Klasszikus

Hatvan év az asztalfiókban

2004.09.28. 00:00
Ajánlom
Kottáját, hangfelvételét hiába kerestem a koncert előtt – Magyarországon egyik sem elérhető. Pedig nem kortárs muzsikáról és egyáltalán nem jelentéktelen szerző művéről van szó. Dohnányi Ernő – többek véleménye szerint – főműve, a Cantus vitae az 1941-es operaházi bemutató óta most hangzott fel először hazánkban!

Hogy hatvan évig miért nem volt hallható Dohnányi szimfonikus kantátája, annak – a szerző általános mellőzöttségén túl – fontos oka a mű hatalmas előadói apparátusa: a partitúra négy szólistát, nagy létszámú vegyeskart, gyermekkart és monstre zenekart kíván. Ráadásul Dohnányi egyáltalán nem „könnyen emészthető” szöveget választott műve alapjául: a librettót ő maga állította össze Az ember tragédiájának szövegrészleteiből.

A szövegkönyvről – legalább röviden – külön is kell szólni. Dohnányi ugyanis nem Madách művének „sűrített” változatát akarta megírni, hanem szuverén módon úgy csoportosította a Tragédia különböző helyeiről származó néhány mondatos részleteket, hogy azok a saját filozófiai mondanivalóját közvetítsék. Az egymás mellé kerülő szövegrészletek általában tartalmilag, néha azonban csak egy-egy költői kép erejéig kapcsolódnak egymáshoz. Az így kialakított librettó öt nagy tételre, összesen 21 számra tagolódik. A tételeken belül a számok egybekomponáltak, sőt a negyedik és ötödik tétel is megszakítás nélkül kapcsolódik egymáshoz.

Az első tétel az anyag és szellem, az egyén és közösség örök ellentétét boncoló szövegeket állít egymás mellé. A tétel központi jelenetében a konstantinápolyi szín Barátai és Eretnekei „csapnak össze”. Madáchnál ez úgy történik, hogy a Barátok a XXXV., az Eretnekek a XXII. zsoltár néhány versét idézik: „Perelj, uram, az énvelem perlőkkel”, ill. „Én erős istenem, én erős istenem, miért hagytál el engemet?”. Dohnányi – kihasználva a megzenésítés adta lehetőséget – még drámaibbá élezi az ellentétet: a két zsoltárt versenként felelteti egymással, zeneileg pedig úgy állítja őket szembe, hogy a Barátokat megjelenítő férfikarhoz katonazene, induló, az Eretnekek szerepében fellépő nőikarhoz korálszerű zenei anyag járul. A második tétel („Bacchanália”) a mámorba, kéjbe menekülő, kiüresedett világot jeleníti meg a római szín kéjhölgyeinek és a londoni szín gépgyűlölő munkásainak szavaival. A zenében mindehhez keringő, majd foxtrott járul (szaxofonnal!), de a látszólag vidám tánczene egyre hajszoltabbá válik, mígnem végül megjelenik a Dies irae dallama: keringő helyett haláltáncot járunk! A következő rész („Funerália”) ennek megfelelően gyászinduló, melyben a londoni szín sírásói jelennek meg. Ezután szólal meg először a mű folyamán a szoprán szóló, és csak itt hangzanak fel a darabban Éva szavai: „Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál, / Ne hidd, hogy éjjed engem elriaszt: / A por hull csak belé, e föld szülötte, / Én glóriával átallépem azt”. Ez Dohnányi művének fordulópontja, innen, az elmúlás bizonyosságából emelkedik az Élet éneke az ég felé. „A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga” – Dohnányi mindezt egy tízperces tisztán zenekari közjátékban ábrázolja, melyet az Úr szavai követnek: „ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd, / Szüntelenűl, mely visszaint és emel, / Csak azt kövesd”. Ezután szólal meg a gyermekkar és kezdi a Teremtő – a darab végéig tartó – felmagasztalását. A Cantus vitae a három főangyal első színbeli „Hozsána”-jával ér véget.

A több mint másfél órás kompozíció stiláris és kompozíciótechnikai sokszínűsége, változatossága miatt tisztán zenei szempontból is joggal tekinthető Dohnányi magnum opus-ának. Csak néhány zenei mozzanatot emelek ki: több tételben, így például „A küzdelem” című zenekari közjátékban fontos szerepet kap az ellenpontozó szerkesztés, a fúga, fugato, kánon. A második tételben mesterien festi meg Dohnányi a gyárakban zakatoló, visító gépek zajait, de máshol sem riad vissza a szófestés néha talán naivnak tetsző eszközétől. Vérfagyasztó ötlet, ahogyan a zeneszerző Lucifer szavait illusztrálja („Koldús a dúst testvéreűl kívánja, / Cseréld meg őket és ő von keresztre”): a Marseillaise-t idézi, melybe hirtelen brutális erővel tör be az Internacionálé dallama. Persze személyes ízlés és vérmérséklet dolga, hogy ezt ki miképpen értékeli; szerintem az ilyen zenei transzparenciák fontosak, jók, csak éppen, ha túlzásba viszi őket a szerző, gyengül a hatóerejük.

Nem véletlen, hogy az imént felsorolt néhány zenei jellegzetesség közül egy sem kapcsolódik a vokális szólamokhoz, a zenei történések ugyanis szinte teljes egészében a zenekarban mennek végbe. (Ezt támasztja alá a mű vezérmotívumos szerkesztése is.) Az énekszólamok meglehetősen kevéssé differenciáltak és – véleményem szerint – sokszor hiányzik belőlük egyfajta melodikus ív. Ez két dologgal magyarázható: magával a librettóval és Dohnányi prozódiájával. Szerzője nem véletlenül nevezi a Cantus vitae-t szimfonikus kantátának (és nem oratóriumnak), hiszen a szólisták nem feletethetők meg a Tragédia szereplőinek, sokkal inkább bizonyos filozófiai nézőpontokat képviselnek. Azzal viszont, hogy nem drámai módon, hanem filozófiai elvek mentén állította össze a szöveget, Dohnányi sajnos lemondott arról is, hogy zeneileg jellegzetessé tegye a szólisták megszólalásait. A filozófiailag erősen terhelt szöveg befogadási esélyeit pedig tovább rontja a – véleményem szerint – használhatatlanul rossz, sokszor az érthetőség rovására menő prozódia.

Mindezek a negatívumok persze csak csökkentik, de nem veszik el teljesen Dohnányi muzsikájának „élvezeti értékét”. El kell ismerni ugyanis, hogy nehézkességei és bizonyos gyengeségei ellenére a Cantus vitae fölényes mesterségbeli tudással, igényesen megírt, számos ihletett részt tartalmazó zene. És talán azt is mondhatom: felemelő muzsika. A Zeneakadémia közönségének tapsvihara mindenesetre erre engedett következtetni. No meg arra, hogy érdemes volt felvállalni a hatalmas munkát, amelyet a mű újbóli életre keltése igényelt. Mindezért csak köszönet és elismerés illetheti az előadókat, Korondi Annát, Meláth Andreát, Mukk Józsefet, Tóth Jánost, a Rádió együtteseit és karmesterüket, Strausz Kálmánt: felkészülten, magas színvonalon tolmácsolták Dohnányi művét. S végül egy jó hír azoknak, akik lemaradtak a szombati koncertről: nem kell újabb hatvan évet várni, hogy hallhassák a darabot – a Cantus vitae a múlt hét óta megszerezhető a Magyar Rádió saját kiadású CD-jén.

(2004. szeptember 25., Zeneakadémia – Dohnányi: Cantus vitae; km.: Korondi Anna, Meláth Andrea, Mukk József, Tóth János (ének), Magyar Rádió Gyermekkara, Énekkara és Szimfonikus Zenekara; vez.: Strausz Kálmán)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.