Klasszikus

Hangokba fojtva

2008.10.25. 00:00
Ajánlom
Megáll-e magában, koncerttermi, kamarazenekari előadásban, leköti-e figyelmünket egész estén át Michael Nyman zenéje? Beindítja-e fantáziánkat, amit kíséretképpen komponált Greenaway, valamint Jane Campion és más rendezők felkérésére? Még a kisebb hibákkal tarkított előadás is megmutatta, hogy film nélkül is milyen hatásos darabok ezek.

A Michael Nyman Band

Kicsit igazságtalan a bevezető kérdés, mert a hatvannégy éves brit Michael Nyman, a világ egyik legismertebb aktív filmzene-szerzője darabjait pályája kezdete óta "élőben" is előadja. A Nyman Band színházi együttesként alakult, eredetileg Campiello Bandnek nevezték. Az Il Campiello (A terecske) című Goldoni-darabot, amely egy velencei életkép, Bill Bryden rendezésében játszották, és a színpadon, a darab szerint egy gondolában elhelyezett zenekar természetesen nem csak imitálta a zenélést. Önállóan Mozart Don Giovannijára épülő szerzeményével több mint harminc évvel ezelőtt mutatkoztak be a londoni Nemzeti Színház előcsarnokában. A Band nem sokkal később vezetője nevét vette fel, és azóta is rendszeres fellépéseket vállal - Nyman például éppen a tavalyi Velencei Biennálé felkérésére komponálhatott nekik új darabot. A vezetője a zongora mellől int néha be, de túlzás volna őt karmesternek nevezni, monoton szólamait kalapálja a zongorán, és vastag keretes szemüvege mögül szigorúan sandít zenészei felé oldalvást.

Az időközben eltelt három évtized alatt Nyman túl van összesen tizenegy Greenaway-film, több más világsiker, így elsősorban a Zongoralecke komponálásán. Kiterjedt életművének legtöbb darabja néhány éve alapított saját lemezcégén keresztül is hozzáférhető. Ha a lemezkiadás felől nézzük, akkor a koncert leginkább a Greenaway Revisited (2005) című lemezre épült. Bevezető kérdésünkre tovább árnyalja a választ, hogy ez a fogalom, a "revisited" ezúttal azt jelzi, hogy a zeneszerző saját filmzenéit megrostálta, kicsit áthangszerelte, újra szerkesztette és emberi fogyasztásra még alkalmasabbá tette, hogy ugyanis a koncertszerű előadás kívánalmainak még jobban megfeleltette őket. Az igazság kedvéért azt is hozzá kell tennünk, hogy operái és egyéb "önálló" művei ezen a koncerten nem szerepeltek, az csak a népszerű filmzenékre épült.

Az akusztikus és elektromos hangszerek, a klasszikus zenei elemek átvétele, Mozart zenéjének mozsárba aprítása majd másképp összerakása, a tizennyolcadik századi dekadencia és a mai világ abszurditásának egymásra vonatkoztatása - ezek a Nyman zenéjét meghatározó ellentétek. Stílusára pedig sokszor rámondják, hogy repetitív - de ez jellemzően csak a Greenaway filmekhez kapcsolható témákra vonatkozik. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Greenaway-jel ’91-ben dolgozott mindeddig utoljára együtt, és hogy vele inkább volt társalkotó. Az egyik filmhez például a zárójelenetet a rendező komponálta a már rögzített zenei sávhoz illesztendő.

A repetitív zene azért igen alkalmas játékfilmek kíséretére, mert a második-harmadik ismétlés után a hallgató füle rááll arra a variációra, amit a már hallotthoz képest a zeneszerző megváltoztat, és ez ellentémaként is funkcionál: még a dallamra figyelünk, de feszültséget kelt a változás. Nyman ezt a feszültséget nagyon gyakran nyilvánvaló disszonanciával fokozza, tudatosan épít erre a hatásra, és a több azonosan hangsúlyos melódia, egy sajátos polifónia hatása olyan, mintha ezek vetélkednének a figyelmünkért, tovább fokozva ezzel a feszültség érzetét.

A Nemzeti Hangversenytermet ezúttal nem a klasszikus koncertek törzsközönsége töltötte meg zsúfolásig, ami nem csoda, hiszen Nyman szerzeményei is legalább annyira populáris, mint klasszikus zenei eszközökkel élnek. Ugyanakkor van valami - feltehetően szándékosan - kimódolt, merev, szögletes Nyman egész lényében, ami még a meghajlásában, vagy a zenekar szabályos elhelyezésében is tetten érhető. A szaxofon és a hegedű, mint vezető dallamhangszerek már az első darabban, a Csodaországban szokatlan, feszítő hangzást produkáltak együtt, amely hasonlóan a régebbiekhez, a kiszámíthatóság és a váratlanság hatásának keverésével operál. Nyman mindig végletekben gondolkodik, már itt a pikoló és a tuba kapott egyszerre fontos szerepet. A Prospero… öt témájának előadása igen meggyőző volt: nagyon élénk, nagyon mozgalmas hangjegyek sorakoztak katonásan. A zongoraszólam volt a legkönyörtelenebbül monoton. Az elkerülhetetlenség közeledtét még expresszívebben mutatja a második részben elhangzott Számokba fojtva zenéje. Sajnos a fantázia-csiklandós darab előadásában kisebb ritmikai pontatlanságok, a vonósok kisebb intonációs elcsúszása fordult elő. A zene kínosan analitikus jellegével, repetitív felfogásával ezek a máshol is előfordult pontatlanságok nehezen férnek össze. Közel hibátlan volt viszont A rajzoló szerződése a második rész zárásában.

Kétségeim voltak viszont a Zongoralecke interpretációjával kapcsolatban. A film zenéjének fő részei egy skót dalgyűjtemény darabjait veszik át, dolgozzák fel, alkotják újra, hogy a legadekvátabb kifejezési formát adhassák a 19. századi történet szereplője érzéseinek. Mint ismert, a főszereplő, a néma feleség legbelső érzéseire csak a zongorajátékából lehet következtetni. De Nyman szóló előadásában nem éreztem azt az expresszivitást, amit a film többszöri megnézése során igen.

A három ráadás azért jelzi, hogy Nyman mint eredeti és nagyhatású zeneszerző megérdemli az ünneplést, szerzeményei celluloid nélkül is fenn fognak maradni, bár a nehéz repertoár - ha már koncertturnéra viszik - pontosabb előadást érdemelt volna.

(2008. október 21. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - The Michael Nyman Band; tagjai: Michael Nyman (zongora), Gabrielle Lester, Catherine Thompson (hegedű), Catherine Musker (brácsa), Tony Hinnigan (cselló), Martin Elliott (basszusgitár), David Roach, Simon Haram (szoprán- és altszaxofon), Steve Sidwell (trombita, szárnykürt), Dave Lee (franciakürt), Nigel Barr (basszusharsona), Ralph Harrison, John Greenough (hangmérnök)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.