedrich Händel

A műfajt meghonosítani nem volt egyszerű – pedig a közönség imádta az oratóriumokat.

Amikor 1732-ben elhangzott az Esther, az angolok akkor találkoztak először ezzel a típusú művel, az érdeklődés viszont akkora volt, hogy "kalózváltozata" is volt az eseménynek – a York Builings szintén színpadra állította azt. Ők rövid alcímet is fűztek az előadáshoz: „Eszter, avagy szakrális dráma” – írták, és ezzel akaratlanul a problémák (illetve egyesek problémázásának) okára tapintottak.

„Elmentem az operaházba, hogy meghallgassam Händel oratóriumát, amelyet egyházi stílusban komponált” – írja (szintén az Estherrel kapcsolatban) egy kortárs. Egy másik pedig a Sámsont írta le a következőképpen:

Egy zenés dráma, amelyben az egyházzene szentsége a legnemesebb módon egyesül a színpadi muzsika gyönyörűségével.

Egy harmadik, korabeli beszámoló aztán panaszkodva jegyezte meg, hogy az oratórium nem volt több egy koncertnél, a színpadon nem zajlott játék: „Úgy találtam, ez a szakrális dráma csupán egy koncert, semmi díszlet, sem jelenetek vagy jelmezek, amelyek egy drámához szükségeltetnének” – írta. Sőt, hozzátette: jobb ma egy opera, mint holnap húsz oratórium.

De nem véletlenül nem vált az oratórium a szó szoros értelmében drámai művé – másképpen szólva: nem lett az oratóriumból szakrális opera. A korban ugyanis kétes megítélés alá tartozott, ha a bibliai szövegeket puszta szórakozássá „silányították” a zeneszerzők. Az egyházi zene és a színház váljanak el egymástól! – ezt az elvet képviselte a klérus.

Időbe telt, míg a közönség és az egyház elfogadta az új műfaj születését. Az egész jelenséget érdekesen világítja meg az a szatirikus versecske, egy bizonyos James Bramston tollából, amely ironikus hangvétellel próbálja aláásni az új irányzatot:

A terem felsír az orgona szent hangjától,

és a Szentírás igéi szólnak az eunuch torkából.

Hadd zengje Senesino*, amit Dávid énekelt,

és töltse meg Halleluja ezt a pokoli hely't.

Hogy megteljen a színház, Hester* a színpadon,

oratórium, miben áll a szerencséd vajon?

*Korabeli énekesek

De még a Messiással kapcsolatban is voltak elégedetlen hangok,. Egy kortárs, miután 1756-ban meghallgatta az egyik angol színházban, azt írta, az opera és az oratórium egymással összeegyeztethetetlen műfajok.

Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének (1610)

Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének (1610) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

1749-ben a Susanna hallgatósága között is volt, aki elítélte az oratóriumot, mégpedig annak könnyed, lírikusan operai nyelvezete miatt. Pedig a Susanna tele van érzelmekkel – ha csak ezeket vesszük számításba: a kölcsönös, szülő-gyermeki, a felebaráti szeretet, az elválás szomorúsága, a másik fájó hiánya, gyász, részvét, vágyakozás, félelem és a viszontlátás öröme. Ezek mind megjelennek Händel zenéjében, akit egyébként nem más nevezett a hatás mesterének, mint Mozart.

A Susanna története Dániel könyvének 13. fejezetén alapul – habár, ahogy más oratóriumaiban, Händel, illetve ismeretlen szövegírója jócskán erősít a szerelmi szálon. Az izraeliták a fogságuk miatt gyászolnak, miközben Joakim Zsuzsannával való boldog házasságáról énekel. A közösség két idősebb elöljárója viszont szemet vet a fiatal nőre, és miközben a férjnek el kell utaznia, házasságtöréssel vádolják. Erre a hírre tér haza Joakim is. Zsuzsannát bűnösnek találják, és majdnem halálra ítélik. A tárgyaláson előlép a rendkívül fiatal Dániel – a későbbi próféta –, és külön kikérdezi a két elöljárót. Miután eltérő válaszokat kap, kijelenti róluk, hogy hazudnak. Végül a vének büntetése lesz a halál, Zsuzsanna pedig visszatérhet férjéhez.

Forrás: Ruth Smith, Handel's Oratorios And Eighteen-Century Thought. Cambridge University Press, 1995.pp. 44-46.

A Susanna Németh Pál vezényletével, a Savaria Barokk Zenekar és a Kodály Kórus előadásában, Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Ducza Nóra és mások szólóénekével február 23-án 19.30-tól hallható a Pesti Vigadóban.

Kapcsolódó

"Annyit tudtam, hogy a barokk zenét szeretem"

Baráth Emőke Philippe Jarousskyval készített új lemezt Orfeusz története címmel, melyen Monteverdi, Sartorio és Rossi zenéi hallhatók. Fáy Miklós beszélgetett az énekesnővel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.