A Bartók egész pályafutásának ívét megrajzoló, háromnapos fesztiválon megszólal a szerző összes versenyműve, a hazai zenei élet legkiválóbb művészei, köztük Balázs János, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Fülöp, Szűcs Máté és a Keller Quartet előadásában. Az Angelica Leánykar közreműködésével elhangzik Bartók női énekhangokra és kamarazenekarra írt, ritkán hallható Falun című kompozíciója, valamint a férfi-nő kapcsolat titokzatos mélységeit kutató operája, A kékszakállú herceg vára, két nemzetközi hírű magyar énekes szólista, Sebestyén Miklós és a Judit megformálásáért Grammy-díjra jelölt Vörös Szilvia előadásában.
„Most fordul elő először Magyarországon, hogy Bartók Béla összes versenyműve elhangzik két nap alatt, kiemelkedő Bartók-előadók közreműködésével.
Azt szeretném remélni, hogy Bartók gondolatait és Bartók szellemét a művek szólistái és a zenekar folyamatos párbeszéde révén intenzíven tudjuk megidézni mindannyiunk számára.
Ezek a művek végigkísérik valamennyi alkotói korszakát, így egy teljes Bartók pályakép tárulhat elénk” – nyilatkozta Keller András, a Concerto Budapest Kossuth-díjas főzeneigazgatója, a fesztivál művészeti vezetője. Hozzátette: „Bartók Béla által jobban megismerhetjük önmagunkat és a magyarságunkat, ő ugyanis új művészetet teremtett a nép zenei nyelvéből, amivel megrajzolta a magyarság arcát, és ezt a költészetet integrálta Európába. Úgy is mondhatnám, ő a mi folytonosságunk, európaiságunk.”
A fesztivál nyitóeseménye a BMC-ben megrendezett est, amely Bartók emblematikus kamaraműveire irányítja a figyelmet. A Kontrasztok című klarinét-hegedű-zongora trió mellett elhangzik a 2. hegedű-zongora szonáta és az 5. vonósnégyes, Keller András, Klenyán Csaba, Berecz Mihály, valamint a Keller Quartet közreműködésével.
Angelica Leánykar (Fotó/Forrás: Concerto Budapest)
Az esemény második napja két koncerttel várja a közönséget a Zeneakadémián. Délelőtt három kulcsfontosságú versenymű csendül fel: az 1. zongoraverseny, a Rakos Miklós által rekonstruált Brácsaverseny és a 2. hegedűverseny. A szerző pályájának különböző alkotói korszakaiból született művek megszólaltatásához Keller András három rendkívüli szólistát invitál a pódiumra: Ránki Fülöpöt, Szűcs Mátét és Kelemen Barnabást.
Az esti koncerten két kivételes vokális alkotás szerepel a programban: a szerző öttételes népdalciklusa, a Falun, az Angelica Leánykar előadásában és a megváltó szerelem gondolatát megidéző, balladai hangú opera, A kékszakállú herceg vára Vörös Szilvia és Sebestyén Miklós énekes szólójával. Bartók egyfelvonásos, egyetlen operájának jelentőségét mutatja, hogy bemutatója alkalmából Kodály Zoltán így méltatta a szerzőt: „Zenéje egyanyagú, önmagában zárt, egységes szervezet, kölcsönzések, utánzások szinte minden nyoma nélkül. …
Az új magyar zenéből egy más, mélyebb gyökerű, elhasználatlan magyarság szűzi tiszta levegője árad,
olyan, mint a székely fenyveseké, amelyek közé szorultan megmaradt valami egy, valamikor országot átfogó, monumentális erejű élet-áradatból. Ennek csíráin nőtt nagyra, egy egész rendkívüli alkotó erő vulkanikus munkájában a Bartók zenéje is, egy végtelen kifejező erejű, de szilárd szerkezetű léleknyelvvé, amelyhez foghatót ma hiába keresünk akárhol.”
A fesztivál harmadik és egyben zárónapján különböző alkotói korszakaiból eredeztethető versenyműveivel ünnepli Bartók Bélát a zenekar.
A délelőtti hangverseny Bartók művészetének különböző dimenzióira reflektál. Baráti Kristóf előadásában felcsendül a szerző Geyer Stefi iránt érzett emésztő lángolásának dokumentuma, az 1. hegedűverseny, valamint a virtuóz, népzenei ihletésű 2. rapszódia hegedűre és zenekarra Kelemen Barnabás vezényletével, majd két kivételes tehetségű Junior Prima díjas zongoraművész, Berecz Mihály és Ránki Fülöp szólójával hangzik el a Versenymű két zongorára és zenekarra, Fábry Boglárka és Csepeli Bence ütőhangszeres művészek közreműködésével. A koncert második felének karmestere Baráti Kristóf lesz.
Berecz Mihály (Fotó/Forrás: Marco Borggreve / Concerto Budapest)
A Bartók Ünnep záróestjén Keller András vezényletével színpadra lép Perényi Miklós és Berecz Mihály. A koncert a fesztivál koronaékszereként Bartók utolsó nagy műveinek esszenciáját mutatja. A Brácsaverseny Perényi Miklós által kidolgozott csellóváltozata nyitja a hangversenyt, melyet a szerző élete utolsó napjaiban feleségének, Pásztory Dittának ajánlott, költői szépségű 3. zongoraversenye követ. A koncertet és egyben az egész programsorozatot Bartók szimfonikus kompozíciója, az Amerikában írt nagyzenekari versenymű, a Concerto zárja, mely nemcsak a bartóki életmű, de az egész 20. századi zene egyik legjelentősebb alkotása. Keller András a művel kapcsolatban így fogalmaz:
Amikor meghalljuk Bartók honvágyát a Concertóban, meghasad a szívünk, de boldogok és büszkék vagyunk, hogy le tudta írni hangokkal, mit jelent nekünk a haza.”
A Magyar Kincsek Bartók Ünneppel a Concerto Budapest szeretné ráirányítani a figyelmet Bartók élő szellemi örökségére, hangsúlyozva az európaiság gondolatát megalkotó művész útmutatását, mely világosan kijelöli a magyarság helyét Európában.
A fesztivál megálmodója és művészeti vezetője, Keller András így foglalja össze a Magyar Kincsek Bartók Ünnep üzenetét:
„Bartók eredeti célja az volt, hogy új magyar nemzeti művészetet teremtsen. Ehhez a kulcsot abban látta, hogy le kell menni a gyökerekig, ezért elkezdte gyűjteni a Kárpát-medencében élő népek dalait. Világossá vált az is, hogy a sok évszázados együttélés révén ezek mennyire kereszteződtek egymással. Ebből a hatalmas kutató-, gyűjtőmunkából merített ihletet, és alkotta meg Bartók a saját művészetét. Megismerve a dalokon keresztül az itt élő népek történeteit, karaktereit, érzéseit, ebből teremtett szintézist, amellyel egyszeriben új magyar és egy csodálatos európai művészetet és szellemiséget teremtett. Amikor hallgatjuk a zenéjét, magunkra ismerünk, hiszen minden magyar ember a génjeiben hordozza népünk históriáját.”
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Keller Quartet (fotó/forrás: Mudra László / Concerto Budapest)
hírlevél
