Klasszikus

Hármas minőségben

2013.05.15. 09:20
Ajánlom
A Budapesti Fesztiválzenekar élén Osmo Vänskä - első ránézésre - furcsa összetételű programot vezényelt. Az alábbi beszámoló az együttes vasárnapi (május 12-i) koncertje nyomán készült. KRITIKA

Az est mai finn zenével, Kalevi Aho Minea című, 2008-ban befejezett nagyzenekari darabjával kezdődött. A folytatásban Bartók Béla I. zongoraversenyét Ránki Dezső szólójával hallgathattuk meg, a második részben pedig Prokofjev Rómeó és Júlia balettzenéjéből szólalt meg tizenkét tétel. Lehetséges, hogy a véletlen műve, de e három darab nem pusztán elhangzott egymás mellett, rezonált is egymásra. A kulcsot a „nyitány" adta meg. Kalevi Aho kifejezetten hatásos és gusztusos zenekari partitúrát kompilált. Szinte biztos, hogy nem lesz száz év múlva gimnáziumi tananyag, de hát a maiak közül ki lesz az? S hogy a szerző a műre vonatkozó formastratégiáját menet közben változtatta meg, ez sem meglepő, inkább tipikus. A mű eleinte rondónak tűnik, de a második epizód úgy elterebélyesedik, hogy lényegében a darab teljes második felét kitölti, a legvégén pedig még egy hasonló anyagú kódát is „magára húz". A zenei matéria igen egyszerű volt, melyet az ügyes (kissé bombasztikus hangszerelés) ravaszul felstilizált. Kalevi Aho tudja (vagy megtanulta: például Prokofjevtől), hogy a zenekarhoz jól illeszkedő zenei anyag nem feltétlenül bonyolult, s ebből a nem bonyolult anyagból ki lehet alakítani különb s különb féle ostinatókat. Talán ezt is a szovjet zene (Prokofjev és/vagy Sosztakovics) hatásának tudhatjuk be. A hangzást az ütőhangszeres színek uralták, e színek leginkább az invenció apadásáról próbálták meg elterelni (egyébként sikerrel) a hallgató figyelmét.

Osmo Vänskä magabiztosan vezényelt, s a zenekar is olyan meggyőzően játszott, mintha csak egy repertoárdarabot szólaltatott volna meg. S ugyanezt nyugodtan elmondhatjuk a Bartók-darab előadásáról is. Ránki Dezső nemcsak az ütőhangszeres effektusokra, hanem a hangszerelés minden egyes mozzanatára reagált, maximálisan szolgálva a szimfonikus koncert ideáját. Ugyanakkor egy pillanatra sem olvadt bele a zenekari hangzásba, olyan koncertet játszott, melyben a zongora vezető szerepe egy pillanatra sem volt kétséges. Hangversenykörülmények között ez nagyon kevés zongoristának sikerül, bevallom, hogy a darabot magam még soha nem hallottam ennyire transzparens előadásban. Az egyik titok talán az volt, hogy Ránki rendkívüli precizitással valósította meg a szólam Bartók által kialakított hangsúlyviszonyait, játékából kiderült, hogy minden egyes akcentus helye gondos mérlegélés révén - a hangszerelés topográfiai viszonyainak figyelembevételével - lett kijelölve. E túlfeszített fegyelem már önmagában is lenyűgözhetett volna. Ám Ránki a színeket, az árnyalatokat, az „apróságok költészetét" is megmutatta, ami egészen kivételes.

Csak a végeredmény hallatán tudom megítélni a finn dirigens teljesítményét, látni (a felnyitott zongoratető miatt) nem láttam. A hallottak alapján első osztályú karmesteri produkcióról kell beszámolnom.

Nagyon is látható volt viszont a koncert második részében. Prokofjev balettzenéjét - már ami a vezénylő kezek pozícióját illeti - igen magasan dirigálta. Mozdulatai alig-alig estek a váll vonala alá, s ettől mintha a zenekar is kinyújtózkodva, kitágult tüdővel játszott volna. S talán a mindent átható lendület is ebből származott, Osmo Vänskä „utánam srácok!" felkiáltással húzta az együttest. Ettől aztán minden tétel csúcsra járatva pörgött le, a végén szinte kivétel nélkül nagy kisülésekkel. Tizenkét kisülést persze nem lehet elhitetni, de ez most legyen a műfaj, a balett-szvit problémája. A kezek pozíciója miatt kezdtem el arra figyelni, hogy vajon mennyire pontosak Vänskä mozdulatai. Hamar kiderült, hogy nagyon, csak a tájékozódási pontok most nem a mozdulat alján, hanem a tetején voltak. Nem lefelé, hanem felfelé ütött. (Milyen mozdulatot lát az olvasó lelki szemeivel, ha azt hallja, hogy „hopp-hopp"?)

5B5229F7-A78B-4D1F-A235-78F8DBFE0DBD

A Budapesti Fesztiválzenekar 2012. szeptember 29-i koncertje a Brugge-i Concertgebouwban

Igen, erről ismerszik meg a balettkarmester. A hangot, a ritmust mindig az ugrás szolgálatába állítja, s ettől most a Rómeó és Júlia zenéje is röpködött a koncertteremben. Nem biztos, hogy minden muzsikusnak sikerült átfordítani a koordinátarendszert, volt néhány bizonytalan frázis-indítás, egy-egy szóló sem kezdődött el mindig a kellő határozottsággal, ám a játék lelkülete - s ezzel összefüggésben a hangzás légiessége és a mozgás rugalmassága: azaz a táncos erények - mindezt feledtették.

Ha majd legközelebb látom és hallom Osmo Vänskät, tudni fogom, hogy teremtő erejű (Minea), professzionálisan kísérő (Zongoraverseny) és több technikájú (Rómeó és Júlia) dirigens. Nagy lesz az elvárás. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elhunyt Martin Böttcher, Németország egyik legsikeresebb filmkomponistája

A Winnetou-filmek legendás zeneszerzőjét kilencvenegy éves korában, szombatra virradóra érte a halál a schleswig-holsteini Rendsburgban.
Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.