Klasszikus

„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot

2018.05.10. 14:07
Ajánlom
Százhetvenöt éve, 1843. május 10-én énekelték először a nyilvánosság előtt, a pesti Nemzeti Színházban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni megzenésítésében.
Vörösmarty Szózatának kézirata

Vörösmarty Szózatának kézirata

Vörösmarty 1836-ban született verse a haza iránti rendületlen hűségre buzdítva idézi meg a magyar történelem dicső és tragikus eseményeit, s a jobb jövő mellett tesz hitet, de felmutatja a nemzeti tragédia lehetőségét is. A Himnusz mellett második nemzeti imánkká lett költemény az Auróra című irodalmi évkönyv 1837-es kötetében jelent meg, a szerkesztők így ajánlották az olvasók figyelmébe:

„...reményljük, nem fog elhangzani figyelem 's hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön.”

Egressy Béni

Egressy Béni

A Szózat rendkívüli hatást gyakorolt a reformkor lázában élő közönségre, hamarosan országszerte ismerték, idézték, szavalták. Mondanivalója, költői eszközei mozgósították az embereket, miközben dallamos nyelvezete „olly hangzatos és művészi” volt, hogy már közvetlenül megjelenése után foglalkozni kezdtek megzenésítésével. Az első dalváltozatot a zeneszerző, író, színész Egressy Béni írta, s 1839 novemberében Erkel Ferenc vezényletével adták elő a Nemzeti Színházban. A „nemzeti szellemű hangokkal” készült művet a közönség elfogadta, s jeles alkalmakkor már énekelte is.

A Nemzeti Színház bérlő-igazgatója, Bartay Endre a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap 1843. január 29-i számában tette közzé Nemzeti színházi jutalmak című felhívását: „Jelen évben 20 arany pályadíjt ajánlok a legjobb népmelodiáért Vörösmarty Mihály koszorús költőnk hallhatatlan 'Szózat'-ára, ének- és zenekarra téve.” A határnapként kitűzött virágvasárnapig 22 (egyes források szerint 20) pályamű érkezett be, a 21 tagú „bíráló választmány” tagjai között volt többek között Erkel Ferenc és Vörösmarty Mihály is. A testület a kitűzött pályadíjat a „Ki mer, nyer” jeligés műnek ítélte, amelynek beadója Egressy Béni volt, aki korábbi művét dolgozta át. Érdekesség, hogy a költeményt Erkel Ferenc is megzenésítette, de mivel ő tagja volt a bíráló bizottságnak, a pályázaton nem vehetett részt, de később, május 30-án az ő Szózatát is előadták.

A díjat 1843. május 10-én adták át Egressynek a Nemzeti Színházban, s ekkor mutatták be telt ház előtt zeneművét is. Bár több kritikus fanyalgott, a dalt értéktelennek, silánynak, a szöveghez méltatlannak minősítve, a közönség egyértelműen eldöntötte a vitát: a szerzőt nagy ünneplésben részesítették. A korabeli tudósítás szerint Egressy műve „annyiban sokkal jobb, mivel népiesb jellemen alapszik ... és az összetűzdelt népdali reminiscentiáji miatt olly népies szellemű, hogy zajosan ismételtetett.”

Egressy Szózata hamar nemzeti énekké, „a nemzet béke- és harci dalává” lett. Az ország minden nagyobb városában előadták, az 1843-44-es országgyűlés alkalmából bemutatták a pozsonyi magyar színkörben is. Hatásáról így írt a Pesti Hírlap: „A szívrázó költemény és melódia hallatára egészen el volt ragadtatva a közönség, elannyira, hogy a végső verseket a hallgatók közül többen együtt kezdték énekelni a színészekkel..." A Szózat a „magyar Marseillaise-ként” fontos szerepet kapott 1848 forradalmi napjaiban, szavalása, éneklése a szabadságharc bukása után, a Bach-korszakban hazafias tüntetésnek számított, a hatóságok többször meg is tiltották előadását.

Bartay a Szózat után egy évvel, 1844. február 29-én másik nemzeti imánk, Kölcsey Himnuszának megzenésítésére is pályázatot írt ki. Erre 13 pályamű érkezett, a díjnyertes pedig Erkel Ferenc lett, szerzeménye – jóllehet a Szózathoz hasonlóan ez sem énekelhető könnyen - 1844. július 2-án csendült fel először nyilvánosan a pesti Nemzeti Színházban.

Egressy Szózata és Erkel Himnusza együtt terjedtek szélsebesen az országban,

nemegyszer a francia Hector Berlioz 1846-ban komponált Rákóczi-indulójával kiegészülve adták elő őket. E három dal máig a magyarságunk meghatározó eleme, előadásuk az 1867-es kiegyezés után már nem ütközött hivatalos akadályba.

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

Kapcsolódó

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.