A 19 órakor kezdődő hangverseny első részében érzelmileg viharos, patetikus, hősi, küzdelmes, szenvedélyes alkotások hallhatók, a Coriolan-nyitány és a III. zongoraverseny. A Coriolan-nyitány a római hadvezérről írt drámához készült 1807-ben; a főhős portréját - vagy talán Beethovenét? -: egyfelől az elszánt küzdelem, másfelől gyengéd líra jellemzi. A c-moll zongoraversenyt maga Beethoven mutatta be és a leírások szerint a koncerten a lapozó üres kottaoldalakat lapozgatott, a szólórészt teljesen fejből játszotta a mester. 

Ezen az estén a mű egy olyan fiatal művész, Balog József tolmácsolásában hallható, aki virtuóz, ugyanakkor elmélyült produkciókkal tette emlékezetessé fellépéseit. A hangversenyt a III. "Eroica" szimfónia zárja. A szerző az eredetileg „Bonaparte szimfónia" komponálásával a radikális Napóleon előtt tisztelgett. Hatalomra törekvése miatt azonban Beethoven dühös lett és végül a szimfónia az Eroica címet kapta.