Klasszikus

Händel: Solomon

2006.03.16. 00:00
Ajánlom
A Kurtág-fesztivál, Szőllősy András születésnapi koncertje és két világhírű zongoraművész budapesti látogatása után alig több mint egy hetet kell várnunk a Tavaszi Fesztivál kezdetére. A zeneélet e két rendkívül eseménydús időszaka közötti viszonylag nyugodtabb napok legizgalmasabbnak ígérkező hangversenye számomra Händel Solomon című, nagyszabású oratóriumának előadása volt.

Így lehetett ezzel a korabeli közönség is 1749. március 17-én, amikor a nagyböjti időszakban, a farsangi mulatozások és viharos operalátogatások után, a nyári szabadtéri zenei produkciókra várva ellátogatott abba a színházba, ahol – mivel operát nem lehetett játszani – egy-egy új „vallásos drámát” mutattak be a szerző vezényletével. Többnyire kedvenc operaénekeseik közreműködésével – természetesen jelmezek és díszletek nélkül.

A bibliai Salamon története különösen ígéretes böjti szórakozásnak tűnhetett, hiszen a bölcs király élete nem csak tanulságos és morálisan sok szempontból példamutató, de drámai, olykor még kifejezetten szenvedélyes is. Gondoljunk a Szulamithoz írt Énekek énekére, a jeruzsálemi templom felépítésének történetére, az újszülött kisfiúért harcoló két asszonyra vagy pusztán arra a tényre, hogy Salamonnak 700 felesége volt – hogy csak az elsőrangú asszonyokat említsem. Händel és szövegírója minden bizonnyal teljesen tisztában voltak a közönség elvárásaival: lírai, elmélkedő részek, a királyt dicsőítő nagyszabású kórusok és virtuóz, az operától alig különböző áriák és együttesek követik egymást.

Az első felvonás (mert Händel általában nem résznek, hanem felvonásnak nevezte oratóriumainak egységeit) Salamonnak és feleségének szerelmi örömét festi le a természet lágy ölén. A második a pereskedő asszonyok és Salamon bölcs ítéletének felkavaró története, míg a harmadik Sába királynőjének látogatása és Salamon mesés gazdagságának, ezen belül a művészetek terén elért hatalmának ábrázolása, a király és Isten dicsőítése.

A korabeli feljegyzések szerint hálásan fogadta a közönség a Solomont – állítólag még azok a középosztálybeli hallgatók is, akik alapvetően ellenezték azt, hogy az opera épületében játszanak vallásos témájú műveket. A budapesti előadás is nagy sikert aratott a Nemzeti Hangversenyteremben. Ezúttal a kórus kapta a legnagyobb tapsot – nem ok nélkül. A Purcell Kórusról elmondható, hogy szinte minden fellépésük egyre tökéletesebben sikerül. Most külső tagokkal egészültek ki, hogy megszólaltathassák Händel nagyszabású kettőskórusait: ragyogóan, gyönyörű hangszínnel, és ami talán még nagyobb erény: változatosan. Az Orfeo Zeneakar is összefogottan és elevenen muzsikált, a continuo-csoport pedig, azt hiszem, bármely világhírű régizene-együttes produkciójának része lehetett volna.

Az est karmestere, Vashegyi György nem csak a mű kiválasztásában és az előadás már említett nagyszerű időzítésében elismerésre méltó – jó ötletnek tartom egyébként a 6 órai kezdést is –, hanem az óriásinak mondható apparátus irányításában is. Érvényesek a tempói, a kisebb zavarokat gyakorlottan hárítja el és pontosan követi az oratórium egyes tételeinek karakterét. Ugyanez elmondható a szólistákról is. Mindenek előtt a címszerepet éneklő Németh Juditról. Nem tévedés: Händel ugyanis érdekes módon utolsó öt oratóriumában a főszerepet, ahogy Salamon szerepét is, női szólamra komponálta – pontosan lehet tudni, hogy mindet Giulia Frasi számára.

És ez ebben az előadásban kicsit sem tűnt érthetetlennek vagy zavarónak. Hiszen Németh Judit meggyőzően, az adott jelenet affektusának tökéletesen megfelelően formálta szólamát, hol a gyengéd szeretet, hol pedig a bölcs uralkodó határozottságának hangján szólalt meg, s mindig összhangban volt partnereivel. A hazug asszonyt megszemélyesítő Meláth Andrea is hasonlóan izgalmasan énekelt. Első megszólalásakor, mikor a király előtt kell bizonyítania igazát, azaz hogy övé az újszülött, olyan sokat sejtető hangszínnel vágott vetélytársnője szavába, hogy nem lehetett igazán eldönteni: a kétségbeesés, a jogos düh vagy a legaljasabb gonoszság hangja-e az. A jelenet során azonban, s véleményem szerint ez a szöveg ismerete nélkül is követhető lett volna, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a két nő közül nem ő mond igazat.

A többi énekest is csak dicsérni lehet: Halmai Katalin és Kiss Noémi puha, gömbölyű hangon énekelt. Csereklyei Andrea és Timothy Bentch szintén jól formálta szólamát. Kovács István pedig kifejezetten szép hangú, technikásan éneklő basszistaként mutatkozott be ezen az estén, s újból meggyőzte hallgatóit arról, hogy ő vérbeli oratóriuménekes.

A Solomon bemutatójának évében, 1749-ben még egy Händel oratóriumot hallhatott a londoni közönség: a Zsuzsannát. Tíz évvel később pedig újból előadták mindkettőt, alig egy hét eltéréssel. Kár, hogy erre itt most nem kerül sor.

(2006. március 5. Nemzeti Hangversenyterem; Händel: Solomon; km.: Csereklyei Andrea, Halmai Katalin, Kiss Noémi, Németh Judit, Meláth Andrea, Timothy Bentch, Kovács István (ének), Purcell Kórus, Orfeo Zenekar; vez.: Vashegyi György)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.