Klasszikus

Három az egyben

2016.02.23. 08:00
Ajánlom
Szimfónia, oratórium, opera – három műfaj egyetlen műben, egymással bújócskázva, váltakozva. Berlioz drámai szimfóniája, a Rómeó és Júlia a Zeneakadémián február 17-én. Csengery Kristóf kritikája.

Sok az adóssága a magyar hangversenyéletnek a francia zene területén – ezekből törlesztett néhányat az utóbbi időben Kovács János a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén. Először Bizet első L'Arlésienne szvitjét (a kevésbé népszerűt) vezényelte Alexandre Guilmant orgonára és zenekarra komponált, op. 42-es szimfóniája társaságában február 7-én a Müpában, majd tíz nappal később Berlioz drámai szimfóniáját, a Rómeó és Júliát (op. 17 – 1839) szólaltatta meg szintén a Rádiózenekar hangversenyén, ezúttal a Zeneakadémián.

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Berliozt egész pályája során sötét árnyékként kísértette a meg nem értés, a sikertelenség. Nem véletlenül alakult ez így: átmeneti szerző volt, aki legtöbb művében vállalta a kísérletezést, olyan műfajokat és formákat hozva létre, amelyek eltértek a közmegegyezéstől, és könnyen kivívták az elutasítást. A Rómeó és Júlia is rendhagyó opus, ez a mű azonban kivétel: sikert aratott az ősbemutatón, 1839. november 24-én.

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Fotó/Forrás: Posztós János)

Az azóta eltelt százhetvenhét év során mégsem vált népszerű darabbá, világszerte ritkán játsszák, miközben más Berlioz-művek, a Fantasztikus szimfónia vagy a Harold Itáliában a törzsrepertoár részei. A mellőzöttség oka persze kézenfekvő és nagyon is gyakorlati természetű: az egy és háromnegyed óra terjedelmű mű nagyon nehéz, nem lehet semmivel sem társítani a koncertprogramokon, és az a legszerencsésebb, ha szünet nélkül játsszák. Mindez együtt sokakat eltántorít a megszólaltatásától – másokat pedig a meghallgatásától.

Kovács János ideális előadója a műnek. Vérbeli operakarmester, s ez ebben az összefüggésben, tekintve a mű nagyszabású, operai ihletésű fináléját, fontos körülmény. Ugyanakkor nagy tapasztalatú, igényes hangverseny-dirigens is, amire a sok-sok érzékeny kidolgozást megkövetelő szimfonikus részlet (például a Mab-scherzo) esetében szintén szükség van.

Vezetésével a Rádiózenekar és a Rádiókórus egyenletes színvonalú, kvalitásos előadást hozott létre. Nem volt ez a produkció minden részletében kifogástalan: a zenekari teljesítményt olykor (például mindjárt a művet bevezető szimfonikus előjátékban) apró pontatlanságok szeplőzték, s néha a kórus intonációja is kívánnivalót hagyott maga után – ezek azonban olyan csekély jelentőségű szépséghibák, amelyek nem befolyásolták érdemben az egészében vonzó összképet.

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Posztós János)

Mert az összkép vonzó volt, ezt leszögezhetjük: a mű hitelesen szólalt meg, a hallgató érzékelhette műfaji összetettségét, felfigyelhetett azokra a hangütésekre, amelyekkel a Rómeó és Júlia tételei visszautalnak vagy előlegeznek az életműben, olyan kompozíciók jellegzetes dallamfordulataira vagy harmóniameneteire emlékeztetve, mint a Fantasztikus szimfónia, a Harold Itáliában, a Benvenuto Cellini- vagy a Római karnevál-nyitány, a Requiem vagy a Te Deum.

Prima Primissima díj 2015

Tíz kategóriában 13. alkalommal vehették át a díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában, köztük Kovács János karmester.

Kovács János vezénylése hitelesen volt nagyszabású, nem hiányzott belőle a szükséges pátosz és drámai feszültség – de a lírai részletek is megkapták a kellő figyelmet. A szólisták kiválasztásakor sikerült három olyan énekest felkérni, akik hasonlóan jó vokális állapotban vannak, és felfogásuk-iskolázottságuk sem áll messze egymástól. Schöck Atala maga a kultúra és kifinomultság, közreműködése az elmélyültséget és lírát hozta a műbe. Horváth István energikusan karakterizál és magabiztosan kontrollálja tenorját – ő is értékes színekkel gazdagította az előadást. Cser Krisztián pedig a fináléban játszott fontos szerepet Lőrinc barátként: gazdagon zengő basszusa magától értődő természetességgel adott méltóságot és monumentalitást a jelenetnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.
Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Áthallások – az Egri & Pertis Zongoraduó új koncertsorozata a BMC-ben

Milyen maszkban pantomimozott volna Debussy? Mi köze volt Faurénak a bergamaszkokhoz? Sétált-e Händel London komédiás negyedében, és mit talált Sztravinszkij Petruska szobájában?
Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa 87 éves volt.