Kocsis Zoltán 1952. május 30-án született Budapesten. Ötéves korában kezdett zongorázni. 1963-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos hallgatója volt, majd 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványa lett. Nemzetközi karrierje tizennyolc éves korában, a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult. Néhány év alatt berobbant a nemzetközi koncertéletbe, meghívás meghívást követett Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet valamennyi meghatározó zenei központjába és fesztiváljára. Közülük is a legjelentősebb Szvjatoszlav Richter invitálása franciaországi fesztiváljára, amelyet közös négykezes koncertek követtek. Kocsis a világ számos vezető zenekarával hangversenyezett, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar vagy a San Franciscói Szimfonikus Zenekar szólistájaként. Rendszeres vendégművésze a legjelentősebb fesztiválvárosoknak: Edinburgh, Párizs, Tours, Luzern, Salzburg, Prága, Menton stb., és olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Lovro von Matacic, Charles Dutoit, Herbert Blomstedt vagy Michael Tilson Thomas. 1978-ban vehette át első Kossuth-díját.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is rendszeresen fellép és egyéb tevékenységei mellett komponál is. A kortárs zene kiemelkedő személyiségeivel folytatott termékeny együttműködést többek között Kurtág György számos Kocsisnak ajánlott és általa bemutatott műve is jelzi. A Denon, Hungaroton, Nippon Columbia, Phonogram és Quintana lemezcégek részére készített számos felvétel után Kocsis jelenleg a Philips Classics exkluzív művésze. A Philipsnél lemezre vette Bartók összes zongoraművét, a Bartók-zongoraversenyek felvételéért Edison-díjat kapott, Debussy-lemezéért Gramophone-díjjal és az Év Hangszeres Felvétele-díjjal jutalmazták. A művész 1997 őszétől a Nemzeti Filharmonikus Zenekar - akkori nevén Állami Hangversenyzenekar - zeneigazgatója. Az azóta eltelt években a zenekar és karmestere nevéhez számos sikeres európai és távol-keleti hangversenykörút, valamint magyarországi bemutató fűződik. 2005-ben a magyar zenei élet korszakos jelentőségű megújításáért, az előadó-művészet értékrendjének gyökeres megváltoztatásáért és mércéjének magasra emeléséért, megalkuvást nem ismerő nagyszerű karmesteri és zongoraművészi tevékenységéért vehette át második Kossuth-díját. 2006. március 25-én, Bartók születésének 125. évfordulóján átvehette a szakmai grémium által odaítélt Bartók-Pásztory-díjat, 2007. január 23-án pedig az oktatási és kulturális miniszter "a magyar kultúra követe" címet adományozta Kocsis Zoltánnak.