Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) ügyvezető igazgatója a december 19-i jubileumi koncertről elmondta: „olyan műsort akartunk összeállítani, ami sokat megmutat belőlünk, ugyanakkor nagyon szép és reprezentatív”. Három karmester, Vásáry Tamás, Kovács János és Riccardo Frizza is dirigál az eseményen, ahol elhangzik Liszt Ferenc Les Préludes-je, Mendelssohn 42. zsoltára, valamint felcsendül Richard Strauss Hősi élet című műve – közölte az MRME ügyvezetője.

A Rádiózenekar 80. évfordulója alkalmából könyv is jelent meg az együttesről, ennek kapcsán Devich Márton elmondta, a kötet szórakoztató módon, a lényeget megragadva, teljes képet nyújt a zenekar történetéről, köszönhetően László Ferencnek, a mű társzerzőjének. Kiemelte, fontos szerepet játszott a kötetbe kerülő képek válogatása. Mint mondta, ebben azok a művészek segítettek, akik korábban a zenekarban dolgoztak: példaként említette Geiger Györgyöt, akinek fotóarchívumából válogattak vagy Fodor Ildikót, a zenekar hegedűművészét, aki szintén fotóival segítette a kötetet. Devich Márton elmondása szerint egészen különleges fotók is vannak a kötetben: mint például a fiatal Kocsis Zoltánról vagy Ránki Dezsőről.

Riccardo Frizza és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Fotó/Forrás: Magyar Rádió Művészeti Együttesei)

László Ferenc kultúrtörténész, A muzsika hullámhosszán című kötet társszerzője elmondta, sokféle kihívást jelentett a kötet megalkotása: egyrészt be kellett mutatni a zenekar intézményi történetét, másrészt Devich Márton szerzőtársával megpróbálták felidézni, milyen lehetett a zenekar belső élete. Ebben segített a forrásként megmaradt zenekari napló, amely nemcsak azt rögzíti, milyen koncertek, felvételek zajlottak, hanem azt is, milyen volt a zenekar belső élete.

– fűzte hozzá. Elmondta, Devich Mártonnal megkísérelték elhelyezni a zenekar történetét abban a nagy egészben, amit a magyar történelem a 20. században vagy az ezredfordulón jelentett. A zenetörténész hangsúlyozta: ebben a kötetben azt is meg szerették volna mutatni, hogy a zenekar a szimfonikus együttesek sorában is különleges intézmény, mivel sokkal nagyobb a repertoárja, sokkal több kortárs zenét játszik, valamint sokkal nagyobb a mikrofon- és felvételi rutinja, mint más együtteseknek. László Ferenc felidézte, hogy a zenekar az 50-es évek első felétől, kelet felé kezdett el turnézni, Lengyelország volt az első állomás.

Itt több turnéja is volt, ami hihetetlenül vonzóvá tette a zenekart a magyar muzsikusok számára – hangsúlyozta László Ferenc. Hozzátette: ez segített abban, hogy a zenekar bekerüljön a nemzetközi zenei élet köztudatába, és egyúttal a rangját is emelte. László Ferenc arról is beszélt, hogy a 80 év alatt a zenekarnak több nagy zenekarnevelő karmestere is volt. Példaként említette Ferencsik Jánost, Somogyi Lászlót, Lehel Györgyöt, Vásáry Tamást és Fischer Ádámot.