- Erre a hangversenyre nem saját bérletük keretében, hanem a Müpa rendezésében kerül sor.
- Ilyen hangversenyeket a Müpa 2005-ös megnyitása óta rendezünk. Ezek vagy az aktuális évfordulókhoz kötődnek, vagy ha nem, akkor igyekszünk a repertoárunkban lévő darabokból népszerűbb műsorokat összeállítani. Olyanokat, amelyek a bérletes törzsközönségünkön túl egy szélesebb kör számára is vonzók lehetnek. A mostani koncerten elhangzó Magnificat és Gloria például Vivaldi legkedveltebb művei tartoznakk A négy évszak mellett, és Haydn Nelson-miséje is a szerző legtöbbet játszott kompozícióinak egyike. Eredeti változatában, ahogyan most megszólaltatjuk, nincsenek fafúvós hangszerek, ami lehetővé teszi, hogy e darabot barokk első félidővel párosítsuk össze. A historikus előadásmódban ugyanis az adott hangszerek egy-egy stíluskörben sokszor behatárolják a lehetőségeket: nem ideális bécsi klasszikus hangszereken barokk zenét játszani, és megfordítva. A műsor-összeállítás ezúttal azért is érdekes, mert Haydn egyházi zenéje ezer szállal kötődik az itáliai előzményekhez, és ez a kapcsolat most élőben is hallhatóvá válik.
- Néhány évvel ezelőtt belekezdtek egy hangszerépítési programba, melynek során régi hangszerek másolatait készíttetik el az Orfeo Zenekar számára. Hol tart most ez a folyamat?
- Ez soha nem fejeződik be. A barokk vonóshangszer-kópiák nemzetközileg is elismert mestere, Koós Viktor készített hét-nyolc hangszert a számunkra, de természetesen fúvós hangszereket is rendelünk. Az elmúlt esztendők egyik nagy eredménye, hogy lett például úgynevezett toló-trombitánk (olaszul tromba da tirarsi): ez Bach egyik speciális, kromatikus skálára is alkalmas hangszere volt, amelyben ötvöződnek a natúr, vagyis billentyűk nélküli trombita és a harsona tulajdonságai. Használatához a muzsikus részéről komoly „matematikai" gondolkodásra is szükség van: a harsonára jellemző tolórész alkalmazásával ugyanis játék közben változtatható a hangszer alaphangja, és pontosan tudni kell, ezáltal mely felhangok hova kerülnek. Trombitásunk, Winkler Balázs megtanult rajta játszani, és szenzációs dolgokra képes vele.
- Ez az egyetlen ilyen hangszer Magyarországon?
- Feltehetőleg igen, épp azért voltunk kénytelenek építtetni egyet. Bach-művek esetében gyakran van rá szükség, s ebben a szezonban is húsz Bach-kantáta szólal meg az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus előadásában, különböző helyszíneken, januárban például a Müpában.
- Ezek az új építésű kópia hangszerek a zenekar tulajdonába kerülnek?
- Vannak hangszerek, amelyek az Orfeo Zenei Alapítvány tulajdonát képezik. Ilyen a fortepianónk és a francia csembalónk, amelyeket a Zeneakadémián most indult régizenei MA-képzésben is állandóan használunk. Persze az az ideális, ha egy zenész saját magának vásárolja meg a számára szükséges hangszereket, de ezt csak a külföldön élő specialisták tehetik meg, mint például Kertész Ildikó, Tábori Péter vagy Farkas Györgyi, akik szoktak első fúvósként játszani az Orfeóban. Mindegyikőjüknek van tíz-húsz historikus hangszere, amelyeken meg kellett tanulniuk játszani, hiszen mindegyik teljesen más fogásokat és hangképzést igényel, és egyikről a másikra váltani, akár hétről hétre, nem kis feladat.
- Említette a zeneakadémiai régizenei mesterképzést. Ennek beindítását sok éves előkészítő munka előzte meg.
- Dr. Batta András rektor úrral négy-öt évet dolgoztunk az előkészítésen, és 2011 szeptemberében végül szakmailag rendkívül erős és izgalmas oktatás indult el a Zeneakadémián. A barokk hegedű program vezetője, az angol Simon Standage októberben tartott kurzust, s nagy öröm, hogy a historikus vonósjáték egyik legjelentősebb képviselője ezt első ízben immár intézményi keretek között tehette meg. Kurzusaink nemcsak a növendékeknek szólnak, hanem kivétel nélkül nyitva állnak valamennyi érdeklődő előtt.
- Néhány nappal saját együtteseinek koncertje előtt, november 19-én első alkalommal dirigálja a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekarát. Ennek a hangversenynek a műsora elég színes lesz.
- Valóban színes a program: Wagnerrel kezdünk, A nürnbergi mesterdalnokok nyitányával, aztán Szecsődi Ferenc virtuóz Hubay Jenő-műveket játszik, a második részben pedig a számomra egyik legkedvesebb darab, Haydn Évszakok című oratóriumának második felét, az Ősz és a Tél című részt adjuk elő. Egyébként 2012 májusában valószínűleg zeneakadémistákkal megszólaltatjuk majd a Müpában az egész művet.
- Az Évszakok előadásán kívül sok más produkciót is vezényel a jövő év első felében a Művészetek Palotájában.
- Szakmai szempontból életem egyik legérdekesebb évada áll előttem. Együtteseim bérletsorozatának keretében három koncertet tartunk: januárban egy Bach-estet adunk, márciusban Haydn Teremtését adjuk elő, áprilisban pedig Händel Theodora című oratóriuma következik. Ez utóbbit az Operaházzal formálódó együttműködés második lépéseként 2013 júniusában ott is bemutatjuk. Első lépésként ez év áprilisában, a Müpában előadtuk Rameau Hippolyte et Aricie című operáját, amelyet 2012 júniusában három este az Operaházban, Káel Csaba rendezésében viszünk színre. Elképzelésünk szerint tehát minden év tavaszán a Müpában, a saját sorozatunk részeként koncertszerűen bemutatjuk azt a művet, amelyet a következő szezon végén, vagyis bő egy évvel később az Operaházban színpadra állítunk: így szeretnénk a régizenei repertoárt meghonosítani az Operaházban. A másik izgalmas tavaszi esemény az lesz, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválon egy régi adósságunkat rendezzük: végre sor kerül Händel egyik főművének, a Herkulesnek a magyarországi bemutatójára. A darab jelentősége Mozart Don Giovannijáéhoz mérhető, s az előadást 2009 óta próbáljuk tető alá hozni, de ezidáig nem sikerült. Június végén pedig a Wagner-napok után, nemzetközi együttműködésben bemutatjuk és lemezre vesszük a Beethoven-kortárs francia szerző, Étienne Nicolas Méhul (1763-1817) több mint kétszáz éve az egész világon sehol sem játszott operáját, az Adrient.
Vivaldi és Haydn - Orfeo Zenekar, Pucell Kórus
2011. november 25. 19:30
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Km.: Szutrély Katalin, Pintér Ágnes (szoprán), Nagy Bernadett (alt), Kálmán László (tenor), Kovács István (basszus), Gyöngyösi Levente (orgona)
Hangversenymester: Paulik László
Vez.: Vashegyi György
Vivaldi: Magnificat, RV 610; Gloria, RV 589
Haydn: Nelson-mise (Missa in augustiis), d-moll, Hob. XXII:11