Klasszikus

Händel: Solomon

2006.03.16. 00:00
Ajánlom
A Kurtág-fesztivál, Szőllősy András születésnapi koncertje és két világhírű zongoraművész budapesti látogatása után alig több mint egy hetet kell várnunk a Tavaszi Fesztivál kezdetére. A zeneélet e két rendkívül eseménydús időszaka közötti viszonylag nyugodtabb napok legizgalmasabbnak ígérkező hangversenye számomra Händel Solomon című, nagyszabású oratóriumának előadása volt.

Így lehetett ezzel a korabeli közönség is 1749. március 17-én, amikor a nagyböjti időszakban, a farsangi mulatozások és viharos operalátogatások után, a nyári szabadtéri zenei produkciókra várva ellátogatott abba a színházba, ahol – mivel operát nem lehetett játszani – egy-egy új „vallásos drámát” mutattak be a szerző vezényletével. Többnyire kedvenc operaénekeseik közreműködésével – természetesen jelmezek és díszletek nélkül.

A bibliai Salamon története különösen ígéretes böjti szórakozásnak tűnhetett, hiszen a bölcs király élete nem csak tanulságos és morálisan sok szempontból példamutató, de drámai, olykor még kifejezetten szenvedélyes is. Gondoljunk a Szulamithoz írt Énekek énekére, a jeruzsálemi templom felépítésének történetére, az újszülött kisfiúért harcoló két asszonyra vagy pusztán arra a tényre, hogy Salamonnak 700 felesége volt – hogy csak az elsőrangú asszonyokat említsem. Händel és szövegírója minden bizonnyal teljesen tisztában voltak a közönség elvárásaival: lírai, elmélkedő részek, a királyt dicsőítő nagyszabású kórusok és virtuóz, az operától alig különböző áriák és együttesek követik egymást.

Az első felvonás (mert Händel általában nem résznek, hanem felvonásnak nevezte oratóriumainak egységeit) Salamonnak és feleségének szerelmi örömét festi le a természet lágy ölén. A második a pereskedő asszonyok és Salamon bölcs ítéletének felkavaró története, míg a harmadik Sába királynőjének látogatása és Salamon mesés gazdagságának, ezen belül a művészetek terén elért hatalmának ábrázolása, a király és Isten dicsőítése.

A korabeli feljegyzések szerint hálásan fogadta a közönség a Solomont – állítólag még azok a középosztálybeli hallgatók is, akik alapvetően ellenezték azt, hogy az opera épületében játszanak vallásos témájú műveket. A budapesti előadás is nagy sikert aratott a Nemzeti Hangversenyteremben. Ezúttal a kórus kapta a legnagyobb tapsot – nem ok nélkül. A Purcell Kórusról elmondható, hogy szinte minden fellépésük egyre tökéletesebben sikerül. Most külső tagokkal egészültek ki, hogy megszólaltathassák Händel nagyszabású kettőskórusait: ragyogóan, gyönyörű hangszínnel, és ami talán még nagyobb erény: változatosan. Az Orfeo Zeneakar is összefogottan és elevenen muzsikált, a continuo-csoport pedig, azt hiszem, bármely világhírű régizene-együttes produkciójának része lehetett volna.

Az est karmestere, Vashegyi György nem csak a mű kiválasztásában és az előadás már említett nagyszerű időzítésében elismerésre méltó – jó ötletnek tartom egyébként a 6 órai kezdést is –, hanem az óriásinak mondható apparátus irányításában is. Érvényesek a tempói, a kisebb zavarokat gyakorlottan hárítja el és pontosan követi az oratórium egyes tételeinek karakterét. Ugyanez elmondható a szólistákról is. Mindenek előtt a címszerepet éneklő Németh Juditról. Nem tévedés: Händel ugyanis érdekes módon utolsó öt oratóriumában a főszerepet, ahogy Salamon szerepét is, női szólamra komponálta – pontosan lehet tudni, hogy mindet Giulia Frasi számára.

És ez ebben az előadásban kicsit sem tűnt érthetetlennek vagy zavarónak. Hiszen Németh Judit meggyőzően, az adott jelenet affektusának tökéletesen megfelelően formálta szólamát, hol a gyengéd szeretet, hol pedig a bölcs uralkodó határozottságának hangján szólalt meg, s mindig összhangban volt partnereivel. A hazug asszonyt megszemélyesítő Meláth Andrea is hasonlóan izgalmasan énekelt. Első megszólalásakor, mikor a király előtt kell bizonyítania igazát, azaz hogy övé az újszülött, olyan sokat sejtető hangszínnel vágott vetélytársnője szavába, hogy nem lehetett igazán eldönteni: a kétségbeesés, a jogos düh vagy a legaljasabb gonoszság hangja-e az. A jelenet során azonban, s véleményem szerint ez a szöveg ismerete nélkül is követhető lett volna, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a két nő közül nem ő mond igazat.

A többi énekest is csak dicsérni lehet: Halmai Katalin és Kiss Noémi puha, gömbölyű hangon énekelt. Csereklyei Andrea és Timothy Bentch szintén jól formálta szólamát. Kovács István pedig kifejezetten szép hangú, technikásan éneklő basszistaként mutatkozott be ezen az estén, s újból meggyőzte hallgatóit arról, hogy ő vérbeli oratóriuménekes.

A Solomon bemutatójának évében, 1749-ben még egy Händel oratóriumot hallhatott a londoni közönség: a Zsuzsannát. Tíz évvel később pedig újból előadták mindkettőt, alig egy hét eltéréssel. Kár, hogy erre itt most nem kerül sor.

(2006. március 5. Nemzeti Hangversenyterem; Händel: Solomon; km.: Csereklyei Andrea, Halmai Katalin, Kiss Noémi, Németh Judit, Meláth Andrea, Timothy Bentch, Kovács István (ének), Purcell Kórus, Orfeo Zenekar; vez.: Vashegyi György)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Barátom nem volt a sötét nyomor napjaiban” – Izsó Miklós színházi szabadságharcai

Trianon után sok erdélyi magyar művész menekült a román üldöztetések elől az anyaországba. De arra is volt példa, hogy egy magyar állampolgárságú színész-rendező önként vállalta, hogy Kolozsvárott marad és a magyarság szellemi fennmaradásáért küzd. Izsó Miklós nevét mégsem őrzik sem szobrok, sem emléktáblák. Pedig színészpedagógusként olyan nagyságokat adott a magyar színháztörténetnek, mint Kiss Manyi vagy Tompa Pufi.
Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bogányi Gergely szólójával tér vissza a Müpa színpadára a MÁV Szimfonikus Zenekar

Június 24-én Ligeti András vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar Bartók, Schumann és Csajkovszkij műveit tolmácsolja, a zeneszerző és zongoravirtuóz Bogányi Gergely szólójával.
Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Klasszikus ajánló

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.
Klasszikus ajánló

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.