Klasszikus

Hangszeres csúcstalálkozó

2015.04.07. 12:00
Ajánlom
Nem sok magyar hegedűművésznek adatik meg, ami Baráti Kristófnak (1979): szólóest a Carnegie Hallban. Műsorának középpontjában Johann Sebastian Bach d-moll partitája (BWV 1004) állt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a világhírű hegedűs Müpa-beli hangversenye szintén az 1720 körül Köthenben keletkezett kompozícióval fog kezdődni. A mű magában foglalja a sokszor önállóan is előadott Chaconne-t, amelyet Yehudi Menuhin a valaha létrehozott legtökéletesebb zenei „építménynek” nevezett.

Beethoven sem hiányzik a kínálatból: 1808-ban keletkezett D-dúr triója (op. 70, no. 1) csendül fel, amelynek mellékneve - Szellem - Carl Czernytől ered. Visszaemlékezéseiben a Beethoven-tanítvány azt írta, hogy a trió második tétele mindig is Hamlet atyjának szellemére emlékeztette őt. Bár ez pusztán Czerny fikciója volt, nem járt messze az igazságtól: Beethoven jegyzetfüzeteiből ma már ismert, hogy a kompozíció keletkezésének idején komolyan foglalkoztatta Shakespeare Macbethjének megzenésítése. A trió vázlataiban a "Macbett" és "Ende" szavak szerepelnek a Largo mellett, ezért feltételezhető, hogy a tételt később a boszorkányok zenéjeként akarta felhasználni.

A szigorú szerkesztés, a tudatos zenei építkezés Bohuslav Martinů hegedűre és brácsára írt Három madrigáljának (H. 313) éppúgy jellemzője, mint a Bach-chaconne-nak. Bár a darab névválasztása reneszánsz előképet feltételez, Martinů 1947-es művében sokkal inkább a 18. századi formákat - és különösen Mozart azonos hangszerösszeállításra írt szonátáit - veszi alapul. A madrigálszerűséget főként az első tétel sodró ritmikája és változatos, hol kontrapunktikus, hol homofon textúrája adja, de a három tétel könnyed, mégis komoly hangvétele is a 16. század kedvelt vokális műfajára utal.

Gabriel Fauré egyik legismertebb műve az I. (c-moll) zongoranégyes (op. 15). Ellentétben a hangverseny többi darabjával, a kompozíció első hallásra valószínűleg nem zeneszerzéstechnikai bravúrjaival, sokkal inkább áradó, végtelen dallamosságával fogja megragadni a közönség figyelmét. Utóbbi Richard Wagner hatása, akivel - és persze zenéjével - Fauré 1879-ben, nem sokkal a kvartett megírása előtt találkozott. Fauré azonban, ellentétben több neves francia pályatársával, nem került a német szerző bűvkörébe: a tőle tanultakat részévé tette jellegzetes stílusának, amely hidat képez a későromantikus César Franck és a századforduló francia zenéje, Debussy és Ravel stílusa között.

A Müpa kínálatának visszatérő csemegéje: kiemelkedő magyar muzsikusok világhírű külföldi pályatársakat látnak vendégül, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán együtt népszerűsítsék a kamarazenét. A közönség hallhatta már Várjon Dénes, később Fenyő László estjét. A Kossuth-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf nem először házigazda. Tavaly Enrico Pace társaságában lépett fel, de idei vendégei is világklasszisok: a brácsás Kim Kashkashian, a zongoraművész Jean-Efflam Bavouzet és a csellista Várdai István.

Baráti partnerei a nemzetközi hangversenyélet keresett művészei. A Bartók zongoraversenyeit is műsorán tartó, kiváló Debussy-játékos, Jean-Efflam Bavouzet (1962) 1995-ben Solti György vezényletével debütált az Orchestre de Paris élén, ezért sokan őt tartják a magyar származású karmester utolsó nagy felfedezettjének. Soltit igazolja, hogy Bavouzet azóta többszörös versenygyőztes, illetve a Gramophone- és az Arany Hangvilla-díjat is elnyerte. Az örmény származású amerikai Kim Kashkashiant (1952), korunk egyik legnagyobb brácsaművészét nem kell bemutatni a budapesti közönségnek, hiszen évtizedek óta jár a magyar fővárosba (magyar zongorista partnere is van Nagy Péter személyében), és már a Művészetek Palotájának is visszatérő vendége. Hasonlóan a csellista Várdai Istvánhoz (1985), számos nemzetközi megmérettetés - legutóbb a rangos müncheni ARD-verseny - győzteséhez, aki az elmúlt években személyes jó barátja, Baráti Kristóf mellett a magyar zenei előadó-művészet világszerte megbecsült nagykövetévé vált.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus videó

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Klasszikus portré

Henri Vieuxtemps, a belgák Paganinije

Virtuóz hegedűs, zeneszerző és tanár, igazi romantikus művész. Kétszáz éve született Henri Vieuxtemps, akinek zenéje ma is izgalmas felfedezést jelent.
Klasszikus ajánló

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.