Klasszikus

Händel közönsége nem tudott mit kezdeni az oratórium műfajával

2018.02.21. 15:46
Ajánlom
Hatvanhárom évesen, őrült tempóban, másfél hónap alatt írta Händel a Susanna című oratóriumot, amely a zeneszerző zseniális érzékét bizonyítja a műfajhoz. Magyarországon most először hangzik el a mű, Baráth Emőke címszereplésével a Vigadóban.

Amikor 1748-ban Händel Susanna című oratóriumán dolgozott, már ünnepelt zeneszerzője volt a műfajnak. Hazafias jellegű oratóriumait az előző években a király és a legfelsőbb körök előtt játszották – és hogy mennyire a vállára vette őt az angol nép, azt az a tény bizonyítja, hogy németként ő szerezte ezeket (Judas Makkabeus, Joshua). A Susanna írásakor Händel a csúcson volt – hét évvel előtte káprázatos sikert aratott a Messiással.

Georg Friedrich Händel

Georg Friedrich Händel

A műfajt meghonosítani nem volt egyszerű – pedig a közönség imádta az oratóriumokat.

Amikor 1732-ben elhangzott az Esther, az angolok akkor találkoztak először ezzel a típusú művel, az érdeklődés viszont akkora volt, hogy "kalózváltozata" is volt az eseménynek – a York Builings szintén színpadra állította azt. Ők rövid alcímet is fűztek az előadáshoz: „Eszter, avagy szakrális dráma” – írták, és ezzel akaratlanul a problémák (illetve egyesek problémázásának) okára tapintottak.

„Elmentem az operaházba, hogy meghallgassam Händel oratóriumát, amelyet egyházi stílusban komponált” – írja (szintén az Estherrel kapcsolatban) egy kortárs. Egy másik pedig a Sámsont írta le a következőképpen:

Egy zenés dráma, amelyben az egyházzene szentsége a legnemesebb módon egyesül a színpadi muzsika gyönyörűségével.

Egy harmadik, korabeli beszámoló aztán panaszkodva jegyezte meg, hogy az oratórium nem volt több egy koncertnél, a színpadon nem zajlott játék: „Úgy találtam, ez a szakrális dráma csupán egy koncert, semmi díszlet, sem jelenetek vagy jelmezek, amelyek egy drámához szükségeltetnének” – írta. Sőt, hozzátette: jobb ma egy opera, mint holnap húsz oratórium.

De nem véletlenül nem vált az oratórium a szó szoros értelmében drámai művé – másképpen szólva: nem lett az oratóriumból szakrális opera. A korban ugyanis kétes megítélés alá tartozott, ha a bibliai szövegeket puszta szórakozássá „silányították” a zeneszerzők. Az egyházi zene és a színház váljanak el egymástól! – ezt az elvet képviselte a klérus.

Időbe telt, míg a közönség és az egyház elfogadta az új műfaj születését. Az egész jelenséget érdekesen világítja meg az a szatirikus versecske, egy bizonyos James Bramston tollából, amely ironikus hangvétellel próbálja aláásni az új irányzatot:

A terem felsír az orgona szent hangjától,

és a Szentírás igéi szólnak az eunuch torkából.

Hadd zengje Senesino*, amit Dávid énekelt,

és töltse meg Halleluja ezt a pokoli hely't.

Hogy megteljen a színház, Hester* a színpadon,

oratórium, miben áll a szerencséd vajon?

*Korabeli énekesek

De még a Messiással kapcsolatban is voltak elégedetlen hangok,. Egy kortárs, miután 1756-ban meghallgatta az egyik angol színházban, azt írta, az opera és az oratórium egymással összeegyeztethetetlen műfajok.

Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének (1610)

Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének (1610) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

1749-ben a Susanna hallgatósága között is volt, aki elítélte az oratóriumot, mégpedig annak könnyed, lírikusan operai nyelvezete miatt. Pedig a Susanna tele van érzelmekkel – ha csak ezeket vesszük számításba: a kölcsönös, szülő-gyermeki, a felebaráti szeretet, az elválás szomorúsága, a másik fájó hiánya, gyász, részvét, vágyakozás, félelem és a viszontlátás öröme. Ezek mind megjelennek Händel zenéjében, akit egyébként nem más nevezett a hatás mesterének, mint Mozart.

A Susanna története Dániel könyvének 13. fejezetén alapul – habár, ahogy más oratóriumaiban, Händel, illetve ismeretlen szövegírója jócskán erősít a szerelmi szálon. Az izraeliták a fogságuk miatt gyászolnak, miközben Joakim Zsuzsannával való boldog házasságáról énekel. A közösség két idősebb elöljárója viszont szemet vet a fiatal nőre, és miközben a férjnek el kell utaznia, házasságtöréssel vádolják. Erre a hírre tér haza Joakim is. Zsuzsannát bűnösnek találják, és majdnem halálra ítélik. A tárgyaláson előlép a rendkívül fiatal Dániel – a későbbi próféta –, és külön kikérdezi a két elöljárót. Miután eltérő válaszokat kap, kijelenti róluk, hogy hazudnak. Végül a vének büntetése lesz a halál, Zsuzsanna pedig visszatérhet férjéhez.

Forrás: Ruth Smith, Handel's Oratorios And Eighteen-Century Thought. Cambridge University Press, 1995.pp. 44-46.

A Susanna Németh Pál vezényletével, a Savaria Barokk Zenekar és a Kodály Kórus előadásában, Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Ducza Nóra és mások szólóénekével február 23-án 19.30-tól hallható a Pesti Vigadóban.

Kapcsolódó

"Annyit tudtam, hogy a barokk zenét szeretem"

Baráth Emőke Philippe Jarousskyval készített új lemezt Orfeusz története címmel, melyen Monteverdi, Sartorio és Rossi zenéi hallhatók. Fáy Miklós beszélgetett az énekesnővel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Klasszikus

Dubóczky Gergely: Rajongok Ives elképesztően ötletgazdag szemléletéért

A kísérletező zeneszerző, Charles Ives két karmestert is foglalkoztató IV. szimfóniája először hangzik fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A mű második karmesterével, Dubóczky Gergellyel beszélgettünk.
Színház

Színházi esttel emlékeznek meg Morcsányi Gézáról a Radnótiban

Személyes vallomásokkal, legendás előadások és közös emlékek felidézésével elevenedik meg a januárban elhunyt Morcsányi Géza alakja március 26-án. Az emlékesten való részvétel díjtalan, de regisztrációköteles.
Vizuál

„Mindegyik képen megjelennek a hőseim” – Korniss Péter 55 éve tartó széki meséi

Korniss Péter Várfok Galériában látható legújabb, Hosszú úton című kiállítása az erdélyi községbe, Székre vezet, ahová a fotóművész ötvenöt éve hazajár. Nemcsak fényképezni, hanem együtt lenni a község lakóival, akik időközben a barátai lettek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia a világ száz legjobb előadó-művészeti egyeteme közé került

A Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as ranglistája alapján előadó-művészet kategóriájában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az 51-100. hely közé került. Egyetlen más hazai egyetem sem kapott ilyen magas helyezést.
Klasszikus ajánló

Tedi Papavramival ad koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar

A Grandioso-sorozat harmadik koncertjén, április 22-én ismét egy világhírű hegedűművésszel, Tedi Papavramival ismerteti meg a hazai közönséget az Anima Musicae Kamarazenekar.
Klasszikus ajánló

Könyvbemutató, koncert és tárlatvezetés Bartók Béla születésnapján

A Bartók-összkiadás két új, a szerző vonósnégyeseit tartalmazó kötetét ismerheti meg a közönség a Zenetudományi Intézet március 25-i, zenés programján.
Klasszikus ajánló

Benjamin Appl, a bársonyos hangú dalkirály, akit muszáj hallani

Végtelen szín áramlik a hangjában, és szinte elviselhetetlenül megindító, ahogy énekel. Így vélekednek a nemzetközi kritikusok a német–brit lírai sztárbaritonról, Benjamin Applről.
Klasszikus ajánló

Hamarosan kezdődnek a Quartetto Plus vonósnégyes-napok a kismartoni Esterházy-kastélyban

Március utolsó hétvégéjén indulnak a kismartoni Quartetto Plus vonósnégyes-napok. A három napban többek között Ravel, Haydn és Beethoven zeneművei csendülnek fel.