Klasszikus

Hangszert és mesterséget örökölni

Interjú Devich Gergely gordonkaművésszel
2018.10.18. 09:30
Ajánlom
A húszéves Devich Gergely neve több helyről ismerős lehet a zenekedvelők számára: korábban megnyerte a Banda Ede- és a Friss Antal-gordonkaversenyeket, lemeze a Hungarotonnál jelent meg. Muzsikusdinasztia tagja, de nem a szülők kötelezték arra, hogy zenész legyen. Október 31-én harmadmagával lép fel a Solti-teremben.

Nagyapád, Devich János gordonkaművész, édesanyád, Kovalszki Mária zongoraművész. Mik az első élményeid a hangszereddel?

Édesanyám zongorája közelében nőttem fel, ha szabad így fogalmazni. Tehát zenészcsalád vagyunk, de nem azért tanultam zenét, mert engem is muzsikusnak szántak. Kodály országában tudjuk, hogy a zene fejleszti a hallást, a koncentrációt, kialakít egyfajta érzékenységet, ezért taníttattak zenére a szüleim. Nem akartam zongorázni, hegedülni vagy nagybőgőzni sem, viszont a gordonka nagyon megragadott. Nyolcévesen kezdtem játszani rajta, ami egyáltalán nem számít korainak. De a szüleim nem gondolták, hogy hosszú történet lesz velem a cselló.

Miért nem?

Igen mozgékony gyerek voltam, és egy vonós hangszernél az alapokat elsajátítani rengeteg munka, idő és türelem. Ma is tanulom, hogyan kell szép hangot képezni.

karacsonyDevichJanossalduo-125633.jpg

Nagypapa és unoka: Karácsony Devich Jánossal és Gergellyel (Fotó/Forrás: A Devich-család engedélyével)

A nagyapád kivette a részét a tanításodból?

Van egy közös fotónk nyolcéves koromból, amikor az ölében ülök a csellóval, és együtt fogjuk a vonót. (Fent.) De nem gondolta, hogy egy ilyen kicsi tanítvánnyal, mint én, foglalkozni tud. 2009 karácsonyán, amikor már három éve gordonkáztam, rávették, hogy duózzunk. Ekkor volt az egyetlen alkalom, hogy együtt játszottunk. Aztán 2012 februárjában, amikor a Zuglói Filharmóniával Dohnányi Konzertstück című csellóversenyét játszottuk, hallott engem, és onnantól rendszeresen tanított. Amikor felvettek a Zeneakadémia előkészítő tagozatára, három évig jártam hozzá kamaraórára. Amikor kinőttem az előző csellómat, amit Pejtsik Árpádtól (zenepedagógus, gordonkaiskolák szerzője - a szerk.) kaptam kölcsön, felajánlotta a hangszerét. Ezen játszom ma is. Hatalmas ajándék, hiszen legalább negyven-ötven éven keresztül játszott rajta.

Mit adott neked ez a családi környezet?

Az elején még nagyobb jelentősége van, ha valaki zenészcsaládba születik. Én csak előnyét tapasztalom – hiszen rengeteg dolgot hoztam édesanyámtól és a nagyapámtól –, de bárki lehet jó muzsikus, bárhonnan is jön.

DevichGergelyesKovalszkiMaria-125633.jpg

Devich Gergely és édesanyja, Kovalszki Mária (Fotó/Forrás: A Devich-család engedélyével)

Ha nem a szüleid küldtek muzsikusnak, akkor hogyan választottad a pályát?

Antók Zsuzsanna, a zeneiskolai tanárom volt az, aki a pályára állított. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy szerettem gyakorolni, de csináltam. Ő volt az, aki azt mondta, hogy belőlem csellista lesz. Abban is határozottabb volt a szüleimnél, hogy jelentkezzek előkészítő tagozatra a Zeneakadémián. Kényes téma, hogy meg szabad-e mondani egy gyereknek, hogy mi legyen, de én hálás vagyok, hogy így alakult. A legmagasabb szintre való törekvés igényét kaptam tőle.

A Zeneakadémián Mező László és Varga István tanít.

Mező László már az előkészítőn tanított. Hatalmas tapasztalata van abban, hogy tudja, egy diáknak milyen fejlődési folyamatban mit érdemes játszani. Sajnálom, hogy nem hallottam élőben gordonkázni. A tanításán keresztül viszont hatással van rám az ő csellózása, ahogy most már Varga István tanár úré is. A másik nagy hatás Batta András zenetörténet óráin ért, ott éreztem meg a felfedezés örömét, a zene szeretetének egy más szintjét. Az lett a hobbim, hogy szélesítsem a látókörömet. Azokon az órákon Batta András Bachtól Schönbergig mindenben megtalálta nekünk, mi az, ami érdekes és megfogható.

KocsisZoltannalKaposfest-125633.jpg

Devich Gergely Kocsis Zoltánnal a Kaposfesten, 2012 (Fotó/Forrás: A Devich-család engedélyével)

Mik a kedvenceid?

„Mindenevő” vagyok a komolyzenében. Az első nagy kedvencem Bartók volt. Életem egyik legnagyobb koncertélménye egy Csodálatos mandarin-előadás a Fesztiválzenekarral. Sokat olvastam Bartókról Lendvai Ernő (zeneteoretikus, zenetörténész - a szerk.) könyveiben. Közel áll hozzám Alban Berg is, aki szerintem a 20. század legnagyobb romantikusa. Fantasztikus univerzum az életműve, a Wozzeck, a Lulu, a Hegedűverseny, a Három zenekari darab.

Milyen inspirációid vannak más művészeti ágakból?

Az idei év felfedezése volt számomra Tarkovszkij és Bergman filmjei. De olyan kimeríthetetlen a kultúra. Egy életet el lehetne tölteni Beethoven 32 zongoraszonátájával, és az csak az életművének egy kis szelete.

Kik azok a csellisták, akik hatottak rád?

Perényi tanár úr a mai napig jelentős hatás, már két éve járok hozzá kamarazenére. De említhetném a mai aktív csellistáinkat, Várdai Istvánt, Fenyő Lászlót. Régen Rosztropovics-rajongó voltam, a Dvořák-csellóversenyből a Londoni Szimfonikusokkal készült felvételét rengeteget hallgattam. Az utóbbi időben Pierre Fournier felvételeit veszem elő szívesen. Lenyűgöz az eleganciája.

Három éve jelent meg a lemezed, amelyet édesanyáddal közösen készítettetek. Hogy emlékszel erre? Vannak dolgok, amit ma másképp játszanál?

Az a lemez alighanem azért valósulhatott meg, mert előtte Kölnben a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Magyarországot képviselve - a legnagyobb meglepetésemre - harmadik díjat kaptam. Van, hogy visszahallgatom a lemezt, és azt érzem, egy-két darab lehetett volna kifejezőbb, bátrabb, de büszke vagyok rá. Amit akkor ki szerettem volna fejezni, az nagyjából sikerült. Mert persze az ember mindig elégedetlen magával.

Te elégedetlen vagy magaddal?

Igen, de ez valahol jó. Előrevisz. Persze kell önbizalom ahhoz, hogy az ember szólistaként leüljön egy zenekar elé. Voltak olyan koncertjeim, amik után azt éreztem, hogy jobb lehettem volna, ha elengedem magam. Itt az önmagam elfogadásáról van szó. Ne akarj több lenni, mint ami épp akkor vagy, de mégis akarj több lenni, hogy tanulj, fejlődj. Tanulnom kell még, hogy megérezzem ennek az egészséges egyensúlyát.

KobajasiKenicsirovalMAVzenekarral-125631.jpg

Kobajasi Kenicsíróval (Fotó/Forrás: A Devich-család engedélyével)

Mi érdekel különösen a gordonkarepertoárból?

Mostanában Kodály. Egyik első élményeim közé tartozik, hogy az Adagiót hallgatom Perényi Miklóssal. Közel érzem magamhoz. Várom, hogy az október 31-i koncerten eljátsszuk a Duót Osztrosits Évával.

Ravel Triója is műsorra kerül. Sok hasonlóság van a két zeneszerző között.

Kodály járt Párizsban Balázs Bélával, és nagy élmény volt számára a századforduló francia zenéje. Ravel és Kodály mindketten inspirációt merítettek a népzenéből, az előbbi a trió első tételében egy baszk tánc ritmusát használja (3+2+3 / 8). A koncerten még Chopin g-moll csellószonátáját szólaltatjuk meg, amely a zeneszerző életének utolsó nyilvános koncertjén hangzott el Auguste Franchomme-mal, aki hatalmas csellista volt. Hosszú darab, és nagyszerűen van megkomponálva, de nehéz ezt a hosszú ívet jól megformálni.

KovalszkiMariavalZeneakademiaSoltiterem-125632.jpg

Kovalszki Mária és Devich Gergely a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: A Devich-család engedélyével)

Hogyan ismerted meg Osztrosits Évát?

Édesanyám révén, aki éveken át volt zongorakísérő Éva tanáránál, Kokas Katalin osztályában. Tavasszal játszottunk először együtt.

Tehát édesanyád a kapocs.

Gyerekkorom óta ő az, akivel a legtöbbet játszom. Egészen különös kapcsolat van közöttünk. Annyival könnyebben megértjük egymást zeneileg, mint másokkal. Nagyon sokat tanultam tőle mint zenésztől, és csak évekkel később láttam meg ennek a jelentőségét. Annyira természetes volt vele játszani, hogy rá sem csodálkoztam, hogy ez micsoda ajándék.

A koncert október 31-én 19 órakor lesz a Zeneakadémia Solti termében.

Fejléckép: Devich Gergely. Fotó: Mikes Réka.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Vizuál

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.