Klasszikus

Három az erdélyi igazság

2012.11.11. 08:05
Ajánlom
A sajátos transzilván szellemiség egyaránt áthatja az Erdélyben maradó, illetve az onnan elszármazott zeneszerzők legőszintébb partitúraoldalait. Hogy ez pontosan mit jelent, november 17-én a Müpában megtapasztalható Csíky Boldizsár művén keresztül.

Hagyományosan háromnyelvű irodalmi-zenei műveltség, nehezen megszenvedett nemzetiségi és vallási tolerancia, a szolidaritás ma már szinte elképzelhetetlen formái - íme három, az 1989-et megelőző erdélyi létállapot legfontosabb jellemzői közül. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi, aki 1937-ben született ott és a mai napig e városban él, sőt, "Vásárhelyi jelenségnek" tartja magát. A Romániai Zeneszerző-szövetség (UCMR) tagjaként ugyan már az 1970-es évektől el-elhangzottak a művei Budapesten is, ám sosem került a magyarországi koncertéletnek a kortárs szerzők számára fenntartott, meglehetősen szűk fősodrába. Igaz, itt hosszú évtizedekig ugyanez jutott osztályrészül nemcsak a határon túli magyar komponistáknak, hanem általában a külhoniaknak, egészen pontosan az emigránsoknak, illetve disszidenseknek is.

Csíky a kolozsvári zeneakadémián a Pizzetti- és Respighi-növendék Sigismund Toduţától tanult zeneszerzést, illetve a Kodály-tanítvány Jagamas Jánostól népzenét és formatant. 1965-ben mutatták be első, saját stílust mutató kompozícióját, a Két zenekari darabot. Régimódi történet, mely ugyanakkor igen jellemző Marosvásárhely zenei életére: a premiert követően Csíky középiskolai zongoratanára, Erkel Sarolta - nemzeti operánk megteremtőjének unokája - a Bánk bán szerzői kéziratának egyik fogalmazványoldalát ajándékozta a pályakezdő zeneszerzőnek.

Persze jellegzetesen 20. századi alkotások Csíky művei, melyek azonban egészen egyéni módon követik Bartók zenéjét. Számos kompozíciójában hallani Bartókra emlékeztető harmóniai fordulatokat és formai megoldásokat, némelyikben konkrét Bartók-idézetek szerepelnek, másokban csak homályosabb utalások. Ezeket az eszközöket viszont Csíky makacsnak tűnő következetességgel alkalmazza még azokban a darabjaiban is, amelyeket önelemzéseiben a schönbergi dodekafon iskola leszármazottainak tart.

Az 1960-as évek óta évtizedenként alig egy-két zenekari kompozícióval lép a közönség elé, s ezek többnyire tíz-tizenöt perces időtartama alighanem összefügg azzal, hogy a romániai (nem csak erdélyi) zenekarok számára kötelező jelleggel írták elő a kortárs darabok előadását, a koncertek első műsorszámaként. (Hasonló rendelkezéseket egyébként nemcsak Bukarestben, hanem Budapesten is papírra vetettek akkoriban.) A zenekari művek mellett sorra születtek a vokális kompozíciók, köztük egy kamaraopera, a Görög Ilona (1966), a Barcsai-kantáta (1980) és a szintén 1980-ban keletkező Hölderlin-dalok. Az egyik legújabb mű, a Gulág (2008) - melynek elgondolkodtató a mottója: Oly korban éltem én... Trăit-am vremuri... I lived in such a time... - legutóbb Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában hangzott el a Müpában 2011. október 26-án.

Csíky Bartók-követése mint a zeneszerzői pálya központi kérdése, hivatásos és nem hivatásos zenekritikusok szélsőséges reakcióit váltotta ki és váltja ki mind a mai napig. Az idősebb erdélyi zeneszerző-generációhoz képest Csíky ifjúkori alapállása egyértelműen avantgárdnak minősült, s ő hű maradt eszményeihez, még akkor is, ha emiatt egy idő után konzervatívnak tűnt például Magyarországról, illetve az új zene modernista fejleményei felől nézve. Érdekes módon Csíky nagyobb stílustörés nélkül vált posztmodern szerzővé is. Tehette, mert valójában mindvégig az avantgárd konzervativizmus - vagy ha tetszik: a konzervatív avantgárd - keskeny pallóján egyensúlyozott. A lassan fél évszázadot felölelő életmű visszatekintve figyelemreméltóan szervesnek, stilárisan egységesnek tetszik. A végső esztétikai ítéletet pedig vélhetően nem a zenetörténészek és a kritikusok, hanem - akárcsak a zenetörténet bármely korszakában - maga az idő mondja majd ki.


"Száz százalékig székelynek érzem magam, pedig szüleim nem székelyek és én is csak születésem után pár hónapig éltem ott, de a székely kultúra és karakter a véremben és a tudatomban van" - nyilatkozta a székelyudvarhelyi születésű Eötvös Péter Atlantisz című zenekari műve (1995) kapcsán. Valóban nehezen hagyható figyelmen kívül a legújabb kori magyar zeneszerzés néhány meghatározó alakjának erdélyi származása. Ligeti György Dicsőszentmártonban látta meg a napvilágot, Kurtág György az egyébként nem a történelmi Erdélyhez, hanem a Bánsághoz tartozó Lugoson hallgatta a rádióban Schubert Befejezetlen szimfóniáját. A sort a Kolozsvárról elszármazó Viski János és Veress Sándor, a szászvárosi születésű Szőllősy András, vagy a Marosvásárhelyen felcseperedő Orbán György, illetve a tőle már Budapesten tanuló, de még kolozsvári középiskolába járó Gyöngyösi Levente nevével folytathatjuk. 

Az Erdélyben eltöltött gyerek- és ifjúkor mindenkiben nyomot hagyott. Különösen az együtt élő nemzetiségek nyelvének, népzenéjének elsajátítására vonatkozó íratlan szabály: Ligeti 1949-1950-ben Arad megyében gyűjtött román népzenét, majd a következő évben Román koncertet komponált; Kurtág szellemi horizontját elsőként lugosi romántanára nyitogatta (akinek pár éve Colinda-ballada című művét ajánlotta). Mindez nemcsak a kelet-európai viszonyok között szokatlanul széles látókör kialakulását eredményezte az említett szerzőknél, hanem a másokéval konfrontált saját identitás letisztulását is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Igazi művész a hamis próféták világában – új életrajzi könyv jelenik meg David Lynchről

Októberben vehetik kézbe a magyar olvasók Ian Nathan könyvét, amely részletesen mutatja be az idén januárban elhunyt filmrendező, festő, fényképész, David Lynch munkásságát és életét. A kötet a Troubadour Books gondozásában jelenik meg, Illés Róbert fordításában.
Színház

A Kean nyerte az Underground Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása fesztivál-nagydíjat nyert az Underground Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az Aradi Kamaraszínház tagja, Harsányi Attila színművész három előadást játszott a seregszemlén.
Könyv

Krimi határok nélkül – regénypályázatot hirdetett a Prae Kiadó

A Prae Kiadó ismét felhívást fogalmaz meg magas színvonalú krimik, kizárólag regények írására. A kiadó által gondozott Krimi Ma sorozat célja a hazai, szépirodalmi igénnyel megírt krimi kínálatának bővítése, az iránta való érdeklődés élénkítése. A pályázat nyílt.
Klasszikus

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Plusz

Egy csipetnyi Párizs Budapesten – ingyenes utcabál a Francia Intézet előtt

Anaïs Rosso francia művész, valamint Lakatos Mónika és FolkTriója is fellép július 12-én a Francia Intézet által szervezett ingyenes eseményen, ahol kulturális és gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Klasszikus hír

Indul a 3. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny

Három kontinens 26 országából összesen 110 jelentkezés érkezett a debreceni Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre, melynek keretében ezúttal a fiatal kürt-, trombita- és harsonaművészek mérhetik össze tudásukat.
Klasszikus ajánló

Elérhetőek a jegyek az MRME koncertjeire

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a különleges, tiszta hangzás mellett a hazai, valamint nemzetközi karmesterek és szólisták legjobbjait hozza el, továbbá az ígéretét annak, hogy minden koncert a zene varázsát nyújtja majd a közönségnek.
Klasszikus ajánló

Kodálytól az LGT-ig: zenés időutazásra csábítja a közönséget a Danubia Zenekar

A Benczúr Kertben ad koncertet a Danubia Zenekar. Az est során a klasszikus zeneművek és a kortárs szerzemények mellett mai popslágerek is felcsendülnek majd. Az együttes karmesterével, Hámori Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus interjú

Dolfin Benjámin: „Az a célom, hogy túllépjek a fagott határain”

Bár zenész szülei nem erre a pályára szánták, Dolfin Benjámint hamar magával ragadta a muzsika világa, különösen a fagott hangja. A fiatal művész idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.