Haydn és Mozart művei olyan családias térben és a letisztult, kamarazenei hangzást segítő akusztikai környezetben szólalhatnak meg, amelyben ezek a csodálatos alkotások valóban otthon érzik magukat. Az esten három műfaj képviselteti magát, a korabeli akadémiák, azaz hangversenyek gyakorlatát felidézve. Elsőként Mozart D-dúr (Prágai) szimfóniája hangzik el. A kézirat végén Bécs, 1786. december 6. olvasható a befejezés dátumaként. Mozart, eleget téve a korábbi meghívásoknak, hamarosan útra kelt Prágába, ahol közel egy hónapot időzött. Magával vitte új, feltehetően kifejezetten Prága számára komponált D-dúr szimfóniáját, amelyet január 19-én mutattak be (innen a „Prágai" melléknév).

Haydn húsz évvel korábban, az Esterházy hercegi udvar zenei vezetőjeként írta meg a C-dúr hegedűversenyt, az udvar és a kor első számú hegedűse, az Itáliából érkezett Alois Luigi Tomasini számára. Haydn három fennmaradt hegedűversenye közül a C-dúr a legreprezentatívabb, s a leggyakrabban játszott darab. Szólamának nagy hangterjedelme, kettősfogásai és egyéb virtuóz figurái Tomasini kiemelkedő hangszeres képességeit bizonyítják.

A második részben felcsendülő Nelson-mise 1798-ban, Haydn pályájának csúcsán, a napóleoni háborúk alatt íródott. Három nappal azután, hogy Joseph Haydn 1794 januárjában második londoni utazására indult, meghalt Esterházy Antal herceg. Utóda, II. Miklós, aki ugyan konzervatív ízlésű, de lelkes zenebarát volt, azonnal újjászervezte az 1790-ben feloszlatott zenekart, s már ugyanez év nyarán levélben szólította fel karmesterét, hogy újra foglalja el helyét az együttes élén. A furcsa cím az egész Európát fenyegető napóleoni háborúkra utal, s e háborúk angol hadvezéréhez, Nelson admirálishoz kapcsolódik a mű ma ismert címe is: amikor 1800-ban az admirális Lady Hamiltonnal együtt Bécsben meglátogatta Haydnt, a mester újra előadatta a hadvezér 1798-as abukiri győzelme idején keletkezett miséjét. Ettől kezdve nevezik a művet „Nelson-misé"-nek.

A gyönyörű műsort a Kossuth-díjas Kovács János vezényletével élvezhetjük, aki a budapesti operaház örökös tagja és első karmestere, valamint az MR Szimfonikusok vezető karmestere. Az est szólistái Baráti Kristóf - hegedű, Kriszta Kinga - szoprán, Bakos Kornélia - alt, Kálmán László - tenor, Palerdi András - basszus lesznek, közreműködők a Nemzeti Énekkar.