Klasszikus

Hangszeres csúcstalálkozó

2015.04.07. 12:00
Ajánlom
Nem sok magyar hegedűművésznek adatik meg, ami Baráti Kristófnak (1979): szólóest a Carnegie Hallban. Műsorának középpontjában Johann Sebastian Bach d-moll partitája (BWV 1004) állt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a világhírű hegedűs Müpa-beli hangversenye szintén az 1720 körül Köthenben keletkezett kompozícióval fog kezdődni. A mű magában foglalja a sokszor önállóan is előadott Chaconne-t, amelyet Yehudi Menuhin a valaha létrehozott legtökéletesebb zenei „építménynek” nevezett.

Beethoven sem hiányzik a kínálatból: 1808-ban keletkezett D-dúr triója (op. 70, no. 1) csendül fel, amelynek mellékneve - Szellem - Carl Czernytől ered. Visszaemlékezéseiben a Beethoven-tanítvány azt írta, hogy a trió második tétele mindig is Hamlet atyjának szellemére emlékeztette őt. Bár ez pusztán Czerny fikciója volt, nem járt messze az igazságtól: Beethoven jegyzetfüzeteiből ma már ismert, hogy a kompozíció keletkezésének idején komolyan foglalkoztatta Shakespeare Macbethjének megzenésítése. A trió vázlataiban a "Macbett" és "Ende" szavak szerepelnek a Largo mellett, ezért feltételezhető, hogy a tételt később a boszorkányok zenéjeként akarta felhasználni.

A szigorú szerkesztés, a tudatos zenei építkezés Bohuslav Martinů hegedűre és brácsára írt Három madrigáljának (H. 313) éppúgy jellemzője, mint a Bach-chaconne-nak. Bár a darab névválasztása reneszánsz előképet feltételez, Martinů 1947-es művében sokkal inkább a 18. századi formákat - és különösen Mozart azonos hangszerösszeállításra írt szonátáit - veszi alapul. A madrigálszerűséget főként az első tétel sodró ritmikája és változatos, hol kontrapunktikus, hol homofon textúrája adja, de a három tétel könnyed, mégis komoly hangvétele is a 16. század kedvelt vokális műfajára utal.

Gabriel Fauré egyik legismertebb műve az I. (c-moll) zongoranégyes (op. 15). Ellentétben a hangverseny többi darabjával, a kompozíció első hallásra valószínűleg nem zeneszerzéstechnikai bravúrjaival, sokkal inkább áradó, végtelen dallamosságával fogja megragadni a közönség figyelmét. Utóbbi Richard Wagner hatása, akivel - és persze zenéjével - Fauré 1879-ben, nem sokkal a kvartett megírása előtt találkozott. Fauré azonban, ellentétben több neves francia pályatársával, nem került a német szerző bűvkörébe: a tőle tanultakat részévé tette jellegzetes stílusának, amely hidat képez a későromantikus César Franck és a századforduló francia zenéje, Debussy és Ravel stílusa között.

A Müpa kínálatának visszatérő csemegéje: kiemelkedő magyar muzsikusok világhírű külföldi pályatársakat látnak vendégül, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán együtt népszerűsítsék a kamarazenét. A közönség hallhatta már Várjon Dénes, később Fenyő László estjét. A Kossuth-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf nem először házigazda. Tavaly Enrico Pace társaságában lépett fel, de idei vendégei is világklasszisok: a brácsás Kim Kashkashian, a zongoraművész Jean-Efflam Bavouzet és a csellista Várdai István.

Baráti partnerei a nemzetközi hangversenyélet keresett művészei. A Bartók zongoraversenyeit is műsorán tartó, kiváló Debussy-játékos, Jean-Efflam Bavouzet (1962) 1995-ben Solti György vezényletével debütált az Orchestre de Paris élén, ezért sokan őt tartják a magyar származású karmester utolsó nagy felfedezettjének. Soltit igazolja, hogy Bavouzet azóta többszörös versenygyőztes, illetve a Gramophone- és az Arany Hangvilla-díjat is elnyerte. Az örmény származású amerikai Kim Kashkashiant (1952), korunk egyik legnagyobb brácsaművészét nem kell bemutatni a budapesti közönségnek, hiszen évtizedek óta jár a magyar fővárosba (magyar zongorista partnere is van Nagy Péter személyében), és már a Művészetek Palotájának is visszatérő vendége. Hasonlóan a csellista Várdai Istvánhoz (1985), számos nemzetközi megmérettetés - legutóbb a rangos müncheni ARD-verseny - győzteséhez, aki az elmúlt években személyes jó barátja, Baráti Kristóf mellett a magyar zenei előadó-művészet világszerte megbecsült nagykövetévé vált.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.
Klasszikus ajánló

Fantasztikus látványvilággal vár az Attila opera a Margitszigeten

Legendák, titkok, múlt és jövő. 400 nm ledfal, 21. századi látványtechnika, filmes hatás. Varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház hatalmas színpadán.
Klasszikus ajánló

Vonósnégyesek Eszterházán

Haydnt játszani és hallgatni Eszterházán egyaránt egyedülálló élmény. A Haydneum sorozatában ezúttal kiemelkedő vonósnégyeseink muzsikálnak a fertődi Esterházy-kastély Apolló-termében augusztus minden hétvégéjén.