Klasszikus

„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot

2018.05.10. 14:07
Ajánlom
Százhetvenöt éve, 1843. május 10-én énekelték először a nyilvánosság előtt, a pesti Nemzeti Színházban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni megzenésítésében.
Vörösmarty Szózatának kézirata

Vörösmarty Szózatának kézirata

Vörösmarty 1836-ban született verse a haza iránti rendületlen hűségre buzdítva idézi meg a magyar történelem dicső és tragikus eseményeit, s a jobb jövő mellett tesz hitet, de felmutatja a nemzeti tragédia lehetőségét is. A Himnusz mellett második nemzeti imánkká lett költemény az Auróra című irodalmi évkönyv 1837-es kötetében jelent meg, a szerkesztők így ajánlották az olvasók figyelmébe:

„...reményljük, nem fog elhangzani figyelem 's hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön.”

Egressy Béni

Egressy Béni

A Szózat rendkívüli hatást gyakorolt a reformkor lázában élő közönségre, hamarosan országszerte ismerték, idézték, szavalták. Mondanivalója, költői eszközei mozgósították az embereket, miközben dallamos nyelvezete „olly hangzatos és művészi” volt, hogy már közvetlenül megjelenése után foglalkozni kezdtek megzenésítésével. Az első dalváltozatot a zeneszerző, író, színész Egressy Béni írta, s 1839 novemberében Erkel Ferenc vezényletével adták elő a Nemzeti Színházban. A „nemzeti szellemű hangokkal” készült művet a közönség elfogadta, s jeles alkalmakkor már énekelte is.

A Nemzeti Színház bérlő-igazgatója, Bartay Endre a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap 1843. január 29-i számában tette közzé Nemzeti színházi jutalmak című felhívását: „Jelen évben 20 arany pályadíjt ajánlok a legjobb népmelodiáért Vörösmarty Mihály koszorús költőnk hallhatatlan 'Szózat'-ára, ének- és zenekarra téve.” A határnapként kitűzött virágvasárnapig 22 (egyes források szerint 20) pályamű érkezett be, a 21 tagú „bíráló választmány” tagjai között volt többek között Erkel Ferenc és Vörösmarty Mihály is. A testület a kitűzött pályadíjat a „Ki mer, nyer” jeligés műnek ítélte, amelynek beadója Egressy Béni volt, aki korábbi művét dolgozta át. Érdekesség, hogy a költeményt Erkel Ferenc is megzenésítette, de mivel ő tagja volt a bíráló bizottságnak, a pályázaton nem vehetett részt, de később, május 30-án az ő Szózatát is előadták.

A díjat 1843. május 10-én adták át Egressynek a Nemzeti Színházban, s ekkor mutatták be telt ház előtt zeneművét is. Bár több kritikus fanyalgott, a dalt értéktelennek, silánynak, a szöveghez méltatlannak minősítve, a közönség egyértelműen eldöntötte a vitát: a szerzőt nagy ünneplésben részesítették. A korabeli tudósítás szerint Egressy műve „annyiban sokkal jobb, mivel népiesb jellemen alapszik ... és az összetűzdelt népdali reminiscentiáji miatt olly népies szellemű, hogy zajosan ismételtetett.”

Egressy Szózata hamar nemzeti énekké, „a nemzet béke- és harci dalává” lett. Az ország minden nagyobb városában előadták, az 1843-44-es országgyűlés alkalmából bemutatták a pozsonyi magyar színkörben is. Hatásáról így írt a Pesti Hírlap: „A szívrázó költemény és melódia hallatára egészen el volt ragadtatva a közönség, elannyira, hogy a végső verseket a hallgatók közül többen együtt kezdték énekelni a színészekkel..." A Szózat a „magyar Marseillaise-ként” fontos szerepet kapott 1848 forradalmi napjaiban, szavalása, éneklése a szabadságharc bukása után, a Bach-korszakban hazafias tüntetésnek számított, a hatóságok többször meg is tiltották előadását.

Bartay a Szózat után egy évvel, 1844. február 29-én másik nemzeti imánk, Kölcsey Himnuszának megzenésítésére is pályázatot írt ki. Erre 13 pályamű érkezett, a díjnyertes pedig Erkel Ferenc lett, szerzeménye – jóllehet a Szózathoz hasonlóan ez sem énekelhető könnyen - 1844. július 2-án csendült fel először nyilvánosan a pesti Nemzeti Színházban.

Egressy Szózata és Erkel Himnusza együtt terjedtek szélsebesen az országban,

nemegyszer a francia Hector Berlioz 1846-ban komponált Rákóczi-indulójával kiegészülve adták elő őket. E három dal máig a magyarságunk meghatározó eleme, előadásuk az 1867-es kiegyezés után már nem ütközött hivatalos akadályba.

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

Kapcsolódó

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus portré

Egy orosz, aki zenét álmodott Seherezádé történeteihez

175 éve született Rimszkij-Korszakov, akinek ma szinte csak egyetlen művét ismerjük, a négytételes Seherezádét. Pedig írt mást is, és egy egész generáció tanára volt.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör áprilisi programjából

Áprilisban többek között Ádám Zsuzsanna és Banai Sára, Falusi Mariann és a Sárik Péter Trió, Szakcsi Lakatos Béla és Fáy Miklós mint szerkesztő lép a Társaskör színpadára.
Klasszikus ajánló

Elhúzza Casanova nótáját az Óbudai Danubia Zenekar

Március 22-én és 23-án a velencei szökevény, Giacomo Casanova kalandos életéből villant fel részleteket az Óbudai Danubia Zenekar, kiváló zeneművekkel tarkítva a történeteket. A pénteki koncert élőben követhető a Fidelio közösségi oldalán, de néhány jegy még akad azoknak, akik személyesen élnék át a hangversenyt.
Klasszikus lemez

Kodály-siratótól a Kurtág-árnyékig

A rohmanndittasághoz szükségeltetnek: érző csellóhang, tisztaság. Komolyság, gazdag zengés. Kíváncsiság. Új lemeze nemcsak portré, hanem igazi magyar történet.
Klasszikus ajánló

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.