Klasszikus

"Haydn nélkül nem hangozhat el koncert"

2014.07.16. 06:58
Ajánlom
Idén huszadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Vonósok által alapított Haydn Fesztivált Fertőd-Eszterházán. A jubileum kapcsán az együttes művészeti vezetőjét, Botvay Károlyt kérdeztük. INTERJÚ

- Húsz év egy fesztivál életében nagy idő. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?

- Néhányan a környéken születtünk, illetve nevelkedtünk. Én például Sopronban. Már régóta éreztük, hogy kellene ebben a régióban valamit csinálni. A szikrát az adta, hogy amikor felhúzták a vasfüggönyt, ráeszméltünk, hogy mekkora különbség volt az akkor borzasztó állapotban lévő fertődi Esterházy-kastély és párja, az Eisenstadtban (Kismarton) található szépen felújított, gyönyörű kastély között. Bár a mai Ausztria területén található épület nem hasonlítható össze a fertődi nagyszabású kivitelezésével, ott akkor már szervezett zenei élet volt, nálunk pedig az ütött-kopott, restaurálásra váró nagytermet bárki bérelhette és tarthatott benne hangversenyt, rendezvényt.  

A226D34D-F461-4121-8D9F-EE439DA32A63

Botvay Károly születésnapi köszöntése

A Fischer Ádám által életre hívott Osztrák-Magyar Haydn Zenekar többször is fellépett Eisenstadtban, én is játszottam velük, és egyik alkalommal az ottani szervezők nekem is a kezembe nyomtak egy brosúrát, ahogyan a turistáknak általában, amelyen egy szójáték volt: „Eisenstadt - Haydnstadt". A másik oldalán volt egy térkép, amelyen Magyarország is szerepelt, többek között Agyagosszergény és a Soproni Casino, de Fertőd-Eszterháza egyáltalán nem. Ekkor éreztük azt, hogy tennünk kell valamit, így született meg elsőként a Budapesti Vonósok fesztivál-ötlete. Az eseménysorozat az évek során Magyarország egyik leghosszabb komolyzenei fesztiváljává nőtte ki magát, és hamarosan más együttesek sorozataival is kiegészült.

- Voltak szervezési nehézségek?

- Voltak, hiszen nagyjából harminc éven keresztül máról holnapra élt a zenekar, és csak a 2009-ben megszületett színházi törvény szerint van egy bizonyos kategorizálásunk. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral együtt kerültünk a kamaraegyüttesek között kiemelt kategóriába. Kapott egy bizonyos keretet a zenekar, de azelőtt egyik koncertről, illetve lemezről a másikra éltünk, semmilyen éves tervünk nem volt. A fesztivál második évében kértem meg Strém Kálmánt, hogy segítsen a szervezésben. Körbejártuk a Fertő-tavat, és osztrák oldalon is különböző művelődési házakba vittünk meghívókat, próbáltunk közönséget verbuválni.

- Változott a fesztivál koncepciója, célkitűzése a két évtized során?

- Az az ars poeticánk, hogy mindent játszunk, de Haydn nélkül nem hangozhat el koncert. Nem vagyunk Haydn-specialisták, de a fesztiválon minden műsorunkban van Haydn-mű. Hosszú évek óta mindig műsorra tűzzük azt a szimfóniát is, amelyik sorszáma megegyezik a fesztiváléval, tehát idén a C-dúr, No. 20-as elhangzik el. Nagy hangsúlyt fektetünk kamaracsoportjaink előadásaira is. Tulajdonképpen ugyanazt csináljuk, mint a legelején, csak előttünk és utánunk jönnek más együttesek, akik más szempontokat vesznek figyelembe.

Helyszín tekintetében történtek változások, hiszen idén nem az eddig megszokott díszteremben zajlanak a hangversenyek, hanem a helyreállított Marionettszínházban ahová többen is férnek be. Régi helyszínünket most meglehetősen óvják, de nem csoda, hiszen annak idején magát a mestert sem engedték be 16-17 tagú zenekarával, hanem az előcsarnokban muzsikáltak, amit most Haydn-teremnek neveztek el. Az idei fesztiválon ezen a helyszínen a Haydnt követő két nagy komponista egyformán 20-as opus számmal ellátott, F-dúrban írott remekműve szólal meg: Beethoven Szeptettje és Mendelssohn Oktettje. A nagyterembe jelenleg statikai szempontok miatt sem zongorát, sem rézfúvós hangszereket nem lehet bevinni, ami a legutóbbi restauráció alkalmával derült ki.

082D86F2-88B4-4D28-BC3C-0DE703D0CE08

Budapesti Vonósok

- Honlapotokon azt lehet olvasni, hogy előttetek nem volt zenei élet a kastélyban. Mivel magyarázható, hogy nem használták ki korábban ezt a Haydnhoz köthető helyszínt? 

- A probléma szerintem az infrastruktúrában keresendő: míg Eisenstadt környéke már akkoriban tele volt szállodákkal, éttermekkel, itt Eszterházán alig volt egy-egy vendégfogadó. Mostanra már ez is fejlődött szerencsére. Nem szerettük volna, ha Haydnt csak Eisenstadthoz kötik, hiszen ugyanannyi eszterházai vonatkozása is volt, csak ezt vissza kellett hoznunk a köztudatba. Külföldön Fertőd neve hallatán nem feltétlenül gondol az ember az Esterházy-kastélyra, így jó, hogy ma már Fertőd-Eszterházának hívják, hiszen például Angliában annak idején fiatal kvartettek harcoltak az Esterházy névért. Tehát az omladozó kastély mellett ez is magyarázatot adhatott az akkori zenei élet hiányára.

- Mekkora a látogatottság manapság? Hiszen még ma sincs olyan sok szálláshely, és tömegközlekedéssel sem könnyű eljutni Fertőd-Eszterházára.

- Tény, hogy nincs vasútállomás, Sopronból lehet jönni busszal, nagyjából óránként indul járat. Annak idején volt egy osztrák társaság, akik indítottak buszokat a fesztivál ideje alatt, akkor nagyobb létszámú is volt a közönség.

Most az új Marionettszínház nagy szenzáció, bár akusztikája hagy még némi kívánnivalót, és tény, hogy jobban megemelte volna a látogatottságot, ha a 2009-es Haydn-évben felújítják, jobban mondva újból felépítik az operaházat. Sajnos ez azóta sem történt meg. Állítólag van kormányhatározat erre, reméljük, hogy néhány év múlva az új operaházban is rendezhetünk majd koncerteket. Annak idején Mária Terézia is azt mondta: „Ha jó operaelőadást akarok hallgatni, Eszterházára megyek."

Vannak olyan közönségcsoportjaink, akik Spanyolországból, Németországból, Ausztriából, sőt még az Egyesült Államokból is úgy veszik ki nyári szabadságukat, hogy az egybeessen a Haydn Fesztivállal, tehát végső soron nem lehet panaszunk a látogatottság terén. Manapság nagyobb a magyar közönség és a környékbeli osztrákok is többen érkeznek. Egyszer Stuttgartból is jöttek tévéműsort készíteni, amikor Lencsés Lajossal koncerteztünk, a Haydn-évben pedig tizenkét országban közvetítették a hangversenyünket. 

9F0EFE9D-7E79-4F60-A206-42301A08950E

Botvay Károly születésnapi köszöntése

- Idén Haydn művein kívül cseh muzsikát és évfordulós szerzőket is gyakran hallhatunk. Hogyan alakítottátok ki az idei programot?  

- Ahogyan elmondtad, most nagy hangsúlyt fektettünk az évfordulós szerzőkre, ráadásul úgy érzem, hogy Carl Philipp Emanuel Bach és a többi Bach-fiú nélkül Haydn nem lett volna az a zeneszerző, aki. Minden bizonnyal nagy hatással voltak rá, Johann Sebastian Bach és Haydn között ők jelentik a hidat. Nemrég játszottunk a Bach-fiúktól műveket egy koncerten, és nagyon sok izgalmas, előremutató rész van bennük. Gluck kortársa volt Haydnnek, tehát mindenképp fontosnak éreztük. A bécsi klasszikusok, és azon belül is Haydn hatása pedig Richard Strauss zenéjében is megfigyelhető. Idén lehetőséget kaptunk arra, hogy meghívhassunk egy másik kamarazenekart: sikerült megegyeznünk a Prágai Kamarazenekarral, akik elhozzák magukkal legismertebb komponistáik muzsikáit.

- Egy ideje már nem nagyon lépsz fel a Budapesti Vonósokkal, de a művészeti vezetői tisztséget továbbra is betöltöd. Milyen érzés kívülről hallgatni a koncerteket?

- Valamivel többet látok és hallok a zenekarból, az összkép szempontjából sokat számít az a pár méter távolság. A kapcsolat persze továbbra is szoros, nem akasztottam szögre a hangszert, most is játszom a fesztiválon a Mendelssohn Oktettben. De kívülről talán nagyobb a rálátásom az együttesre.

- A Haydn Fesztivál keretein belül és kívül, milyen tervei vannak az együttesnek?

- A jövő évi Haydn Fesztivál tervezés alatt áll, ez a magyar és a külföldi magyar szólisták miatt is fontos. A következő évadban indul majd egy sorozatunk a BMC-ben Klasszikusok tükrében címmel, amit eddig a Művészetek Palotája Üvegtermében láthatott-hallhatott a közönség, de az Üvegteremben is maradunk, ott a Bach-szakértőként is ismert Kamp Salamonnal és az általa vezetett Lutheránia Kórussal tartunk egy Bach-kantáta sorozatot. A koncertek Salamon bevezető előadásaival fognak majd kezdődni. A harmadik bérletünk még szervezés alatt áll: a Vigadóban és a Zeneakadémián lesz sorozatunk, hiszen mindkét helyen volt bérletünk korábban is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.
Klasszikus Nők a zenében

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.