Klasszikus

Három az egyben

2016.02.23. 08:00
Ajánlom
Szimfónia, oratórium, opera – három műfaj egyetlen műben, egymással bújócskázva, váltakozva. Berlioz drámai szimfóniája, a Rómeó és Júlia a Zeneakadémián február 17-én. Csengery Kristóf kritikája.

Sok az adóssága a magyar hangversenyéletnek a francia zene területén – ezekből törlesztett néhányat az utóbbi időben Kovács János a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén. Először Bizet első L'Arlésienne szvitjét (a kevésbé népszerűt) vezényelte Alexandre Guilmant orgonára és zenekarra komponált, op. 42-es szimfóniája társaságában február 7-én a Müpában, majd tíz nappal később Berlioz drámai szimfóniáját, a Rómeó és Júliát (op. 17 – 1839) szólaltatta meg szintén a Rádiózenekar hangversenyén, ezúttal a Zeneakadémián.

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Berliozt egész pályája során sötét árnyékként kísértette a meg nem értés, a sikertelenség. Nem véletlenül alakult ez így: átmeneti szerző volt, aki legtöbb művében vállalta a kísérletezést, olyan műfajokat és formákat hozva létre, amelyek eltértek a közmegegyezéstől, és könnyen kivívták az elutasítást. A Rómeó és Júlia is rendhagyó opus, ez a mű azonban kivétel: sikert aratott az ősbemutatón, 1839. november 24-én.

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Fotó/Forrás: Posztós János)

Az azóta eltelt százhetvenhét év során mégsem vált népszerű darabbá, világszerte ritkán játsszák, miközben más Berlioz-művek, a Fantasztikus szimfónia vagy a Harold Itáliában a törzsrepertoár részei. A mellőzöttség oka persze kézenfekvő és nagyon is gyakorlati természetű: az egy és háromnegyed óra terjedelmű mű nagyon nehéz, nem lehet semmivel sem társítani a koncertprogramokon, és az a legszerencsésebb, ha szünet nélkül játsszák. Mindez együtt sokakat eltántorít a megszólaltatásától – másokat pedig a meghallgatásától.

Kovács János ideális előadója a műnek. Vérbeli operakarmester, s ez ebben az összefüggésben, tekintve a mű nagyszabású, operai ihletésű fináléját, fontos körülmény. Ugyanakkor nagy tapasztalatú, igényes hangverseny-dirigens is, amire a sok-sok érzékeny kidolgozást megkövetelő szimfonikus részlet (például a Mab-scherzo) esetében szintén szükség van.

Vezetésével a Rádiózenekar és a Rádiókórus egyenletes színvonalú, kvalitásos előadást hozott létre. Nem volt ez a produkció minden részletében kifogástalan: a zenekari teljesítményt olykor (például mindjárt a művet bevezető szimfonikus előjátékban) apró pontatlanságok szeplőzték, s néha a kórus intonációja is kívánnivalót hagyott maga után – ezek azonban olyan csekély jelentőségű szépséghibák, amelyek nem befolyásolták érdemben az egészében vonzó összképet.

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Posztós János)

Mert az összkép vonzó volt, ezt leszögezhetjük: a mű hitelesen szólalt meg, a hallgató érzékelhette műfaji összetettségét, felfigyelhetett azokra a hangütésekre, amelyekkel a Rómeó és Júlia tételei visszautalnak vagy előlegeznek az életműben, olyan kompozíciók jellegzetes dallamfordulataira vagy harmóniameneteire emlékeztetve, mint a Fantasztikus szimfónia, a Harold Itáliában, a Benvenuto Cellini- vagy a Római karnevál-nyitány, a Requiem vagy a Te Deum.

Prima Primissima díj 2015

Tíz kategóriában 13. alkalommal vehették át a díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában, köztük Kovács János karmester.

Kovács János vezénylése hitelesen volt nagyszabású, nem hiányzott belőle a szükséges pátosz és drámai feszültség – de a lírai részletek is megkapták a kellő figyelmet. A szólisták kiválasztásakor sikerült három olyan énekest felkérni, akik hasonlóan jó vokális állapotban vannak, és felfogásuk-iskolázottságuk sem áll messze egymástól. Schöck Atala maga a kultúra és kifinomultság, közreműködése az elmélyültséget és lírát hozta a műbe. Horváth István energikusan karakterizál és magabiztosan kontrollálja tenorját – ő is értékes színekkel gazdagította az előadást. Cser Krisztián pedig a fináléban játszott fontos szerepet Lőrinc barátként: gazdagon zengő basszusa magától értődő természetességgel adott méltóságot és monumentalitást a jelenetnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Színház

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.