Klasszikus

Händel közönsége nem tudott mit kezdeni az oratórium műfajával

2018.02.21. 15:46
Ajánlom
Hatvanhárom évesen, őrült tempóban, másfél hónap alatt írta Händel a Susanna című oratóriumot, amely a zeneszerző zseniális érzékét bizonyítja a műfajhoz. Magyarországon most először hangzik el a mű, Baráth Emőke címszereplésével a Vigadóban.

Amikor 1748-ban Händel Susanna című oratóriumán dolgozott, már ünnepelt zeneszerzője volt a műfajnak. Hazafias jellegű oratóriumait az előző években a király és a legfelsőbb körök előtt játszották – és hogy mennyire a vállára vette őt az angol nép, azt az a tény bizonyítja, hogy németként ő szerezte ezeket (Judas Makkabeus, Joshua). A Susanna írásakor Händel a csúcson volt – hét évvel előtte káprázatos sikert aratott a Messiással.

Georg Friedrich Händel

Georg Friedrich Händel

A műfajt meghonosítani nem volt egyszerű – pedig a közönség imádta az oratóriumokat.

Amikor 1732-ben elhangzott az Esther, az angolok akkor találkoztak először ezzel a típusú művel, az érdeklődés viszont akkora volt, hogy "kalózváltozata" is volt az eseménynek – a York Builings szintén színpadra állította azt. Ők rövid alcímet is fűztek az előadáshoz: „Eszter, avagy szakrális dráma” – írták, és ezzel akaratlanul a problémák (illetve egyesek problémázásának) okára tapintottak.

„Elmentem az operaházba, hogy meghallgassam Händel oratóriumát, amelyet egyházi stílusban komponált” – írja (szintén az Estherrel kapcsolatban) egy kortárs. Egy másik pedig a Sámsont írta le a következőképpen:

Egy zenés dráma, amelyben az egyházzene szentsége a legnemesebb módon egyesül a színpadi muzsika gyönyörűségével.

Egy harmadik, korabeli beszámoló aztán panaszkodva jegyezte meg, hogy az oratórium nem volt több egy koncertnél, a színpadon nem zajlott játék: „Úgy találtam, ez a szakrális dráma csupán egy koncert, semmi díszlet, sem jelenetek vagy jelmezek, amelyek egy drámához szükségeltetnének” – írta. Sőt, hozzátette: jobb ma egy opera, mint holnap húsz oratórium.

De nem véletlenül nem vált az oratórium a szó szoros értelmében drámai művé – másképpen szólva: nem lett az oratóriumból szakrális opera. A korban ugyanis kétes megítélés alá tartozott, ha a bibliai szövegeket puszta szórakozássá „silányították” a zeneszerzők. Az egyházi zene és a színház váljanak el egymástól! – ezt az elvet képviselte a klérus.

Időbe telt, míg a közönség és az egyház elfogadta az új műfaj születését. Az egész jelenséget érdekesen világítja meg az a szatirikus versecske, egy bizonyos James Bramston tollából, amely ironikus hangvétellel próbálja aláásni az új irányzatot:

A terem felsír az orgona szent hangjától,

és a Szentírás igéi szólnak az eunuch torkából.

Hadd zengje Senesino*, amit Dávid énekelt,

és töltse meg Halleluja ezt a pokoli hely't.

Hogy megteljen a színház, Hester* a színpadon,

oratórium, miben áll a szerencséd vajon?

*Korabeli énekesek

De még a Messiással kapcsolatban is voltak elégedetlen hangok,. Egy kortárs, miután 1756-ban meghallgatta az egyik angol színházban, azt írta, az opera és az oratórium egymással összeegyeztethetetlen műfajok.

Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének (1610)

Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének (1610) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

1749-ben a Susanna hallgatósága között is volt, aki elítélte az oratóriumot, mégpedig annak könnyed, lírikusan operai nyelvezete miatt. Pedig a Susanna tele van érzelmekkel – ha csak ezeket vesszük számításba: a kölcsönös, szülő-gyermeki, a felebaráti szeretet, az elválás szomorúsága, a másik fájó hiánya, gyász, részvét, vágyakozás, félelem és a viszontlátás öröme. Ezek mind megjelennek Händel zenéjében, akit egyébként nem más nevezett a hatás mesterének, mint Mozart.

A Susanna története Dániel könyvének 13. fejezetén alapul – habár, ahogy más oratóriumaiban, Händel, illetve ismeretlen szövegírója jócskán erősít a szerelmi szálon. Az izraeliták a fogságuk miatt gyászolnak, miközben Joakim Zsuzsannával való boldog házasságáról énekel. A közösség két idősebb elöljárója viszont szemet vet a fiatal nőre, és miközben a férjnek el kell utaznia, házasságtöréssel vádolják. Erre a hírre tér haza Joakim is. Zsuzsannát bűnösnek találják, és majdnem halálra ítélik. A tárgyaláson előlép a rendkívül fiatal Dániel – a későbbi próféta –, és külön kikérdezi a két elöljárót. Miután eltérő válaszokat kap, kijelenti róluk, hogy hazudnak. Végül a vének büntetése lesz a halál, Zsuzsanna pedig visszatérhet férjéhez.

Forrás: Ruth Smith, Handel's Oratorios And Eighteen-Century Thought. Cambridge University Press, 1995.pp. 44-46.

A Susanna Németh Pál vezényletével, a Savaria Barokk Zenekar és a Kodály Kórus előadásában, Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Ducza Nóra és mások szólóénekével február 23-án 19.30-tól hallható a Pesti Vigadóban.

Kapcsolódó

"Annyit tudtam, hogy a barokk zenét szeretem"

Baráth Emőke Philippe Jarousskyval készített új lemezt Orfeusz története címmel, melyen Monteverdi, Sartorio és Rossi zenéi hallhatók. Fáy Miklós beszélgetett az énekesnővel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Kizárták az SZFE-t az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójából

Az E:UTSA márciusi döntése mögött az ATV birtokába jutott dokumentum szerint az SZFE modellváltása, pontosabban a vezetőtestületben bekövetkezett jelentős változás áll.
Jazz/World

A Nagymező utcáról énekel Bolyki Sára

Nagymező utca címmel jelent meg a két fiatal jazz-zenész – Bolyki Sára és Bolyki Tamás – első közös dala, amelyben felidézik a Bartók Konziban töltött éveket.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Klasszikus ajánló

Egy hétvége a vonósnégyesek bűvöletében

Idén a Budapest Quartet Weekend tematikája a születésének 160. jubileumát ünneplő cseh zeneszerző óriás, Antonin Dvořák köré épül április 16-18. között.
Klasszikus gyász

50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

Az Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója hosszan tartó betegség után, életének 51. évében távozott az élők sorából.